A hetek óta ostromlott ukrán kikötővárosban, Mariupolban már a belvárosban folynak a harcok, és Mikolajivet is egyre intenzívebben támadja az orosz hadsereg. Ádáz harcok zajlanak Ukrajnában a háború 24. napján. (A nyitó képen: halált megvető bátorsággal próbálja föltartóztatni orosz páncélosok bevonulását Bechmacsba egy férfi; foto: Stern.)

(Euronews) A hetek óta ostromlott ukrán kikötővárosban, Mariupolban már a belvárosban folynak a harcok, és Mikolajivet is egyre intenzívebben támadja az orosz hadsereg. Ádáz harcok zajlanak Ukrajnában a háború 24. napján.

Hiperszónikus rakétával lőtt ki Oroszország egy nyugat-ukrajnai földalatti rakéta- és lőszerraktárat a moszkvai védelmi minisztérium szerint. A lelőhetetlennek tartott fegyvert korábban még sosem vetették be.

A BBC megkérdezett egy szakértőt arról, hogy milyen jelentősége van az új fegyver használatának. Dr. James Bosbotinis szerint Oroszország a támadással demonstrálni tudta, hogy képes tovább eszkalálni a konfliktust. Az ukrán hadsereg ráadásul nem tud védekezni a hangsebességnél ötször gyorsabban repülő rakéta ellen. Menet közben már képtelenek megállítani, a kilövőállásai pedig kívül esnek az ukrán hadsereg hatósugarán. A rakéta bevetése Európának is üzenhet: ha kiszélesedne a háború, a nyugati célpontokra is nagy veszélyt jelentene a fegyverrendszer.

Számháború a háborúban

Az ukrán vezérkar azt állítja, már 14400 orosz katona halt meg a háborúban. Miközben a nyugati hírszerzés szerint a valós szám ennél jóval alacsonyabb, talán a fele lehet, az oroszok szintén hatalmas ukrán veszteségekről számoltak be:

„A különleges katonai művelet kezdete óta összesen 196 ukrán pilóta nélküli repülőgépet, 1438 tankot és más páncélozott harcjárművet, 145 rakéta-sorozatvetőt, 556 tüzérségi fegyvert és aknavetőt, valamint 1237 különleges katonai járművet semmisítettünk meg” – mondta a védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov.

Mikolajiv egyre nehezebb helyzetben

A félmilliós dél-ukrajnai kikötőváros, Mikolajiv polgármestere szerint a környéken több falvat is elfoglaltak az oroszok, és a település intenzív ágyútűz alatt van. Az egyik laktanya elleni bombatámadásban legkevesebb negyven ukrán katona vesztette életét.

„Helyi jelentőségű csaták vannak, de az ellenség fő célja változatlan. Izjum, Volnovaha, Mariupol, Herszon és Mikolajiv irányába támadnak. Az előzetes adatok alapján az orosz fegyveres erők déli katonai körzete nyolcadik egyesített hadseregének parancsnokát megöltük” – jelentette be egy ukrán elnöki tanácsadó, Olekszij Aresztovics.

Mariupolban a lakóépületek nyolcvan százaléka megsérült vagy megsemmisült a bombázás miatt. A városi színház romjai alatt még mindig több százan lehetnek, de a mentőcsapatok nem tudják megközelíteni a helyszínt a központban zajló harcok miatt. Szombaton azonban új humanitárius folyosókról született megállapodás a két fél között, így remélhetőleg az eddigieknél több civil hagyhatja majd el a háborús zónákat.

Hiperszónikus rakétával lőtt ki Oroszország egy nyugat-ukrajnai földalatti rakéta- és lőszerraktárat a moszkvai védelmi minisztérium szerint. A lelőhetetlennek tartott fegyvert korábban még sosem vetették be.

A BBC megkérdezett egy szakértőt arról, hogy milyen jelentősége van az új fegyver használatának. Dr. James Bosbotinis szerint Oroszország a támadással demonstrálni tudta, hogy képes tovább eszkalálni a konfliktust. Az ukrán hadsereg ráadásul nem tud védekezni a hangsebességnél ötször gyorsabban repülő rakéta ellen. Menet közben már képtelenek megállítani, a kilövőállásai pedig kívül esnek az ukrán hadsereg hatósugarán. A rakéta bevetése Európának is üzenhet: ha kiszélesedne a háború, a nyugati célpontokra is nagy veszélyt jelentene a fegyverrendszer.

(MTI, 2022. 03. 18., 23:45) Joe Biden amerikai elnök pénteki videóhívása alkalmával arra figyelmeztette Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy következményei lesznek, ha „tárgyi támogatást” nyújtanak Oroszországnak az Ukrajna elleni invázió közben – áll a Fehér Ház közleményében. A tájékoztatás nem részletezte, hogy pontosan milyen következményekkel járna, ha Peking a támogatásáról biztosítaná Moszkvát.

„Biden elnök részletesen ismertette azokat az erőfeszítéseinket, amiket az invázió megakadályozásáért, majd arra reagálva tettünk, a többi között szankciókat vetettünk ki Oroszországra” – áll a közleményben. Biden jelezte: továbbra is támogatja a válság diplomáciai megoldását.

A csaknem két órán át tartott tárgyalás „közvetlen, érdemi és minden részletre kiterjedő” volt, és legfőképpen az orosz–ukrán konfliktusra összpontosított – így jellemezte a két elnök közötti megbeszélést pénteken a Biden-adminisztráció név nélkül nyilatkozó tisztviselője. A politikus erre az újságírói kérdésre: Biden megkérte-e a kínai elnököt, hogy tegyen lépéseket az orosz támadás megállításáért, azt válaszolta: „az elnök nem fordult konkrét kérésekkel Kínához”.

Kínai hírügynökségi jelentések szerint a pénteki tárgyalásukon Hszi Csin-ping azt mondta Bidennek, hogy „az ukrajnai válság egy olyan helyzet, amelyet nem akarunk látni”. A kínai elnök emellett megerősítette, hogy támogatja az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalásokat. Az amerikai sajtó arra hívta fel a figyelmet, hogy – a kínai jelentések szerint – Hszi Csin-ping ezúttal sem ítélte el Oroszországot az Ukrajna elleni invázió miatt. A kínai külügyminisztérium közleménye szerint mindenkinek támogatnia kell az Oroszország és Ukrajna közötti párbeszédet és tárgyalásokat, ugyanis ezek „hozhatnak eredményeket és vezethetnek el a békéhez”. A kínai külügyi tárca szerint az Egyesült Államoknak és a NATO-nak is párbeszédet kell folytatnia Oroszországgal.

Az orosz hadsereg kész lenne kiengedni a „nacionalistákat” Mariupolból

(MTI, 2022. 03. 18., 23:29) Az orosz fegyveres erők készek lennének humanitárius folyosón kiengedni a „nacionalistákat” Mariupolból, garantálva az életüket, ha leteszik a fegyvert, de Kijev visszautasította az ajánlatot – jelentette ki Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője Moszkvában pénteken késő este.

Kijárási tilalmat rendeltek el Zaporizzsjában

(MTI, 2022. 03. 19., 16:59) Másfél napos, hétfő reggel hat óráig tartó kijárási tilalmat rendeltek el a közép-ukrajnai Zaporizzsjában. A város vasútállomásán is szünetel a vonatok közlekedése ebben az időszakban – közölte az ukrán vasúttársaság.

Az elmúlt napokban sokan menekültek Zaporizzsjába az ország más területeiről, többek között az ostrom alatt álló Mariupol azovi-tengeri kikötővárosból. A zaporizzsjait megelőzően Kijevben rendeltek el kijárási tilalmat keddtől csütörtök reggelig, az ukrán főváros lakói csak azért hagyhatták el otthonaikat, hogy biztonságos óvóhelyekre juthassanak.