A magyarok egykor beillettek a Demokratikus Koalícióba, de az Orbán-kormány 2010 óta olyan politikát folytat, amelyet egyre gyakrabban az ország putyinizálódásának neveznek. Azaz: Orbán Viktor ellopta az orosz elnök forgatókönyvét. Újraírta az alaptörvényt, hogy kiiktassa a fékeket és ellensúlyokat, saját szolgálatába állítsa az igazságszolgáltatást, aláássa a sajtót és a vallásszabadságot.

Az áprilisi választások szabadok voltak ugyan, de nem tisztességesek. A Fidesz a maga javára írta át az idevágó törvényt. Majd a múlt héten Orbán még tovább erősítette hatalmát a helyi választásokon. Az általa meghirdetett „egység” felhatalmazást ad neki, hogy folytassa tekintélyelvű programját – tudósít a Foreign Policy. 

Sonni Efron, a Human Rights First civil szervezet egyik vezetője emlékeztet arra, hogy a magyar ellenzék évek óta arról számol be: egyre rosszabb a politikai szabadság állapota az országban. Orbán egyre barátságosabb a neonáci, antiszemita Jobbikkal, valóra váltja annak csaknem minden választási ígéretét.

Kormánya támogatja a holokauszt revizionista értelmezését, bagatellizálja a magyar fasizmus, illetve a nácikkal folytatott együttműködés jelentőségét.

Szándékait a legvilágosabban a tusványosi beszédben körvonalazta, amikor kijelentette, hogy az „illiberális államban” hisz. Olyan elnyomó rendszereket hozott fel sikeres példaként, mint Oroszország és Kína.

E gondolkodásmódnak megfelelően külföldi ügynökként bélyegzett meg liberális civil szervezeteket. Olyan tekintélyes NGO-k vannak jelenleg ellenségeinek listáján, mint a Trasparency International vagy a TASZ. A keleti nyitás részeként új gazdasági szövetséget kötött Putyinnal, eladósítva az országot a következő 30 éve az oroszokkal szemben. Nemrégiben a Gazprom kérésére leállította a földgáz-szállítást Ukrajnának. 

Ezek után Magyarország jelenléte a Demokráciák Közösségében sértés azokkal az államokkal szemben, amelyek legyűrték a kommunizmus, a gyarmatosítás, a polgárháborúk és a diktatúrák örökségét, hogy tagok lehessenek. A szervezetet önmagában leértékeli, ha olyanok kapnak benne helyt, mint Orbán Viktor illiberális állama.

Magyarországot egy sor éles, ám hatástalan bírálat érte, ám a miniszterelnök háborítatlanul menetel tovább. Míg az USA és az EU Ukrajnára összpontosított, kezdett olyan kép kikerekedni, hogy Magyarország átcsúszik az ernyő alatt és még jobban erősíti autoriter uralmát.

A múlt hónapban azonban megszólalt Obama, valamint Clinton, és ami talán a legjelentősebb: az Egyesült Államok a Demokráciák Közösségéhez fordult, hogy az adjon ki hivatalos jelentést a demokrácia magyarországi helyzetéről. Egyben felkérte a magyar kormányt, hogy az fontolja meg: akar-e igazodni a Közösség értékeihez és intézményeihez. Ez nagyjából annyit jelent, mintha azt kérdezné, hogy Magyarország egyáltalán kíván-e demokrácia lenni a jövőben?

Ha az Orbán-kabinet nem hajlandó módosítani álláspontján, akkor valószínűleg más államra cserélik le az igazgató tanácsban. Efron úgy gondolja: a magyar fél inkább maga válik ki a szervezetből még a szavazás előtt, mert nem akar magának újabb kínos diplomáciai kudarcot. Ha eltávolítják a tanácsból és kiválik a szövetségből, annak súlyos jelképes jelentősége lesz: Orbán nem élvezheti a tagság áldásait, amíg megszegi mindazokat a demokratikus normákat, amelyek védelmére Magyarország felesküdött.
Egy ilyen lépés nyomást gyakorolna az Európai Unióra is, hogy az álljon át keményebb vonalra. Miként kezelne Juncker egy olyan tagállamot, amelyet nyíltan nem demokratikusnak nyilvánítottak? A norvég Európa-miniszter már követeli, hogy az EU tegyen lépéseket. Ezekre a fórumokra Orbán általában követeket meneszt, hogy elmagyarázzák: félreértették, de a bújócska egyre nehezebb számára.

Megváltozott az amerikai politika is Magyarországgal szemben, amint az Nuland helyettes államtitkár felszólalása is tanúsítja. És a legfrissebb fejlemény: a mintegy 10, Orbánhoz közeli hivatalos személyiség és üzletember kitiltása az Egyesült Államokból, ami megint csak azt jelzi, hogy az USA fokozza a nyomást az autoriter taktika megváltoztatására. Efron szerint azonban az EU-nak és a NATO-nak emelnie kell a tétet, ha nem akarja, hogy Magyarország feladja a liberális demokráciát. A nagyobb nyomás láttán Orbánnak ki kell nyilvánítania, milyen állam formálódik Magyarországon. A tusványosi beszéd óta ez sokak szemében már nem kérdéses. Ám ha formálisan kiválik a demokratikus társadalmak sorából – így a Demokráciák Közösségéből, az EU-ból és máshonnan – akkor az újabb lépés lesz olyan irányba, ahonnan mind nehezebb lesz visszatérni.

Magyar hivatalos részről közölték, hogy nem kívánják kivizsgálni azokat a korrupciós vádakat, amelyek alapján több magyart kitiltottak az USA-ból, köztük meg nem nevezett kormányzati személyiségeket – jelentette az AP.

Az Egyesült Államok korrupcióval vádolja a magyar kormány több tagját, akit emiatt egyelőre nem enged be az országba – tudósít a német Der Spiegel is… A budapesti amerikai ügyvivő szerint nem egészen 10 emberről van szó: „Vannak itt személyek, egészen pontosan közéleti személyiségek és kormánytagok, akiket az USA nem tekint alkalmasnak arra, hogy beutazzanak”.

A Der Spiegel egy másik cikke a magyarországi „sajtószabadságot” elemzi… Jellemző módon mindjárt az első interjúalany, a Duna TV munkatársa, csak úgy vállalkozott a beszélgetésre, ha nem lehet őt azonosítani, mert nem szeretné elveszteni az állását. Elmondta, hogy cenzúra nincs, mert már semmi önálló munkát nem végeznek, azt teszik, amit a főnökök előírnak…

A 168 óra pl. négy éve nem kap állami hirdetéseket, a magáncégek pedig attól félnek, hogy nem kapnak állami megrendeléseket, ha a lapban reklámoznak… Nem csoda, hogy a Riporterek határok nélkül, vagy a Freedom House sajtószabadság-ranglistáin Magyarország az utóbbi években erősen lecsúszott…
A mai teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!