Leszokhat a dohányzásról: ne gyújtson rá a következőre!

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a COPD – krónikus obstruktív tüdőbetegség – a harmadik vezető halálok világszerte, 2019-ben 3 230 000 ember halt bele. A 70 év alattiak COPD okozta halálozásának igen nagy aránya (csaknem 90 százaléka) az alacsony és közepes jövedelmű országokban fordul elő. Hazánkban a COPD-betegek száma – a Magyar Tüdőgyógyász Társaság adatai alapján – meghaladhatja a félmilliót. A diagnózis hiánya miatt a betegeknek csak mintegy egyharmada kap kezelést.

 A COPD a tüdő visszafordíthatatlan károsodásával járó, hosszú lefolyású, fokozatosan súlyosbodó betegség; a légutak beszűkülnek, a tüdőszövet károsodik, lényegében a tüdő gyors öregedése zajlik. A betegség előrehaladása lassítható, a tünetek enyhíthetők, de a COPD jelenleg, sajnos, nem gyógyítható. Okai között az első helyen a dohányzás szerepel; továbbá: a légszennyezettség, a kémiai anyagoknak való kitettség, légúti fertőzések.

Ha nehézlégzést vagy tartós köhögést tapasztalunk, keressük fel orvosunkat, mert a betegség korai felismerése és kezelése javíthatja az életminőséget, lassíthatja az állapotromlást. Megfelelő kezelés hiányában a tünetek súlyosbodnak, tovább romlik a légzésfunkció, ami fáradékonyságot okoz, és ez befolyásolja a mindennapi tevékenységet, munkavégzést is. Állandósul a köhögés, ami gyakran fokozott nyáktermeléssel jár együtt.

Judit (61) először 2019-ben fordult orvoshoz tartós köhögés és nehézlégzés miatt. „A tüdőgyógyász kikérdezett a panaszaimról, meghallgatta a tüdőmet. Ezt követte a légzésfunkcióim vizsgálata, ami megmutatta, hogy mennyi levegőt képes a tüdőm megtartani. De szükség volt egy tüdőröntgen elkészítésére is, hogy kizárható legyen az, hogy asztmás vagyok.” Mivel a vizsgálat idején kiderült, hogy Judit már 15 éve dohányzik – ami a COPD kialakulásának és a tünetek súlyosbodásának legfőbb oka –, az orvos a dohányzás azonnali abbahagyását javasolta. Judit elmondta: „Mivel kezdetben a tünetek enyhék voltak, nem vettem elég komolyan ezt a tanácsot, továbbra is dohányoztam, igaz megpróbáltam kevesebbszer rágyújtani. Az orvos által előírt terápiát sem követtem, mert úgy gondoltam, hogy az a kis köhögés és kifulladás még belefér. Ez azonban – belátom – már nagyon rossz döntés volt, állapotom romlott“.

István (57) több, mint 30 éve dohányzik, napi egy doboz az adagja. Egy évvel ezelőtt diagnosztizálták COPD-vel. „Szerencsére enyhék a tüneteim, és nem is zavar a mindennapjaimban ez a betegség, néha el is feledkezem róla. Hetente kétszer sétálok egy nagyot, ez 6 km alkalmanként, és bár még nem sikerült letennem a cigarettát, de a közeli jövőben újra megpróbálkozom vele. A javasolt terápiát majd a leszokás után kezdem el – most már tényleg csak hetek, hónapok kérdése, úgy érzem.

Sajnos Judit és István példája nem egyedüli – sokan, akiket COPD-vel diagnosztizáltak, de enyhék a tüneteik, nem érzik a változtatás sürgősségét, vagy úgy tekintenek a betegségükre, mintha ez is a korral járó, lassú lefolyású egészségromlás lenne, amivel együtt lehet élni, legfeljebb vissza kell majd venni a mindennapok intenzitásából. De messzemenően nem ez a helyzet! A COPD, ha sem életformaváltással, sem terápiával nem tesznek ellene, nagy eséllyel súlyosan rontja a beteg életkilátásait.

Az a szemlélet sem állja meg a helyét, hogy úgysincs mit tenni, mert a betegség folyik a maga ütemében. Éppen ellenkezőleg: modern terápiák és a betegek által is könnyen kezelhető új generációs inhalálókészülékek állnak már az orvosok és betegek rendelkezésére, amik jóval hatékonyabban juttatják a tüdőbe az apró cseppekké porlasztott hatóanyagot, mint elődeik. Ezekkel még inkább értelmet nyer a beavatkozás, mert a mind jobb terápiáknak köszönhetően nőnek a kezelt és a kezeletlen COPD-s betegek életkilátásai közti különbségek. A magyar egészségügyi hálózat alkalmas arra, hogy kiszűrje a COPD-s betegeket, és támogatott formában is hozzá lehet férni a legmodernebb terápiákhoz.

 Mivel a dohányzás egyértelműen a legfőbb oka a COPD kialakulásának és a tünetek súlyosbodásának, ezért messze a legtöbb, amit tehetünk, azért, hogy drasztikusan csökkentsük a COPD kialakulásának esélyét, hogy nem gyújtunk rá. Ezzel magunkat és a környezetünket is óvjuk, gondoljunk csak a passzív dohányzásra vagy a harmadlagos dohányzásra. Ezen a kevéssé ismert fogalom alatt a tárgyak felszínén visszamaradó lerakódásokat értjük, amik különösen a kisgyermekek számára lehetnek ártalmasak.

Ha már diagnosztizált COPD-betegről beszélünk, akkor a legfontosabb, hogy a beteg abbahagyja a dohányzást és a légzési nehézségek ellenére is tartsa fent aktív életmódját – állapotától függően – törekedjék a rendszeres mozgásra. A modern terápiák mellett a COPD kezeléséhez mindig is szükség lesz a beteg együttműködésére, azaz a terápiakövetésre és a megfelelő életmód követésére. Aktív évekkel, évtizedekkel ajándékozhatja meg magát az, aki gyorsan és megfelelően reagál arra, ha COPD-vel diagnosztizálják.