Naponta 60 millió forintot, egy-egy bankszámláról átlagosan 1,2 millió forintot lopnak el a csalók. A bankkártyás csalásokban érintett átlagösszeg egy év alatt 10 ezer forinttal, átlagosan 43 ezer forintra emelkedett. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint vannak már kedvező jelek, számos intézkedés is segíti az embereket, de attól senki nem fog tudni megvédeni minket, ha mi magunk segítjük a csalókat adataink kiadásával, pénzünk hozzájuk utalásával.
Naponta 47 család számlán őrzött megtakarításait lopják el a csalók Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy minden nap közel 60 millió forint jut a csalók kezére. A legdrámaibb változás a statisztikákban az, hogy egy évvel ezelőtt átlagosan 700 ezer forintot emeltek le a csalók a lakossági bankszámlákról, 2024. I. negyedévében ez az összeg már az 1,3 millió forintot közelítette.
Hároméves összevetésben a számlák elleni támadások még szomorúbb képet mutatnak: a sikeres támadások száma 15-szörösére ugrott, az ellopott összeg tekintetében pedig 23-szoros a növekedés.
A bankkártyánkat is egyre inkább támadják a csalók. Hároméves összevetésben, 2021 I. negyedévéhez képest a sikeres bankkártyacsalások száma háromszorosára, az elkövetési érték pedig hatszorosára növekedett. Az idei első negyedévben naponta átlagosan 512 esetben éltek vissza bankkártya-adatokkal a csalók. Az adat akár még kedvező is lehetne, ugyanis 2023 első három hónapjában naponta átlagosan még 552 bankkártyás csalás történt, ám a kárérték a csökkenő darabszám ellenére napi 18 millió forintról 22 millió forintra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy egy-egy visszaélésben mintegy harmadával, 10 ezer forinttal többet, 43 ezer forintot tudtak elvinni a megkárosítottaktól a csalók, mint egy éve.
Az első ránézésre kedvezőtlen adatok ellenére vannak kedvező jelek. A számlás visszaélések számának első negyedévi 8 százalék alatti növekedése az elmúlt 5 év legkedvezőbb adata – bár az 5400 millió forint negyedéves kárérték brutális összeg, eltörpül a 2023-i III. negyedév 8000 millió forintot meghaladó kárértékéhez képest.
A bankkártyás visszaélések tekintetében az év első három hónapjában kicsalt 2000 millió forint kevesebb, mint amivel az azt megelőző két negyedévben megkárosították a kártyatulajdonosokat.
Egyrészt óvatosabbak lettek a magyarok, ami részben annak köszönhető, hogy ma már nincs olyan ember, akinek a családjában vagy ismerősi körében ne hajtottak volna végre sikeres bankkártya- vagy számla elleni támadásokat. Másrészt láthatóan kezd beérni a Kiberpajzs-összefogás, ahol a kormányzat, a rendőri szervek, a jegybank és a bankok összehangolják figyelemfelhívó munkájukat, és így az eddiginél szélesebb körhöz jutnak el információk arról, hogy mire érdemes figyelni a csalások megelőzése végett, illetve, ha támadás ért bennünket, mi a teendő.
A következő hetekben, hónapokban még hatékonyabbá válhat a csalások elleni fellépés annak köszönhetően, hogy e hónaptól a kormány az eddigieknél alaposabb információmegosztást engedélyez a bankok számára a kibercsalásos esetek megelőzése érdekében. Emellett a Magyar Nemzeti Bankban és a pénzintézetekben készül az a központi csalásfigyelő rendszer, ami 2025 II. félévétől valós időben tudja majd értékelni a beérkező átutalási tranzakciók veszélyességét, így segítve a bankokat, hogy még jobban védhessék ügyfeleik pénzét.
A bankok, az MNB és a rendőrség sem tud segíteni akkor, ha az ügyfél maga teszi lehetővé a csalást azzal, hogy kiadja a csalóknak bankkártya-adatait, számla- vagy mobilbank-hozzáférési kódjait, vagy – mivel számtalan esetben ez történik – a csalók felkérésére ő maga hajt végre olyan tranzakciókat, amiknek eredménye: a pénzek a bűnözőkhöz jutnak.
