Bizottsági érvek a hosszú távú EU-költségvetés mellett

Az Európai Bizottság ma további adatokat tett közzé azzal a céllal, hogy alátámassza az EU következő hosszú távú költségvetésére vonatkozóan május 2-án előterjesztett javaslatát.

A számok rávilágítanak, miért haladják meg számottevően az uniós tagság nyújtotta előnyök a költségvetési juttatásokat, és miért téves a „nettó egyenlegekre” szorítkozó megközelítés.

A Bizottság hangsúlyozza: a költségvetési egyenlegek koncepciója nem számol azzal, mekkora előnyökkel jár az uniós tagállamok számára, hogy tagjai az egységes piacnak, és hogy együtt tudnak fellépni a migrációs kihívások kezelése végett, valamint a terrorizmus és az éghajlat-változás ellen.

Azt sem veszi számításba, milyen üzleti lehetőségeket teremt a kohéziós politika, az EU fő beruházási politikája a vállalkozások számára unió-szerte. Röviden: az EU nagymértékben hozzájárul a tagállamok gazdaságához, és ezt minden számításnak figyelembe kell vennie.

Erasmus+: jövőre jó 3000 millió eurót költenek az európai fiatalok külföldi tanulmányaira, szakképzésére

Az Európai Bizottság ma tette közzé az Erasmus+ programhoz kapcsolódó 2020. évi pályázati felhívását. A program jövő évi költségvetése várhatóan meghaladja majd a 3000 millió eurót, ami nyolcadával több a tavalyinál, és minden eddiginél több lehetőséget kynál az európai fiataloknak arra, hogy külföldön tanuljanak, részesüljenek szakképzésben, és szerezzenek szakmai tapasztalatot.

A 2020-i pályázati felhívás részeként a Bizottság második alkalommal indít kísérleti projektet az „európai egyetemek” kezdeményezéssel kapcsolatban.
 
A pályázati felhíváson túlmenően a Bizottság ma tette közzé az Erasmus+ program pályázati útmutatóját is az összes uniós hivatalos nyelven. Az útmutató részletes információkkal szolgál arról, milyen lehetőségeket kínál az Erasmus+ 2020-ban a pályázók számára a felsőoktatás, a szakoktatás és -képzés, az iskolai oktatás és a felnőttoktatás, valamint az ifjúságügy és a sport területén.