Biden Európában kíván hozzákezdeni, hogy helyreállítsa az Amerikáról alkotott azt a nemzetközi képet, amit Trump módszeresen rombolt le az eltelt négy évben – írja a The Washington Post. Az új elnök számára a régi kontinens a hagyományos kályha, amitől el tud indulni, miután szövetségesekre van szüksége más területeken, ám az öreg kontinens már messze nem olyan, mint volt, amikor az amerikai politikus – Obama alelnökeként – kivált a kormányzati munkából.

Magyar- és Lengyelország demokráciaellenes irányzatra állt rá. A törökök NATO-szövetségeseket hívnak ki maguk ellen, a britek éppen távoznak az EU-ból. Merkelnek pedig már kevesebb, mint egy éve van hátra a szövetségi kormány élén. Az, hogy Biden hivatalba lép, az persze eleve sokat javíthat az USA megítélésén.  Jelenleg ugyanis úgy áll, hogy az oroszok jobb véleménnyel vannak az Egyesült Államokról, mint a németek vagy a britek.

Az jó, hogy a Fehér Ház leendő gazdája ígéri: országa visszatér a nemzetköz porondra, no meg az is, hogy Anthony Blinkent választotta külügyminiszternek, mert neki is fontos Európa. A többi közt Oroszország és Irán miatt. A legnagyobb falat azonban Kína, abban a viszonylatban Washingtonnak meg kell találnia a megfelelő arányt a verseny, sőt, időnként az ütközés, illetve az együttműködés között, és ehhez azért idő kell.

Ráadásul Amerika kívülről mélyen megosztottnak és befelé fordulónak látszik. Ezért úgy gondolják róla, hogy igazából nem tudja visszavenni korábbi szerepét a világban. A sikeres váltáshoz azonban az is kell, hogy Biden odahaza eredményt tudjon felmutatni a járvány elleni küzdelemben és a gazdasági helyzet javításában, mert sokat elárul majd a világnak a kilátásokról, hogy Amerika miként vélekedik saját magáról Trump után.

A konzervatív angol lap, a The Times azt írja az Amerika elleni súlyos orosz kibertámadás után, hogy a nyugati világ elítéli Putyint, de még mindig úgy táncol, ahogy az elnök fütyül. Ezért ki kell találnia a hibrid hadviselés ellenszerét. Valami olyasmit, mint ami a hidegháború idején a feltartóztatás stratégiája volt. Félő ugyanis, hogy az egyre szorultabb helyzetben lévő orosz vezetés minden eddiginél élesebb nacionalista kampánnyal próbálja meg növelni hazai népszerűségét.

A mostani behatolás az amerikai kormányzat számítógépes rendszerébe olyan mértékű volt, hogy azt sokan hadüzenethez hasonlítják. De hát a Nyugat félreismerte az államfőt, aki azonban ily módon megindította a hibrid hadviselést, benne dezinformációs kampánnyal, illetve a világhálón végrehajtott diverzáns akciókkal. Ez pedig már erősen közelít a fegyveres viszályhoz.

Ily módon azonban Oroszország messze nagyobb befolyásra tett szert, mint amennyi tényleges súlyából következne. Putyin az autokraták példaképe lett a világban, miközben omladozik a szénhidrogének kivitelére épülő gazdasága. Ám a szegénység és a korrupció miatt odahaza erősen megingott a népszerűsége. Az élelmiszerárak befagyasztása illusztrálja, mennyire fél a rezsim a népfelkeléstől. De az is példa rá, hogy a parlament döntése értelmében az államfőt nem lehet semmiért sem felelősségre vonni, amit hivatalos tisztségében csinált.

Az orosz gondolkodást hagyományosan az összeesküvés-elméletek határozzák meg, talán azért, mert az országot évtizedeken át körbekerítették. Putyin a bajokért az ellenfeleket okolja, nem pedig saját kleptokrata rendszerét. Az ő szemében az oroszok állandó ostrom alatt állnak a hatalmas Nyugat részéről, annak titkosszolgálata éjjel-nappal dolgozik, hogy bajt okozzon. Pont ez a paranoia idézte elő a Szovjetunió bukását, miután elherdálta hatalmas természeti és emberi erőforrásait. Árnyékokkal hadakozott, ahelyett, hogy az emberek életét tette volna jobbá. És most megint ugyanitt tart. Ezért jól képzett emberek tömegesen hagyják el az országot, mert normálisabb jövőt akarnak maguknak.

Dombos Tamás a Háttér Társaságtól arcrezdülés nélkül fogadta, hogy az országgyűlés a minap korlátozta az LMBT-jogokat – írja az amerikai Time. Az mondja, ez része a közösség elleni kormányzati keresztes-hadjáratnak, hiszen az illetékesek már másfél éve nyomják a gyűlöletbeszédet, és olyan törvényeket hoztak, amelyek főként a transznemű emberek jogait sértik. A további kilátások is nagyon sötétek.

A melegjogi aktivista véleménye azt az összeállítást vezeti fel, amelyben a lap körképet ad a Közép- és Kelet-Európában tapasztalható erősödő támadásokról a nemi kisebbségek és a nők jogai ellen. Hozzáértők azt mondják, Trump csak felbátorította a kampányt. Valószínűleg nagy szerepe volt abban, hogy autoriter vezetők csak még hevesebb rohamokat indítottak ezen a területen.

Terry Reintke, az EP LMBT-jogokkal foglalkozó bizottságának társelnöke bizakodik, hogy Bidennel olyan, épeszű személy lép be a Fehér Házba, akivel együtt tudnak majd működni. Merthogy a távozó adminisztráció csak lovat adott az ultrakonzervatív amerikai vallási, illetve jobboldali szervezetek alá, amelyek hatalmas összegekkel segítették európai szövetségeseiket.

Tavaly az amerikai kormányzat egyik illetékese részt vett a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényén, amelynek témája Orbán családvédelmi akcióterve volt. Utóbbi a családi értékek védelmét hangoztatja, és gyerekvállalásra ösztökéli a nőket. Pompeo külügyminiszter hozta tető alá a Genfi Egyetértési Nyilatkozatot, amelyet nagyrészt illiberális 35 kormányzat írt alá, köztük Magyar-, Lengyelország, Brazília és Szaúd-Arábia.

Egy brüsszeli szakértő szerint egyértelmű, hogy Biden nem fogja eltűrni az LMBT-ellenes retorikát, úgyhogy Lengyelország biztosan kénytelen lesz visszafogni magát. Magyarországon – az orosz kapcsolat miatt – kicsit más a helyzet, mert a kormány erőt meríthet Moszkva keményen melegellenes politikájából. Dombos Tamás ugyanakkor abban bízik, hogy magyar gyökerei folytán Blinken fokozottan odafigyel majd a magyarországi jogsértésekre.

Azonkívül várhatóan Pete Buttigied lesz a szállítási miniszter, márpedig ő meleg, és ilyen politikus még soha nem volt egyetlen amerikai kormányzatban sem. Ennek pedig erős az üzenete. Reintke azt mondja, a továbblépés útját az jelenti, hogy erősítik a partnerséget Európa és az USA között és főleg az emberi jogokat, a demokráciát, valamint a jogállamot tartják szem előtt.

Tegnap óta – néhány pontosan meghatározott kivételtől eltekintve – 10 napra karanténba kell vonulnia mindenkinek, aki Ausztriába érkezik – tájékoztat a Neue Kronen Zeitung. A bécsi kormány egyúttal – előreláthatólag január 10-éig – megerősített ellenőrzést rendelt el a határon, hogy visszaszorítsa a járvány újabb hullámát. Evégett megerősítették a hadsereg egységeit a magyar, szlovák, cseh, német, olasz és szlovén átkelőkön. A vesztegzár esetében annyi könnyítést engedélyeztek, hogy aki jól érzi magát, az az 5. nap után, saját költségére tesztnek vetheti alá magát.

Ugyanakkor a karantén nem vonatkozik azokra, akik rendszeresen ingáznak, továbbá legalább havonta egyszer meglátogatják Ausztriában élő családjukat, illetve élettársukat. Nem kell tesztet felmutatni akkor sem, ha az utazást előre nem látható, halaszthatatlan ok teszi szükségessé, pl. súlyos megbetegedés, haláleset, temetés, gyerekszületés vagy rászoruló emberek gondozása. 

Az idősek gondozása végett minden további nélkül beléphetnek azok az országba, akik ilyen embereket látnak el napi 24 órában. Továbbá diplomaták, egészségügyi kísérők is. De valamennyiüknek rendelkezniük kell 72 óránál nem régebbi orvosi igazolással, hogy az PCR- vagy antigén vizsgálat nem állított meg náluk fertőzést.