Kis híján 40 milliárd forintot (125,5 millió eurót) fordít az Európai Unió a kohéziós alapokból az esztergom–budapesti vasútvonal korszerűsítésére és villamosenergia-ellátására. Pénzt ad a többi között a jelzőrendszerek korszerűsítésére a biztonság javítására. A vasútvonal menti állomások egy részét korszerűsítik, hogy javuljon az utasok kényelme és az összeköttetés a regionális buszjáratokkal. (Kép: IHO/Arnold)
„Európa továbbra is támogat azokat a beruházásokat, amelyek javítják a magyar polgárok életminőségét” – jelentette ki Corina Creţu regionális politikáért felelős biztos. Az uniós társfinanszírozásban megvalósuló korszerűsítés látványosan hozzájárul majd a közlekedési dugók csökkentéséhez, a levegőminőség javításához, valamint ahhoz, hogy tiszta, gyors és kényelmes közlekedési rendszer álljon az ingázók rendelkezésére. (A szerk. megj.: A Budapest-Esztergom vasútvonalon már 2012 nyár elején megkezdték a munkákat.)
Uniós biztosok jönnek hazánkba
Február 2-án Budapestre látogat Günther H. Oettinger költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős biztos és Marianne Thyssen, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős tagja. Az uniós biztosok részt vesznek és felszólalnak a V4+4 országok (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia) kohéziós politikáért felelős minisztereinek találkozóján. A találkozó lehetőséget teremt arra, hogy a biztosok megvitassák a miniszterekkel a 2020 utáni időszakra szóló kohéziós politikát, ideértve az Európai Szociális Alap jövőbeli szerkezetét is.
Oettinger biztos unió-szerte ellátogat a tagállamokba, hogy képet alkosson arról, milyen elképzelések fogalmazódnak meg az egyes tagországokban az uniós pénzügyek jövőjéről és az EU 2020 utáni időszakra vonatkozó költségvetéséről. Ennek jegyében a biztos Budapesten munkaebéden vesz részt Orbán Viktor miniszterelnökkel, és találkozik Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, valamint az országgyűlés európai ügyek és költségvetési bizottságának tagjaival.
Marianne Thyssen biztos budapesti látogatásán szintén találkozik Varga miniszterrel, tárgyal Takács Szabolccsal, a miniszterelnökség európai uniós ügyekért, illetve Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárral.
A víz közjó, nem árucikk
Az Európai Bizottság ma javaslatot terjesztett elő az ivóvízről szóló uniós irányelv felülvizsgálatára. A javaslat célja, hogy a polgárok Európa-szerte mindenütt könnyebben jussanak hozzá biztonságos, a jelenleginél jobb minőségű ivóvízhez, és hiteles tájékoztatásban részesüljenek az ivóvíz-szolgáltatás minőségével és árazásával kapcsolatban. A ma előterjesztett javaslat létrejöttében fontos szerepet játszott a „Right2Water” („A víz közjó, nem árucikk!”) európai polgári kezdeményezés, mely azt tűzte ki célul, hogy mindenki az eddiginél könnyebben jusson hozzá biztonságosan fogyasztható ivóvízhez. A kezdeményezést 1,6 millióan támogatták aláírásukkal EU-szerte.
A bizottsági javaslat értelmében a tagállamoknak javítaniuk kell az ivóvízhez való hozzáférést mindenki, de különösen a veszélyeztetett és a társadalom peremére sodródott csoportok számára, akik jelenleg nehezen férnek hozzá ivóvízhez. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nyilvános helyeken fel kell állítani ivóvizet biztosító berendezéseket, és arra kell ösztönözni a közigazgatási szerveket és a középületek üzemeltetőit, hogy szavatolják a hozzáférést az ivóvízhez.
Az EU-ban élők nagy többsége már most is kiváló minőségű ivóvizet fogyaszthat biztonságos forrásból. Ez több mint 30 év munkájának eredménye, ennyi ideje létezik ugyanis uniós vízminőségi szabályozás. Mai javaslata révén a Bizottság arra törekszik, hogy a kiváló minőséget hosszú távon is garantálja, illetve hogy tovább javítsa a vízminőséget és az ivóvízellátás biztonságát. Evégett a vízminőségi paraméterek jegyzékét új anyagokkal egészíti ki.
A javaslat azt is hivatott biztosítani, hogy az európai lakosoknak könnyen érthető információk álljanak a rendelkezésére – az interneten is – a helyi ivóvízellátással, valamint a lakóhelyükön fogyasztható csapvíz minőségével és árával kapcsolatban. Ez javítani fogja a csapvíz lakossági megítélését, és lehetővé teszi az összehasonlítást a palackozott víz árával, ami együttesen azt eredményezi majd, hogy kevesebb műanyag palack válik hulladékká és az európai háztartások évente több mint 600 millió eurót takaríthatnak meg.
- Kérdések és válaszok
- Tájékoztató: Biztonságosabb ivóvizet minden európainak
- Az ivóvízről szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat
- A hatásvizsgálatról készült összefoglaló
Megkezdte munkáját az uniós blokklánc-megfigyelő központ és -fórum
A Bizottság ma az Európai Parlament támogatásával megnyitotta az uniós blokklánc-megfigyelő központot és fórumot, amely követi a blokklánc-technológiával kapcsolatos fontos fejleményeket, támogatja az európai szereplőket, és megerősíti az európai szerepvállalást a blokklánc (elosztott adatbázis) területén.
Az Európai Bizottság 2013 óta finanszíroz blokklánc-technológiára vonatkozó kutatási kezdeményezéseket: 2020-ig a támogatások összege akár a 340 millió eurót is elérheti.
Az európai újítók és vállalkozók már most is kínálnak blokklánc alapú megoldásokat. A hagyományos ágazatok főbb szereplői, például a bankok, a biztosítók, a tőzsdék vagy a logisztikai cégek kísérletekben vesznek részt. Számos tagállam jelentett be olyan kezdeményezéseket, melyek a blokklánc-technológiák szélesebb körű alkalmazását célozzák. A Bizottság arra törekszik, hogy a már folyamatban lévő kezdeményezésekre építve gondoskodjék a határokon átívelő együttműködésről, a szakértelem megszilárdításáról és a blokklánc-technológiával kapcsolatos kihívások kezeléséről.