(Írta: Németh Árpád/szabadeuropa.hu) Miközben felbolydult a román közélet, mert váratlanul egy szélsőjobboldali jelölt nyerte az elnökválasztás első fordulóját és válaszul többen az eredmény érvénytelenítését kérték, egy dolog biztos: két ciklus után visszavonul Klaus Iohannis eddigi elnök, aki még NATO-főtitkárnak is esélyes volt. (A nyitó képen: Klaus Ioannis; AP Photo/Vadim Ghirda)
Pentru o Românie normală, Egy normális Romániáért – ezzel a mottóval kampányolt Klaus Iohannis öt éve, 2019-ben. A New York Times meg is jegyezte, hogy ez sokkal hétköznapibb üzenet, mint Donald Trumpé, aki a Make America Great Again, azaz Tegyék újra naggyá Amerikát szlogennek kampányolt.
Iohannis mindenesetre a második közvetlen elnökválasztáson is fölényesen győzött. Elemzők „földindulásszerű” diadalnak nevezték, hogy a második fordulóban a szavazatok 66 százalékát szerezte meg, és ezzel alaposan rávert kihívójára, a szociáldemokraták jelöltjére, Viorica Dăncilára.
Román elnökválasztáson ennél több szavazatot, a voksok 85 százalékát csak Ion Iliescu kapta a rendszerváltás után, 1990-ben.
Két, egyenként ötéves elnöki ciklus után – az alkotmány előírása értelmében – Iohannis harmadszor nem rajtolhatott. Utódját a meglehetősen kiélezett versenyben csak a december 8-i második fordulóban fogják megválasztani.
Az első ciklus
A tű fokán átjutva nyerte el az államfői tisztséget 2014-ben. Az első fordulóban még tíz százalékkal lemaradt a nagy esélyesnek kikiáltott miniszterelnök, Victor Ponta mögött, a második fordulóban azonban megfordult a kocka. Klaus Iohannis – kívülállóként és egy szórványnak nevezhető kisebbség, a szász nemzetiség tagjaként, a nagy pártok támogatása nélkül – a szavazatok több mint 54 százalékával lett Románia hatodik köztársasági elnöke.
Szinte az ismeretlenségből lépett elő, és sokak meglepetésére nyert. „Győztünk, visszaszereztük országunkat” – ígérte meg tíz éve a közösségi médiában. Két és fél hónappal később François Hollande francia elnök már fogadta az Élysée-palotában.
A „német”
A hazájában általában csak a „németként” emlegetik, és tulajdonképpen ezt tükröző neve pontatlan formában maradt fenn. Szász felmenői a 16. század óta Johannisként írták a nevüket, Klaust azonban születése után, 1959 júniusában a románosított Iohannis vezetéknévvel anyakönyvezték.
Kényelmi okokból sosem kérvényezte a vezetéknév eredeti írásmódjának visszaállítását, magánlevelezésben azonban gyakran Johannisként ír alá.
Édesapja, Gustav Heinz technikusként dolgozott egy állami cégben, édesanyja, Susanne Johannis pedig ápoló volt. Klaus húgával, Kristával együtt a szülők 1992-ben a bajorországi Würzburgba költöztek, és a német állampolgársági törvény alapján visszahonosításukat kérték. — Az akkor 33 éves Klaus nem csatlakozott hozzájuk.
Románia területén a rettegett és gyűlölt Nicolae Ceaușescu 24 éves uralma idején viszonylag népes német ajkú közösség élt: az erdélyi szászok, a nyugati peremen pedig a svábok.
Az ínség idején, a vasfüggöny korában találta ki a diktátor, hogy egyszerűen eladja őket Nyugat-Németországnak, amely készségesnek mutatkozott, hogy kemény valutában fizessen a távolba szakadt nemzettársak megmentéséért, akik a 12. és 16. század között telepedtek le a mai Románia területén.
Húsz év alatt, 1969 és 1989 között a becslések szerint 220 ezer Romániában élő, német ajkú szabadságát váltották meg.
Az ügylet részleteit államtitokként kezelték. Későbbi becslések szerint a nyugatnémet kormány nagyjából kétmilliárd márkát, mai árfolyamon több mint egymilliárd eurót fizetett a Ceaușescu-rezsimnek. Az utolsó hivatalos, 2021-es népszámlálási adatok szerint Romániában már csak alig 23 ezren vallották magukat németnek.
A polgármester
Klaus Iohannis a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett fizikusi diplomát, majd szülővárosába, Hermannstadtba/Nagyszebenbe/Sibiuba visszatérve középiskolai fizikatanárként, később tanfelügyelőként dolgozott.
Politikai pályafutását a Romániai Németek Demokrata Fórumában kezdte, ahol később elnöknek választották, majd a kisebbségi szervezet támogatásával Nagyszeben polgármesteri tisztségére jelölték.
Jóllehet a szászok aránya a városban akkorra már mindössze 1,6 százalékra zsugorodott, Iohannis 2000-ben a szavazatok csaknem 70 százalékával lett a ma 150 ezer lakosú város első embere.
Népszerűségét bizonyítja, hogy még kétszer újraválasztották, így Klaus Iohannis összesen három ciklusban volt szebeni polgármester.
Hivatali ideje alatt a város idegenforgalmi látványossággá nőtte ki magát olyannyira, hogy 2007-ben – Luxembourg mellett – Nagyszeben volt Európa Kulturális Fővárosa.
Ekkoriban egy korrupcióellenes szervezet, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség bírálta, amiért egy cég igazgatótanácsába Nagyszeben polgármestereként ült be, amit a román törvények tiltanak.
A karrierje azonban látványosan ívelt felfelé olyannyira, hogy a liberálisok, a szociáldemokraták, az RMDSZ és a konzervatívok képviselőit tömörítő ellenzék 2009-ben az Emil Boc kormányfő ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány után Klaus Iohannist javasolta átmeneti miniszterelnöknek. Miután azonban a négy párt abban az évben alulmaradt a választásokon, ezért ellenzékbe szorult, az államfő végül egy közgazdászt kért fel kormányalakításra.
Iohannis már akkor bejelentette: tervei között szerepel, hogy indul az elnökválasztáson.
Az elnökök és uralkodók
Miután 2014-ben megválasztották, első ciklusa harmadik évében feleségével már Donald Trump vendége volt a Fehér Házban.
A román prima doamnă, a first lady, az államfő felesége Carmen Lăzurcă, szebeni angoltanárnő. A házaspárnak nem született gyermeke.
II. Erzsébet királynő 2019 decemberében, a NATO alapításának 70. évfordulója alkalmából fogadást rendezett. A Buckingham-palotába hivatalosak voltak a tagországok vezetői, házastársaikkal együtt – köztük a román köztársasági elnök és felesége. A díszünnepség mintegy előre vetítette Klaus Iohannis lehetséges jövőjét.
A NATO-tisztség
Jens Stoltenberg előre bejelentett távozása után többekben felmerült: elérkezett az ideje, hogy a NATO főtitkári tisztségét kelet-európai politikus töltse be.
„Már 20-25 éve a közép- és kelet-európai országok nagy része tagja a NATO-nak, ezért azt gondolom, hogy itt lenne az ideje annak, hogy ezt a gondolatot hangsúlyosan vessük fel” – érvelt például a magyar külügyminiszter. Elismerte, hogy a tagállamok többsége a „holland fickót”, Mark Ruttét támogatja, ám – akkor még – úgy vélte, Magyarország nem szavazhat bizalmat olyan személynek, aki korábban Budapest térdre kényszerítéséről beszélt. Klaus Iohannis jelölését viszont kimondottan biztatónak nevezte:
„Örülünk annak, hogy van közép-európai jelölt. Azt gondoljuk, itt lenne az ideje annak, hogy komolyan megvitassuk azt a kérdést: hogyan fordulhat elő az, hogy a NATO-nak még soha nem volt a közép-, illetve kelet-európai térségből kikerülő főtitkára” – jelentette ki Szijjártó Péter.
Jóllehet korábban a magyar miniszterelnök is Klaus Iohannist pártfogolta, júniusban egyik pillanatról a másikra a többség mellé állt, és megerősítette, megegyezett a leköszönő holland miniszterelnökkel: támogatja főtitkári kinevezését cserébe azért, hogy Magyarországnak ne kelljen részt vennie Ukrajna katonai támogatásában. — Iohannis hivatalosan nem tette szóvá, hogy cserben hagyták.
A magyar kapcsolat
Sokak szerint ezzel a kudarccal volt összefüggésben az, a diplomáciában szürreálisnak és kimondottan szokatlannak számító jelenet, ami az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozóján történt, november elején.
Miután a román államfő a helyszínre érkezett, kiszállt kocsijából, és látványosan hátat fordított a rá váró, őt üdvözölni készülő magyar miniszterelnöknek – helyette egyik munkatársával kezdett beszélgetni.
Kínos másodpercek után Klaus Iohannis megfordult, és kezet fogott Orbán Viktorral. A román elnök korábban a Mark Ruttéval szembeni magyar ellenérzésekre alapozta a végül meghiúsult NATO-főtitkári ambícióit, és nem kizárt, hogy a sértő és udvariatlan gesztussal akarta a vendéglátó tudtára adni nemtetszését. Orbán mindenesetre sztoikus nyugalommal tűrte, hogy létrejöjjön a szemkontaktus.
A román Antena3 hírtelevízió „ellentmondásos gesztusnak” nevezte az esetet, és azzal magyarázta a történteket, hogy a magyar rendőrség által felvezetett román elnöki konvojjal negyed órán órán át köröztek a csúcs helyszíne, a Puskás stadion környékén.
A magyar hatóságok visszautasították ezt a feltételezést: a sajtóban megjelent hírekkel szemben a rendőrök nem tévesztették el az utat a Puskás Arénánál, nem „sétáltattak”, nem „köröztettek” fölöslegesen egyetlen konvojt sem. A több mint ötven delegációt az érkezés sorrendjében, a szakmai protokollnak megfelelően vezették fel a Puskás Arénához – így reagált fake news című rövid közleményében a magyar rendőrség.
Klaus Iohannis egyébként köztudottan indulatos. A román sajtó többször felidézte, hogy amikor párizsi látogatásán, a reptéri érkezéskor senki sem segítette le róla felöltőjét, amit végül maga vett le, dühében a szolgálati autó tetejére hajította azt.
Orbán Viktorral szemben korábban is ellenszenvvel viseltetett. Négy éve azzal vádolta az akkor ellenékben levő szociáldemokratákat, hogy alkut kötöttek a magyar kormányfővel Erdély elcsatolásáról.
A lehetséges utódok
Klaus Iohannis elnöki megbízatása az új államfő megválasztásával szűnik meg. Tizennégyen jelöltették magukat a tisztségre. A legnagyobb eséllyel Marcel Ciolacu kormányfő indult 25 százalékos támogatottsággal, ám meglepetésre csak harmadik lett az első fordulóban, így a második fordulóban már nem is indulhat. Az államfői tisztségért így az első fordulóban meglepetésre első helyen végzett szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu és a második helyezett Elena Lasconi, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje küzd meg a második fordulóban – hacsak az alkotmánybíróság nem semmisíti meg az eredményt, helyt adva az első fordulóban kiesett jelöltek indítványának. Ők illegális kampányfinanszírozásra hivatkozva támadták meg az eredményt. Az alkotmánybíróság csütörtökön a szavazatok újraszámlálását rendelte el.
Az akkor még esélyes román miniszterelnök közvetlenül a választások első fordulója előtt Budapestre látogatott, és megköszönte Orbán Viktornak, hogy Románia schengeni térséghez való csatlakozását szívügyének tekintette és támogatta.