Teasdale Harold, a Symantec magyarországi ügyvezetője újságírók előtt elmondta, hogy tavaly a kiberbűnözők három területre összpontosítottak: a célzott támadásokra, a meglévő biztonsági rések kihasználására, és a közösségi oldalakra. A szervezetek számára fontos üzenet, hogy már nem halogathatják tovább a kellő védelem kiépítését, hiszen a hackerek bármilyen, azaz minden típusú szervezetet megtámadhatnak, függetlenül a méretétől. Még súlyosabb figyelmeztetés: az adatvesztések és a mobil fenyegetések számának folyamatos növekedése.

Az idei ISTR-tanulmány szerint a fertőzött botnetek (—> robothálózatok, zombi, azaz olyan számítógépek, amelyeket vírusokkal és trójai szoftverekkel irányítása alá vesz egy cracker; a számítógép erőforrásait ezután a saját céljára, sokszor DoS-támadások erősítésére használja. Az ilyen (ro)botokkal irányított gépeket használják spamek, levélszemét küldésére is) viszonylatában aggasztóbb a helyzet: Budapest az ötödik, Szeged a nyolcadik helyen végzett a városok nemzetközi rangsorolásban. Magyarországi helységek között még Szolnok és Budaörs foglalt el előkelő helyet a zombihálózatok kiterjedtségében.

Gombás László, a Symantec biztonsági szakembere az internet-biztonsági tanulmány megállapításait kifejtve elmondta: olyan városok váltak fertőzötté, ahol régóta jelen van az internetkapcsolat. Általában azoknak a számítógépei csatlakoznak rá egy-egy zombihálózatra (bothálózatra), akiknek a komputereire nem telepítettek friss és hatékony védelmet vírusok ellen. Ezek a pc-k fertőző gócokká válnak, miáltal könnyen akárhány számítógépet megfertőzhetnek a hálózatokon.

A bothálózatra akaratlan, észrevétlen csatlakozás révén a számítógépes (kiber)bűnözők a zombivá vált gépeket használják fel illegális vagy káros tartalmak átvitelére, tárolására, és bizalmas adatokat lophatnak el. Ezek a botfertőzött gépek felelősek négyötödrészt a spamek, a kéretlen küldemények, levélszemét terjedéséért.

A legfőbb megállapításai:

– A rosszindulatú támadások száma rohamosan növekszik

A Symantec 5,5 milliárdnál több rosszindulatú támadást észlelt és fékezett meg tavaly, 81 százalékkal többet, mint esztendővel előtte. Az egyedi malware (rosszindulatú program)-változatok száma 403 millióra emelkedett 2011-ben, a blokkolt webes támadásoké pedig 36 százalékkal nőtt naponta.

A kéretlen levelek mennyisége ugyanakkor látványosan csökkent, és a felfedezett sebezhetőségi pontok ötödével csökkentek. Ha ezeket az adatokat összevetjük a rosszindulatú programok folyamatos növekedésével, kiderül: a támadók könnyen bevethető eszközrendszerrel dolgoznak a már meglévő sérülékenységek hatékony kihasználására. A „szpemetelést” hanyagolva, a közösségi oldalak felé fordulnak új áldozatok után kutatva.

A Symantec magyar szakemberei felhívták a figyelmet arra, hogy természetüknél fogva ezek a közösségi hálózatok biztonságérzetet keltenek a számítógép-, az internet-használókban, és épp erre építik stratégiájukat a kiberbűnözők. A közösségi manipulációs technikák és a közösségi hálózatok természete miatt a fenyegetések sokkal könnyebben terjednek egyik címről a másikra.

– A célzott támadások nem kímélik a vállalatokat

Folyamatosan növekszik a célzott támadások száma: a napi 77-ről 82-re emelkedett 2011 végére. E támadások a közösségi manipulációs technikákra és egyénre szabott rosszindulatú programokra támaszkodnak, hogy hozzáférjenek érzékeny információkhoz. A támadások középpontjában nemrég még az állami szektor és a kormányzati szervek álltak, tavaly a célzott támadások azonban már sokkal változatosabbak.

A kiberbűnözők már nem csupán a nagyvállalatoknak okoznak gondot: a támadásoknak több mint a fele olyan szervezetek ellen irányult, amelyek 2500-nál kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak; kis híján ötöde pedig a 250-nél is kevesebb alkalmazottal működő szervezetek ellen. Logikus: a kicsik egy-egy nagyobb egység partneri hálózatába tartozhatnak, netán kevésbé védettek.

A támadások 58 százaléka a személyzeti-munkaügyi, közönségkapcsolati és az értékesítési területek ellen irányult a vállalatokon belül. Az ezeken a munkaterületeken dolgozóknak nem feltétlenül van közvetlen hozzáférésük az információkhoz, viszont közvetlen kapcsolatban állnak a kiszemelt céggel. A támadók könnyen azonosítják őket, így gyakran küldenek ismeretlen forrásokból származó mellékleteket, vagy kérvényeket.

– Egyre több az adatsértés, az elveszett eszközök

Tavaly 1,1 millió személyazonosság-lopás történt adatsértés következményeként, ami drámai növekedés az előző évekhez képest. Ugyanakkor a hackerek a legveszélyesebbek: az ilyen típusú incidensekkel 187 millió személyazonosságot tulajdonítottak el 2011-ben. A személyazonosság-lopáshoz vezető adatsértések leggyakoribb oka a számítógép vagy olyan eszközök elvesztése, ellopása, amelyeken adatokat tárolnak, illetve továbbítanak, mint például okostelefonok, USB-kártyák, háttértároló eszközök. Emiatt 18,5 millió személyazonosság-lopás történt.

– Az okos eszközök használatával növekszik a szervezetek biztonsági kockázata

„Manapság már több táblagépet és okostelefont adnak el, mint számítógépet, ezért a mobil eszközökön egyre több és több az érzékeny információ – hívta fel a figyelmetGombás László, a Symantec biztonsági szakértője. – A munkavállalók bevonják táblagépeiket és okostelefonjaikat a vállalati környezetbe is. Ez a folyamat pedig sokkal gyorsabban zajlik, mint a szervezetek azon törekvése, hogy biztosítsák és vállalati szinten kezeljék eszközeiket. Ez az adatsértések számának további növekedéséhez vezethet, mivel a mobil eszközök veszélyt jelenthetnek a bizalmas információkra nézve, amennyiben nem védik őket megfelelően.”

A Symantec legújabb kutatása szerint az elveszett telefonok fele nem kerül meg, és 96 százalékánál (beleértve a visszaadott eszközöket is) előfordul adatsértés is. (Az emberi kíváncsiság, haszonszerzés legyőzi a másik iránti tiszteletet, a tisztességet.)

– A mobil fenyegetések veszélyeztetik a vállalkozásokat és a fogyasztókat is

A mobil-sebezhetőségek száma csaknem megkettőződött (+93 százalék) 2011-ben, és emelkedett a Android operációs rendszereket célzó támadások aránya is. A mobileszközök esetében tehát még mindig növekszik a sérülékenységek száma, a kiberbűnözők pedig már nem csupán a meglévő programokat használják újra, de mobil-specifikus kártevőket is létrehoznak: tavaly a mobilfenyegetések már jól észlelhető veszéllyé váltak vállalkozások és fogyasztók számára egyaránt. E fenyegetéseket arra tervezték, hogy adatokat gyűjtsenek, tartalmat küldjenek szét és kövessék a felhasználó tevékenységét.