Bérszakadék: a férfiakénál hatodával kevesebbet kapnak munkájukért nők

Az Európai Unióban a nők az átlagos órabéreket tekintve még ma is 16,2%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Az „egyenlő díjazás napja”, mely idén november 3-ára esik, azt az időpontot jelzi, amikortól a nők – férfi munkatársaikkal összehasonlítva – gyakorlatilag már nem kapnak fizetést a munkájukért. Magyarországon valamivel kedvezőbb a helyzet: a nemek közötti bérkülönbség 14%, vagyis alacsonyabb az uniós átlagnál.

Az „egyenlő díjazás napja” alkalmából Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, továbbá Marianne Thyssen és Věra Jourová uniós biztos ma közös nyilatkozatot adott ki, és hangsúlyozza: az EU egyik alapértéke, hogy a nők és a férfiak egyenlők egymással. Ennek ellenére a nők még napjainkban is két hónapig lényegében ingyen dolgoznak férfi kollégáikhoz képest, ami elfogadhatatlan.

A bérszakadék mögött több tényező húzódik meg: a nők gyakrabban dolgoznak részmunkaidőben, nehezebben jutnak vezető vállalati pozíciókba, olyan ágazatokban dolgoznak, ahol alacsonyabbak a fizetések, és gyakran rájuk hárulnak a családtagok gondozásával és a házimunkával járó feladatok. Ezeknek a tényezőknek a szerepét csökkenteni lehet a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása révén, melyre vonatkozóan a Bizottság tavaly irányelvjavaslatot terjesztett elő.

Az Európai Bizottság ma közzétette annak az Eurobarométer-felmérésnek az eredményét is, mely azt vizsgálta, hogyan vélekednek az európai polgárok a munka és a magánélet közötti egyensúlyról. Az eredményekből többek között kiderül, hogy:

A 65 évnél fiatalabb európaiak közel egyharmada (31%-a) számára nem állnak rendelkezésre rugalmas munkafeltételek. Magyarország esetében a válaszadók szerint ez az arány 10%-kal magasabb (41%).

Ami az apasági szabadságot illeti, uniós átlagban a (65 év alatti) férfiaknak mindössze 41%-a élt vagy kíván élni ezzel a lehetőséggel. Magyarországon a válaszadók harmadáról mondható el ugyanez.

Mind az unióban (52%), mind Magyarországon (49%) magas azoknak az aránya, akik szerint a nők könnyebben tudnak családi szabadságra menni. Arról is sokan meg vannak győződve, hogy ha szabadságot vesznek ki, az hátrányos következményekkel jár a karrierükre nézve: uniós szinten a válaszadók 39%-a, Magyarországon pedig a megkérdezettek 30%-a vélekedik így.