Megmagyarázhatatlan, miért nem tolatnak ki a republikánusok Donald Trump mögül, pedig már tudható, hogy Joe Biden lesz a következő elnök. Kérdésünkre/kérdéseinkre Thomas Melia, volt amerikai külügyi államtitkár-helyettes válaszolt. Azt is elmondta, hogy az Biden-kormány idején kritikus hozzáállás várható az amerikai–magyar kapcsolatokban. 

Who the f’ck is Thomas Melia? – kérdezte pár évvel ezelőtt a Fideszhez méltó, méla-okos intelligenciával Deutsch Tamás uniós képviselő, amikor az amerikai külügyminisztérium emberi jogokkal foglalkozó helyettes államtitkára föl merte emelni a szavát az Orbán-kormány jogállamiságot sértő intézkedései miatt. Melia az alkotmány átírását és az egyházi törvényt bírálta 2011-ben – szakmai megítélés alapján védvén a magyarokat megillető demokratikus alapjogokat. – Tweetjében Deutsch viszont, adta magát, mi lényege, nemcsak azt akarta tudni, hogy ki a f… az a Thomas Melia?, hanem azt is, hogy minek kell naponta adnunk a sz..rnak egy pofont?” – idézet csak a szöveghűség kedvéért. Már akkor is tökösen válaszolt Tom Melia: ilyen stílussal szemben semmi értelme felvenni a kesztyűt; a politikus 2017 óta a PEN Amerika irodalmi szervezet igazgatója. Csütörtök este beszélgettünk az akkor éppen aktuális helyzetről, arról, hogy miként éli meg ezeket a nehéz napokat, tele bizonytalansággal? – Ha nem volt még elég problémánk a vírussal, a gazdaság összeomlásával és a társadalmi igazságosságot követelő országos tiltakozásokkal az idén, akkor most itt van nekünk ez a rendhagyó választás, aminek a levélszavazatok miatt még nem is látjuk a végét. Nos, azt hiszem, ez emlékezetes év lesz mindannyiunk számára.

– Mivel magyarázza Trump magas támogatottságát és a republikánusok jó szereplését? A közhangulatot megszondázva viszont a demokraták elsöprő győzelmére számíthatunk.

– Ez érdekes jelenség. Csodálkozom, hogyan tudott ilyen sok ember szavazni rá azok után, hogy mekkora károkat okozott az országnak, az egész világnak is. Részben a médiaviszonyokkal magyarázható, mert egyrészt sokan csak az elnökpárti Fox Tv-ből vagy az elnök tweetjeit olvasva tájékozódnak a világ dolgai felől. Annak idején a vasfüggöny mögött élőkkel fordulhatott elő, hogy az emberek elhitték, amit sokszor ismételtek, sulykoltak beléjük. Most itt is ez a helyzet áll fenn. Az ország nagy többsége általában elhiszi, amit az elnök mond nekik, most azonban az a helyzet, hogy az elnök gyakran nem mond igazat. És bizony ezt is igaznak hiszik, mert az elnök mondja. Az elnök most is állítja, hogy még szavaznak az emberek. Holott nem, hanem csak számolják a szavazatokat. A nagy részvételi arány és a levélszavazatok miatt.

– Mivel magyarázza a nagy részvételi arányt?

– Az elnök – és részben a republikánus párt részéről is – akkora volt a nyomás, a megfélemlítés, a szavazatok érvénytelenségével kapcsolatos fenyegetés, ami hihetetlen mértékben mobilizálta az embereket, de nemcsak a bal, hanem a jobb oldalon is. A félelmeknek oka is van: az elnök perrel fenyegetőzik, az elnök csalást kiált. Mondhatom: átrendeződött a politika. Ma Amerikában demokratikus és antidemokratikus párt van. Utóbbit egykoron republikánus pártnak hívták. És ez a párt most beállt az elnök mögé még ebben a kérdésben is. Sorra indítják államok-szerte a pereket a szavazatok érvénytelenítését követelve. Nagyon nagy baj van. Ezt már nem nevezném demokráciának.

– John Bolton, menesztett elnöki tanácsadó, Chris Christie volt republikánus kormányzó, aki még az elnökjelölti vitában is segítette Trumpot – most határozottan elítélte azt, amit az elnök tesz. De nem ébredt fel a republikánus párt? Miért nem?

– John Boltonon kívül nagyon kevesen merik bírálni az elnököt antidemokratikus intézkedési miatt, vagy felnyitni az emberek szemét, és kimondani: Trump hazudik. Ezt sajnos tőlük kellene megkérdezni. Egyértelműen morális kiállás kérdése, aminek szemernyi jelét nem láttuk az elmúlt években a kongresszusban. De még most sem, amikor botrányt csinál a szavazásból. Pedig hát elég egyértelműnek látszik, hogy Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke, és még most sem mernek megszólalni a republikánusok. Ha nem most, akkor mikor fogják elítélni ezt a mindenkire nézve veszélyt jelentő, borzalmas elnököt? Ugyanakkor azt hiszem azért, mert túl sokan szavaztak a republikánus pártra is, és nem egyszerű így kitolatni mögüle. Emellett fűti Trump azt a populista csőcseléket is, amelyik élteti őt és a republikánus pártot is. A republikánus képviselők egyszerűen félnek megtagadni őt, mert akkor a szavazótáboruk is ellenük fordul.

– Pedig most már az alkotmányosság, az emberi jogok kérdése és felvetődik itt, nem beszélve a szavazati jogról…

– Mondjuk, afelől megnyugtathatom, hogy az alkotmány egyelőre működik, köszönhetően a törvényhozás, az igazságszolgáltatás és az elnöki intézmény közti hatalommegosztásnak. De ugyanakkor elismerem, hogy az elmúlt négy év kemény tesztje volt ennek az alkotmányosságnak, hogy végül is kiállja-e a próbát. Nem is elsősorban Trump hazugságai miatt, hanem amiatt, hogy a Capitolium képes lesz-e továbbra is számon kérni az elnökön kötelességeit és intézkedéseit. Az azonban biztos, hogy mindezek ellenére az elnök megpróbálta az összes demokratikus intézmény hitelességét aláásni. Méghozzá szó szerint! Kétségbe vonta az FBI hitelét, a CIA szavahihetőségét. A katonaságot le akarta járatni, a média szabadságát pedig megtörni! Az a sejtésem, hogy miden intézmény túlélte függetlensége elleni csatát, de ő, Trump nem fogja, mert január 20-án el kell hagynia a Fehér Házat.

– Nem tart attól, hogy trükkökkel marad a Fehér Házban?

– Ez is benne van a pakliban. Ki tudja, milyen időhúzással járnak a perek. De a tendencia világos, a folyamatosan, ám lassan beérkező levélszavazatok túlnyomóan demokrata szavazatok lesznek, és Trump eddigi előnye szép fokozatosan elolvad.

– Mi lesz a Trump elnöksége után megoldandó legsürgetőbb feladat?

– A legsürgetőbb, hogy ellenőrzés alatt tartsuk a világjárványt. Minden más ettől függ. Amíg nem leszünk egészségesek, a gazdaság sem megy előre. A probléma ugyebár ott volt, hogy Trump elvetette a tudományokat, a szakértők tanácsait. Ment a saját feje után.

– Mi lenne az üdvözítő megoldás a demokraták részéről?

– Az már önmagában jó, ha valaki tiszteletben tartja a tudomány álláspontját. Biden pedig ilyen ember. Ezt ígérte is a kampányában. Ami egyrészt azt jelenti, hogy a pandémia megfékezésére a szabályoknak a mostaninál sokkal szigorúbb megtartása lenne az üdvözítő: maszkviselés és távolságtartás. Nyilvánvaló, hogy bizonyos iskolákat és üzleteket – az adott helyzet ismeretében – be kell majd zárni. Előrelépést a vakcina fog jelenteni, ebben pedig a kormány feladata az lesz, hogy fair módon ossza el, hogy mielőbb mindenki hozzá juthasson az oltóanyaghoz. És ennek a nemzetközi vonatkozásai sem mellékesek. Mert Trump elnök a tudományokat is megpróbálta a nemzeti keretek közé beszorítani, hogy minden csak az amerikaiaknak az amerikaiak által. Amit már-már nacionalista hozzáállásnak is nevezhetnénk. Nem volt hajlandó együttműködni más országokkal az oltóanyag kikísérletezésében, emiatt most a gyártás forog kockán. Nos, ebben Biden egészen biztos minden országnak partenre lesz, mert szerfölött fontos a nemzetközi együttműködés. Legyen kapcsolata Amerikának a Nemzetközi Egészségügyi Szervezettel (WHO) épp úgy, mint az ENSZ-szel. A sort folytathatnám: ki mindennel szakította meg Trump az együttműködést. Biden mindenben éles ellentéte lesz Trumpnak. És ha majd túlleszünk a világjárvány nehezén, akkor lehet csak rendbe tenni a gazdaságot is, pontosabban akkor tud majd visszaállni a gazdaság normális működése is.

– Mennyire fogja megváltoztatni az amerikaiak életét a republikánus oldalra teljesen elbillent legfelső bíróság és a testület döntéshozatali mechanizmusa?

– Valóban nagyon kiegyensúlyozatlanná vált a taláros testület azzal, hogy hatra nőtt a konzervatív bírók száma a 3 fős liberális kisebbséggel szemben. Én abban bízom, hogy John Roberts, a taláros testület feje mediátorszerepet fog betölteni, amire volt is példa a múlt hetekben, lásd a levélszavazás ügyében hozott néhány döntést. Ugyanakkor valóban félelmeim vannak az abortuszhoz, a magánéleti joghoz való döntéseiket illetően. Vagy például számos szociális kérdésben, mint az ingyenes egészségügyi ellátás – akár irányváltás lehet. Sőt, még bizonyos magántulajdoni jogviszonyokban is a konzervatív álláspont kerekedhet felül.

– Egyetért a rendőrség eddigi finanszírozásának a megszüntetésével?

– Nem. De azzal egyetértek, hogy meg kell reformálni a működésüket és megszüntetni az olyan finanszírozást, ami elvitte a rendszert a katonaság irányába. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás következtében az Afganisztánban, Irakban szolgáló békefenntartók számára vásárolt fegyverek jöttek vissza most a rendőrséghez, mert a katonáink kivonultak a térségből. Nos, ezekre a fegyverekre valójában semmi szükség a rendőrségnél. Trump támogatta a rendőrség erőszakos fellépését, Biden nem fogja. Természeténél fogva sem. Biden nem akarja megváltoztatni a rendőrségi finanszírozást, nem akarja szétverni a rendszert, de pártolja az együttműködést a civil közösségekkel.

– Biden nyitott a külpolitikára, ért hozzá. Mennyire fog megváltozni az amerikai–magyar kapcsolat?

– Szerintem az Egyesült Államok mindig is jó viszonyt fog ápolni Magyarországgal – már ami a hivatali kapcsolatot illeti. Hiszen Magyarország továbbra is a NATO és az Európai Unió tagja. Még hat ez utóbbival a magyar kormány folytonos összetűzésekbe is kerül. Az is nyilvánvaló, hogy újra kell építeni majd ezt a kapcsolatot. Azt nem mondom, hogy teljesen olyan lesz, mint az Obama-kormány idején, de nyilván az irány hasonló lesz. Már csak azért is, mert Orbán egyre inkább az autoriter rendszerek irányába vitte az országot. Mindent meg kell tenni azért, hogy vissza lehessen terelni az ország életét abba a demokratikus, mi több: a térségben vezetőnek tekinthető demokratikus rendszerbe, amiben egykoron volt Magyarország. Bízom abban, hogy igazi karrierdiplomatát neveznek ki nagykövetnek Budapestre. Bízom abban, hogy az új amerikai kormány nem lesz elnéző a mostani helyzettel szemben. Nem hiszem, hogy kirekesztő lenne Magyarországgal szemben, hanem sokkal inkább arra fog törekedni, hogy az ország elmozdulhasson az igazi demokrácia irányába.

– Ön nyitott az új kormányban való szerepvállalásra? Vannak még kormányzati tervei?

– Ha arról lenne szó, hogy így még szolgálhatom a hazámat, akkor nagyon szívesen. Hisz’ ezt tettem a külügyminisztériumban és az USAID kötelekében is, ahol a kormány nemzetközi segélyügyeit intéztem. Ám egyelőre korai erről beszélni, de ha felkérnek, igen – jelentette ki Thomas Melia.