Az ötlet tavalyi, a megvalósítás idei: három kerületében klímavédelmi zónákat hozott létre az osztrák szövetségi főváros. Új épületeket csak megújúló energiával szabad építeni, 2030-ra pedig minden negyedik háztartásnak napenergiával kell működnie. (A nyitó képen: napelemek a Deponie Rautenweg-ben, Ausztria legnagyobb szemétlerakó telepén © Christian Houdek)
A klímavédelmi zónákkal az osztrák főváros közelebb kíván jutni az általa kitűzött célhoz, hogy végül is klímavédelmi mintavárossá váljék. A zöld zónákat az idén nyáron kezdték el kijelölni, egyelőre a második, a hetedik és a tizenhatodik kerület egyes részein. Ezekben a városrészekben már tilos az új építésű házakban az olaj- és gázalapú fűtés és melegvízellátás. A hűtés, fűtés és vízmelegítés vagy távhőenergia-szolgáltatással oldható meg, vagy megújúló energiaforrásokból fedezhető, mint például napenergia, biomassza, vagy geotermikus energia. Klímavédelmi zónákat Bécs többi húsz kerületében is kialakítanak a jövő év közepéig. A főváros ezenkívül támogatást ad a már meglévő épületekbe felszerelt napelemek után. A cél az, hogy 2030-ra minden negyedik háztartás napenergiából fedezze áramszükségletét.
Ezt a gyakorlatot alkalmazza Bécs legnagyobb energiaszolgáltatója, a Wien Energie is. A társaságnak 230 napelem-rendszere van, amivel az idén az első félévben mindeddig példátlan mennyiségű, 13 800 megawattóra áramot termelt, kétharmadával többet, mint esztendővel előtte.
Ennyi áram elegendő lenne a 8. kerület, Josefstadt (akárcsak Budapesten, Bécsben is a nyolcadik a Józsefváros!) majdnem valamennyi háztartásának ellátására.