Infravörös fény kibocsátásával ötmillió ponton azonosítja a szenzor az adott testrészben található vénastruktúrát (a hagyományos 10–50 ponttal szemben), és hőtérképet is készít, hogy azonosítsa, élő szövetről van-e szó. Az eljárás az egészségre ártalmatlan, biztonságtechnikai minősítése pedig a lehető legmagasabb.
A megoldás kifejlesztésében oroszlánrészt vállalt egy hazai fejlesztőcsoport, ezért a technológia magyar újításnak minősül. Az innovációnak köszönhetően magasabb szintre lehet emelni a biztonságot a pénzügyi ágazatban, a készpénzt nem használó rendszerek átalakításában, és további alkalmazási lehetőségeket kínál az egészségügynek a visszaélések kiszűrésére, illetve a TAJ-kártya helyettesítésére.
Új típusú beléptetési rendszer alakítható ki a sportpályákon, az eddiginél jobban őrizhető az iskolák nyugalma. A jövőben a bankkártya, az utazási bérlet mellett akár az útlevelet is helyettesítheti.
Amikor a Nemzeti Innovációs Hivatal nemrég új bérleménybe költözött, felvetődött, hogy a hagyományos, kártyás beléptető rendszer helyett érdemesebb lenne az eddiginél nagyobb biztonságot nyújtó, magyar fejlesztésű terméket üzembe helyezni. A vénaszenzorra esett a választás, ráadásul ez a beléptető rendszer takarékosan működtethető – mondta el a többi között dr. Mészáros György, a hivatal elnöke a berendezést bemutató mai sajtótájékoztatóján. Az újítás magyar kutatóknak, fejlesztőknek köszönhető, akik a Fujitsu szenzorára alapozva dolgozták ki biometrikus beléptető rendszerüket.
A biometrikus azonosítás a személyek fizikai, testi jellemzőit méri és rögzíti, s ezeket az adatokat használja föl beléptetési rendszereknél, elektronikus eladási pontokon, operációs rendszerekbe történő bejelentkezéskor.
Az arc, hang és ujjlenyomat stb. -felismerő megoldások magas hibaszázalékkal és sokszor nagy kapacitás igénybevételével üzemeltethetők. A vénaszenzor-rendszer viszont kevésbé kötött a felhasználók számát illetően, és gyakorlatilag becsaphatatlan. Előnye, hogy belső, kívülről nem látható ismérvet azonosít, s így a minta nem másolható. A leolvasás és digitalizálás után a szenzorból nem nyerhető ki az erek topológiája, ezért a másolás lehetetlen. A hőérzékelővel történt kombinálás előnye, hogy csak élő szervezet ereivel működik, ami tovább nehezíti a hamisítást.
Mindezek alapján a módszer a legmagasabb biztonsági követelményeknek is eleget tesz.
A beléptető rendszer alapját szolgáló szenzorokat a Fujitsu már öt éve gyártja, ezeket széles körben, a banki pénzfelvevő automatáknál az ügyfél azonosításától, a kórházba érkező betegek azonosításáig használják a világban. Jelenleg havonta 10–15 ezer ilyen érzékelő készül – mondta a tájékoztatón Thomas Bengs, a Fujitsu európai igazgatója. A hazánkban is jelen lévő japán világcég számos fejlesztővel dolgozik együtt, aki más-más célú felhasználásra fejleszti a termékeket.
