Bécs polgármestere elítéli Budapest CEU-ellenes támadásait

A Bloomberg írja: bár éppen jogállami eljárás folyik Magyarország ellen, újból aggályok vetődtek fel a demokratikus normák lebontása miatt, mivel az igazságszolgáltatás nagy átalakítására készül a budapesti kormány.

Orbán Viktor nem egészen egy hónapja meg ígérte ugyan, hogy nem lesz semmi a közigazgatási bíróságokból, ám a mostani javaslat értelmében nagy szerepet kapna az alkotmánybíróság az olyan ügyek elbírálásában, mint a korrupció és a választási eredmények ellen benyújtott fellebbezés, jóllehet, a testületet már most is úgy tekintik, mint amelyben a leginkább érvényesül a hatalom politikai befolyása.

A kabinet az uniós vizsgálat, illetve a néppárti nyomás hatására megpendítette, hogy kész visszalépni több kérdésben is, ráadásul a múlt hónapban az utóbbi 10 év legsúlyosabb választási vereségét szenvedte el. De most mintha meggondolta volna magát. Mellesleg az alkotmánybíróság tagjait az országgyűlés választja meg, ahol a Fidesznek kétharmada van. Amúgy pedig a testülethez most csatlakozik Handó Tünde, aki ellen előző helyén hatalmi visszaélések miatt felelősségre vonást kezdeményezett a bírói érdekképviselet.

A francia napilap, a Le Monde szerint Várhelyi Olivér csütörtöki meghallgatásán a liberálisok megváltoztatták addigi véleményüket, ezért további kérdéseket akartak intézni a magyar jelölthöz. Szándékukból kiérződik, hogy bizalmatlanok a politikussal szemben, miután az EU-nagykövetként minden alkalommal kiállt az illiberális demokráciát szajkózó Orbán politikája mellett.

Az „Újítsuk meg Európát!” ily módon felzárkózott a szocialisták mellé, ám soraikban éles vita támadt a frakciófőnök, illetve a francia delegáció vezetője között, aki nem akarta elutasítani Várhelyit. A végén a konzervatívok igen dühösek voltak, amiért a Fidesz embere ismételni kényszerül, de ezzel együtt sem fordultak a francia jelölt ellen, amit a párizsi elnöki palota nagy megkönnyebbüléssel fogadott. 

A brit The Guardian tudósítója úgy érzékelte, hogy minden ünnepélyesség ellenére melankóliát lehetett érezni két napja a CEU bécsi otthonának megnyitóján, hiszen évtizedek óta most először fordult elő, hogy kiebrudaltak az egyik európai országból egy egyetemet, amelyik ráadásul az egyik legjobb a térségben. A magyar kormány lehetetlenné tette, hogy az intézmény amerikai diplomát adjon ki, ez vezetett azután a költözéshez.

Az iskola áldozatul esett Orbán Viktor hosszú kampányának, miután a szélsőjobbos miniszterelnök úgy állította be, hogy az alapító, Soros György liberális értékek, illetve az erős migráció kihasználásával tervet forral Európa megsemmisítésére. Schmitt Mária azt állította, hogy az intézmény az üzletember előretolt helyőrsége.

Ignatieff rektor azt mondja, a földrészen, de az USA-ban sincs másik egyetem, amelyet távozásra kényszerítettek volna egy politikus úri szeszélyéből. Arra is felhívja azonban a figyelmet, hogy az ügynek súlyos következményei lehetnek más amerikai érdekeltségekre is a világban, miután a Trump-kormányzat tétlenül nézte végig a történteket. Bírálta, hogy az USA budapesti nagykövete elfogadta Orbán érvelését, miközben itt nem Sorosról, hanem a tanszabadságról van szó. Csak éppen Cornstein ezt másként látja. Kiemelte ugyanakkor, hogy a Soros által ígért 750 millió eurós támogatás évekre szavatolja működésüket.

A beszámoló idézi a bécsi polgármestert, aki az avatási ünnepségen kijelentette: az egyesült Európában nincs helyük az olyan támadásoknak, mint amilyeneket a magyar vezetés intézett a CEU ellen.

Búcsúcikkében a The Economist  legnépszerűbb elemző rovatának gazdája két utat vázol Európa számára, miután a 15 évvel ezelőtti keleti nyitás eufóriájának elmúlta után akadozik a régió gépezete, de a maga részéről nem túl optimista. Persze úgy látja, hogy még a pénzügyi és migrációs válság utóhullámain is kár volna temetni az integrációt, hiszen a gazdaságok megújultak, az EU népszerűbb, mint valaha, és lehet, hogy csak megkeményítik a nemzetközi politikában uralkodó rideg szelek.

Emellett Macron személyében van egy messzire tekintő államférfija, még akkor is ha a többiekhez intézett felhívásai vegyes fogadtatásra találnak. Ami a kilátásokat illeti, az egyik lehetőség az, hogy az unió tovább evickél a többsebességes szerkezet felé. Belül az arra hajlandó államok szövetsége, élén a franciákkal és a németekkel. A populisták továbbra is rombolnak, de a központ tartja magát.

A másik, inkább negatív forgatókönyv az, hogy meredekebbre vált az EU viszonylagos hanyatlása. Ez esetben a gazdasági gondok miatt előtérbe nyomul a nemzeti előnyök hangsúlyozása. Erre csak ráerősítenek a külső kihívások, lásd migráció vagy terrorizmus, így az államok befelé, illetve egymás ellen fordulnak. Mivel a közösség nem tudja orvosolni a gondokat, támogatottsága gyengül, bár egyik kormány sem követi a brit példát. Populisták megbénítják a szétaprózódott parlamenteket, betagozódnak a fő áramlatba és nacionalistább programot visznek, az együttműködés rovására. Ily módon a szervezet az 1930-as éveket idézi: egységesen, de megosztottan, jóval kevésbé fontos erőként kezdi.

A magas életszínvonalat sem tudja fenntartani. A szerző a kettő közül a második változatot tartja valószínűbbnek, amit azért gondol igen sajnálatosnak, mert Európa sok mindenre megtaníthatná a világot. Erényei természetesen nem tűnnek el egyik pillanatról a másikra, ha beáll a tartós lejtmenet. De ettől csak még inkább tragikus lesz a dolog.

Nagy hiba volt, hogy Európa nem szentelt elég figyelmet a tartósan ható nacionalizmusra a földrész keleti felén, és ezért most magas árat fizet a többi közt Magyarországon és Lengyelországban – állapítja meg Madelaine Albright a Politico hasábjain. Clinton egykori külügyminisztere, aki a fal leomlásának 30. évfordulóján látogatott el Berlinbe, hozzátette, hogy pedig a veszély nyilvánvaló volt, hiszen egy felmérés már 1991-ben kimutatta, hogy a magyarok négyötöde szerint országuk egy része más államokhoz tartozik. Márpedig – mutat rá a politikus, aki a háború után cseh politikai emigránsok gyerekeként menekültként érkezett az USA-ba – ha a vezetők rájátszanak a nacionalizmusra, akkor – mint a példa mutatja – van mire építeniük. Úgy véli, hogy az EU-nak ebben a helyzetben azon kell dolgoznia, amiről az unió szól.

Ide kapcsolódik, hogy a portál eljátszik a gondolattal, amely szerint Orbán Viktorra kellene rábízni a basszusgitárt, ha a kontinens vezetői netán beatzenekart alapítanának, mivel a magyar politikus mind inkább tévutakon jár, de már régen tagja a bandának és mindenki óvakodik attól, hogy kitegye a szűrét.

Kelet-Európából sorra utasítanak ki ugyan orosz kémeket, ám a jelentés szokatlannak nevezi, hogy a minap Bulgária szólította fel távozásra a szófiai nagykövetség első titkárát, mivel az a bizonyítékok szerint az orosz katonai hírszerzésnek dolgozott – jelentette a Yahoo. A különös az ügyben, hogy a bolgár kormányt hagyományosan igen baráti szálak fűzik Moszkvához, ezért lehet, hogy ezúttal a nyilvános fellépés az USA sürgetésére történt. A diplomata egyébként hírek szerint megkísérelt beszervezni egy magas rangú bolgár tisztségviselőt, aki hozzáfér érzékeny NATO- és uniós anyagokhoz.

A CIA volt európai műveleti igazgatója szerint a Központi Hírszerzési Ügynökség mostanában kettőzött erővel igyekszik rászorítani a partnereket, hogy határozottan reagáljanak a Kreml agresszivitására, ideértve a hagyományos kémtevékenységet, valamint a titkosszolgálati eszközökkel végzett, új keletű befolyásolási próbálkozásokat. Az érintett diplomata egyébként hivatalosan kulturális és oktatási ügyekkel foglalkozott. Az összefoglaló megjegyzi, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU szívesen szemel ki magának fiatalokat olyan helyeken, mint Magyarország, mert azok akár a rendőrségnél, akár a katonaságnál is munkát vállalhatnak.

(A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.)