(Szerző: Vakhtang Daraselia, Fortuna, Georgia) A Mediaguard/Médiaőr kezdeményezésben lett, grúz, lengyel, cseh és magyar újságírók vesznek részt, hogy beszámoljanak az országaik szempontjából fontos, illetve az egész térséget érintő eseményekről, az álhír-/fake news-áradatról, környezetvédelmi, hadászati és gazdasági kérdésekről. A mostani összeállításban az amerikai elnökválasztásra érkezett reakciókat, helyzetértékeléseket közöljük. Az második cikk Georgiából, korábbi nevén Grúziából érkezett.
Donald Trump ismét az Egyesült Államok elnöke lett. Ez az eredmény talán némileg váratlan volt, annak ellenére, hogy az utolsó pillanatig szoros volt a verseny. Bár ellenfele esélyei erősebbnek látszottak, a jóslatok pontatlannak bizonyultak, és Trump megnyerte az úgynevezett billegő államokat, így lett elnök újra.
Az USA nagy, stabil ország, bevált elvekkel és megközelítésekkel, ahol a helyzetek nem változnak drámaian. Mégis: Trump személyisége, nyilatkozatai és kilátásai táplálták a kiszámíthatatlan jövőre vonatkozó várakozásokat, és aggodalmakat keltettek azzal kapcsolatban, hogy mit jelenthet elnöksége Európa számára.
Összetett geopolitikai kontextus
Európa kihívásokkal teli helyzetben van: az Egyesült Államokkal közösen támogatja Ukrajnát az Oroszországgal szembeni ellenállásban, stabilitásra törekszik a Közel-Keleten, és a világjárvány és az orosz–ukrán háború által súlyosbított gazdasági nehézségekkel küzd. Trump az amerikai megközelítések esetleges megváltoztatása további bizonytalanságot okoz. Az európaiak aggódnak: mit fog Trump megváltoztatni, és mi maradhat változatlanul? Mennyire lesz képes elérni, és mi az, amit nem tud befolyásolni?
A kiszámíthatatlan Trump és Európa – megváltoznak-e az USA és Európa kapcsolatai, vagy ez csak vihar egy pohár vízben? A vélemények és az előrejelzések széles skálán mozognak.
A szavak vagy a tettek embere?
Ezekre a kérdésekre válaszul szerzőnk grúz szakértőkkel beszélgetett, hogy feltárja nézőpontjukat.
Irakli Melashvili, politikai elemző
„Vannak mítoszok, amelyekbe mindannyian bele vagyunk burkolózva. Trump elnöksége alatt Ukrajna minden idők legnagyobb katonai segélyét kapta. Az ukrán hadsereg valószínűleg nem állt volna ellen Oroszország első csapásának a Trump-éra segítsége nélkül. Nem hiszem, hogy Trump visszatérése katasztrofális lesz Ukrajna számára. Az Egyesült Államokban nehéz drasztikus változásokat eszközölni olyan ügyekben, amelyek állami érdekeket érintenek. A doktrína egyértelmű, évtizedek alatt alakult ki, és nem lehet egy személy által könnyen megváltoztatni. Az elnököknek természetesen van befolyásuk, de bizonyos határok között működnek. Nem látok előre éles változásokat”.
Ramaz Sakvarelidze, politológus
„Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy egy ilyen hatalmas ország egy uralkodó rendszerben működik. De érdemes felidézni: ifjabb Bush stratégiája az volt, hogy bársonyos forradalmakkal haladjon előre, egészen Afganisztánig, Bin Ladennel mint célponttal. Az USA valóban támogatott forradalmakat olyan helyeken, mint Grúzia és Ukrajna. Amikor világossá vált, hogy ezek a forradalmak nem indokoltak az egész kontinensen, kiderült, hogy Oroszország a saját figuráit juttatta hatalomra, miközben az USA forradalmakat rendezett. De ezt a projektet egy ember – az elnök – irányította, ami azt jelzi, hogy az elnök bizonyos hatalommal rendelkezik. Kétlem, hogy Trump drasztikus lépéseket fog tenni. Ha élesen akart volna cselekedni, azt már az első ciklusában megtette volna. De nem tette. Trump inkább a zaj embere, mint a tetteké”.
Buka Petriashvili, politikai kommentátor
„Trump politikája valószínűleg az izolacionizmus felé fog hajlani, és inkább a belpolitikai kérdésekre fog összpontosítani. Várhatóan prioritásként kezeli majd a migrációs kérdéseket, és kijelentette, hogy nagy tervei vannak az oktatásban. A legfontosabb döntéseket már az Ovális Irodában töltött első napján alá kívánja írni. Röviden: tervei nagyrészt belpolitikai jellegűek. Ami minket és az európaiakat aggaszt, az az Ukrajnában zajló háború. Emlékszünk Trump kijelentéseire, amik szerint egy nap alatt telefonál és véget vet a háborúnak. Az ő mottója az volt, hogy nem háborúkat indít, hanem véget vet nekik. Volodimir Zelenszkij reméli, hogy amikor Trump új csapatot állít össze, és mélyen belemerül a kérdésbe, rájön, hogy nem most van itt az ideje, hogy megszüntesse az Ukrajnának nyújtott támogatást.
Támogatáscsökkentés és növekvő vámok
Európa fő aggodalmai kettősek: a katonai segítségnyújtás és a gazdasági kérdések, különösen az emelkedő árszínvonal, a vámok emelkedése. Milyen következményekkel járhatnak ezek a döntések.
Első aggodalom: NATO
Az európai vezetők mélyen aggódnak az Egyesült Államok NATO iránti elkötelezettsége miatt a közös védelem keretében megállapodásokkal kapcsolatban. Trump azt követelte, hogy az európai szövetségesek növeljék védelmi kiadásaikat a GDP 2%-ára, figyelmeztetve, hogy csökkenteni fogja az amerikai kötelezettségvállalásokat, ha nem érik el ezt a küszöböt.
A Goldman Sachs közgazdászai arra figyelmeztetnek, hogy Trump külpolitikája arra kényszerítheti Európát, hogy növelje a katonai kiadásokat. Trump kijelentette: leállítja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, így Európára hárulna a felelősség, hogy kitöltse a hiányt. Mivel az USA évente 40 milliárd eurót költ Ukrajna támogatására, így az európai kormányok kénytelenek lehetnek növelni védelmi költségvetésüket.
Második aggodalom: gazdaság
Európa számára a másik fontos kérdés a gazdasági együttműködés. Trump többször bírálta Németországot, az EU legfontosabb gazdaságát az orosz gáztól való függősége miatt, és kapcsolata Angela Merkel német kancellárral feszült volt. Aggodalomra ad okot, hogy Trump elnöksége idején megromlik a kereskedelmi kapcsolat az EU-val, és esetleg vámokat emelhet, az európai árukra kivetett vámokat 10%-ról 20%-ra emelheti. Egy ilyen lépés súlyos csapás lenne Európa gazdaságára.
A magasabb vámok az európai export széles körét érinthetnék, az acéltól az autókon és a sajtokon át a borig, és ezek a termékek kevésbé lennének versenyképesek az amerikai piacon. Még ha a vámok nem is közvetlenül nem az európai árukat célozzák, az európai vállalatoknak hátrányt okozhat, ha az Egyesült Államok szankciókat vezet be a termékekre, amelyek kínai technológiát tartalmaznak, vagy nyomást gyakorolnak Európára, hogy leváljék Kínáról.
Kína az EU második nagy kereskedelmi partnere az Egyesült Államok után. Egyes szakértők úgy vélik, hogy az USA Kína gazdasági és technológiai fejlődésének lassítására irányuló kísérletek kedvezőtlenül befolyásolhatják Európa gazdaságát.
Lehetséges következmények Európa kereskedelemtől függő gazdaságára nézve
Trump vámjai súlyos csapást mérhetnek Európa kereskedelemtől függő gazdaságára. Az átfogó importvámok olyan iparágakat érintenének, mint az autógyártás és a vegyipar, amik jócskán függenek a az USA-ba irányuló exporttól.
Az Európai Bizottság adatai szerint az EU 2023-ban 502,3 milliárd euró értékben exportált árukat az Egyesült Államokba, ami a nem európai export egyötödével ér föl.
Az Egyesült Államokba irányuló vezető európai exporttermékek közé tartoznak a járművek és szállítóeszközök (207,6 milliárd euró), a vegyi anyagok (137,4 milliárd euró) és az egyéb ipari termékek (103,7 milliárd euró), amik a blokk transzatlanti exportjának közel 90%-át adják.
Tekintettel Európa jelenlegi gazdasági kihívásaira, az európai országok kénytelenek lehetnek megerősíteni jelenlétüket a délkelet-ázsiai és közel-keleti piacokon, és új gazdasági támaszpontokat keresni.
Továbbá egyes szakértők úgy vélik, hogy ha az ukrajnai konfliktus elmérgesedik, egyes uniós országok megvizsgálhatják az Oroszországgal való megújított együttműködést, ami enyhítheti a szankciókat.
Valódi vagy eltúlzott aggodalom?
Egyes elemzők szerint a hatás kevésbé súlyos lehet, mint azt sokan feltételezik. A London School of Economics nemrégiben készült jelentése szerint, ha Trump életbe lépteti politikáját, az euróövezetben csak szerény, 0,11%-os GDP-csökkenés várható. Trump győzelme felgyorsítja a strukturális változásokat, amik nagy kihívások elé állítják Európát, beleértve a további protekcionizmust, a Kínába és az USA-ba irányuló exportlehetőségek csökkenését, valamint a még nagyobb védelmi kiadások szükségességét a szűkös pénzügyi feltételek közepette – írja Andrew Kenningham, a European Economic Economics vezető közgazdásza. Várakozásai szerint az eurózóna GDP-je kevesebb mint 0,5%-kal zsugorodhat. Figyelmeztet azonban arra, hogy a kár sokkal nagyobb lehet, ha ez transzatlanti vagy kereskedelmi háborúhoz vezet az EU és Kína között.
Transzatlanti feszültségek: Európa kilátásai egyedül
Közvetlenül a választások előtt a The Washington Post cikket közölt: hogyan készül Európa Trump új elnökségére? A szerzők öt EU-s ország diplomatáival, politikusaival és szakértőivel beszélgettek. Arra a következtetésre jutottak, hogy Washington legközelebbi európai szövetségesei felkészültek a transzatlanti kapcsolatokban bekövetkező lehetséges szakadásra, ha a republikánus elnök visszatér a Fehér Házba.
Jelenleg egyetlen európai vezető sem vetekszik befolyásban Trumppal. Emmanuel Macron francia elnök politikailag meggyengült, mivel elvesztette kormányzó többségét. Olaf Scholz német kancellár belső megosztottsággal néz szembe, és jobboldali újjáéledésre számíthat. Keir Starmer brit miniszterelnök népszerűségi mutatója három hónap alatt rekord alacsonyra esett. Az európai országok növelték a katonai kiadásokat, és a novemberi választások előtt a tisztviselők rutinszerűen segélycsomagokat készítettek. Az európai hadsereg felállításáról szóló tárgyalások is felerősödtek.
Az európai vezetők felismerték, hogy az amerikai védelmi támogatás bármilyen elvesztése érzékeny csapást mérne az európai biztonságra. Az ukrajnai konfliktus megmutatta, milyen nehéz lenne Európa számára egyedül helytállni, és kiemelte, hogy mekkora a tét.
Az Európai Unió finanszírozásával. Az ebben a rovatban szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.”