Bécs város kulturális bizottsága legutóbbi ülésén tíz új közterület elnevezéséről döntött. A névadók között vannak politikusok, tudósok, kulturális és társadalmi jelentőségű személyek, akik előtt a város ilyen módon tiszteleg. A nemek aránya azonban eltér a megszokottól, ugyanis van közöttük három férfi és hét nő. (A nyitó képen a bécsi Elinor Ostrom Park Seestadt Aspern kereületben; foto: © Wiener Stadtgärten/Hager Partner AG)
Bécs még 2013-ban határozott arról, hogy a jövőben tudatosan fog törekedni a közterületek névadói között a nemek arányának kiegyenlítésére. Ennek köszönhető, hogy az idén a többi között Ruth Kügler irodalomtudós-író és holokauszt-túlélő, Helga Pankratz, melegjogi aktivista, Elizabeth T. Spira dokumentumfilm-készítő, Karoline Tintner grafikus is utcatáblát kaphatott az osztrák fővárosban. „Az, hogy a nők ilyen módon is láthatóvá válnak, nagyon fontos az egyenjogúsághoz vezető úton“ – hangsúlyozta Veronica Kaup-Hasler kulturális városi tanácsnok.
Annak, hogy mint a legtöbb európai városban, Bécsben is a férfinevek vannak többségben az utcatáblákon, történelmi okai vannak. Nem kevesebb, mint egy női uralkodó kellett ahhoz, hogy a 19. században az első közterület egy nőről, Mária Teréziáról kaphassa a nevét. A belvárosi kerületekben természetesen ritkán lehet olyan közterületet találni, ami még elnevezésre vár. Éppen ezért elsősorban az újonnan épülő negyedekben – például a Seestadt Aspern városrészben – törekednek rá a bécsiek, hogy az új utcanevekkel megtiszteljék az elismerésre méltó nőket is.
A 2013-i döntés óta már 170 nőről neveztek el közterületet Bécsben, ám az arány még mindig meglehetősen egyenlőtlen: a személyekről elnevezett 4600 közterületből még mindig csupán 550 visel női nevet, azaz az összes közterület nyolcada.
