Sorozatunkban mindenekelőtt a nagyvilágban található magyar emlékeket igyekszünk bemutatni – a történelmi Magyarország területén belülről ritkán, és csak olyanokat, amelyek a trianoni határokon kívül és a legutóbbi időkben készültek. Ilyen volt például az ungvári Mária Terézia-szobor, és ilyen Bethlen Gábor erdélyi fejedelem bronzalakja is, amelyet nemrég avattak föl Marosvásárhelyen.
Hősünk, teljes és hivatalos nevén iktári Bethlen Gábor (1580–1629), a magyar történelem kivételesen zavaros évtizedeiben élt nem egészen fél évszázadot, ebből erdélyi fejedelemként tizenhat évet, I. Gábor néven megválasztott magyar királyként pedig az 1620-ról 21-re forduló esztendőt.
A három részre szakadt ország legtekintélyesebb magyar főurai mellett tanulta a politizálást – és a taktikázást, majd közülük a legutolsót, Báthory Gábort – aki éppen a Habsburgokkal akart szövetségre lépni – otthagyta, és saját magát választatta Erdély uralkodójává.
Vezetése alatt megszilárdította a Habsburgok és a törökök közötti fejedelemség állapotát, az ország gazdasága és kulturális élete egyaránt fejlődésnek indult – ezt az időszakot azóta is gyakran „Erdély aranykora” néven emlegetik. Az előző évek, évtizedek romlása, pusztulása, kegyetlenkedései és törvénytelenségei után valóságos felvirágzás köszöntött Erdélyre: a bel- és külpolitikai stabilitás nyomán gazdasági megerősödés, nemzetközi tekintély, s nem utolsó sorban a tudomány és a kultúra fejlődése jellemezte a fejedelemséget.
Ez utóbbit idézi a magyarországi kétezer forintos bankó hátoldalán az uralkodót tudósai körében ábrázoló festmény is:
Különös, hogy Bethlen érdemei ellenére évszázadokon át nem állítottak neki méltó emlékművet szűkebb hazájában. Csak az utolsó fél évtizedben szerepelt ezen önkormányzati döntés napirenden, s amikor hosszú kimaradás után ismét magyar nemzetiségű vezetőt választottak Marosvásárhelyen, ezt követően gyorsultak fel az események, egészen a novemberi szoboravatásig. (Bethlen emelte a települést szabad királyi városi rangra, és ő használta először a város mai elnevezését…)
A polgármester Soós Zoltán mellett említésre és elismerésre érdemes a szobrász Harmath István és az öntőműhely vezetője, Sánta Csaba neve is.
A fejedelem 440. születésnapjára időzített szoboravatáson beszédet mondott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Kelemen Hunor is. Az időközben az új bukaresti kormány miniszterelnök-helyettesévé avanzsált politikus hangsúlyozta: „Bethlen Gábor felismerése arról is szól, hogy a nagyhatalmak közé szorulva szövetségeseket kell találni, egyezségeket kell kötni, partnerek után kel nézni, és ez mindig a közösség iránti elkötelezettségből kell, hogy fakadjon, és a közösség érdekeinek érvényesítését kell, hogy jelentse… Mindig meg kell tenni, amit lehet!” – húzta alá a szónok, akinek teljes beszédét érdemes elolvasni.
A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy ezt megelőzően már állítottak egy kisebb szobrot Bethlennek, éspedig Péterfy László alkotását Kolozsváron, 2013. október 23-án, a Kétágú református templom udvarán. Budapesten pedig az erdélyi fejedelem születésnapját, november 15-ét az Országgyűlés a magyar szórvány napjává nyilvánította.
Fotók: MTI, Wikipedia