Biztonsági unió: létrejött az Eurojust terrorizmusellenes nyilvántartása

 
Ma működésbe lépett az EU tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős uniós ügynökség, az Eurojust új terrorizmusellenes nyilvántartása. A CTR (Counter-Terrorism Register) rendszer az Európai Bizottság támogatásával jött létre. Rendeltetése, hogy hatékonyabbá tegye a terrorizmussal kapcsolatos fenyegetésekre válaszul hozott igazságügyi  intézkedéseket, és ezáltal javítsa az európai polgárok biztonságát.

A CTR egy központi helyen gyűjti össze a legfontosabb igazságügyi információkat, hogy az eddiginél könnyebben fel lehessen deríteni a terrorizmussal kapcsolatos bűncselekményeket érintő eljárások közötti esetleges kapcsolódási pontokat. A CTR révén gyorsan és egységes módon megosztható információk segítségével a tagállami ügyészek hatékonyan működhetnek együtt egymással, és azonosíthatják azokat a gyanúsítottakat és hálózatokat, akik és amelyek egynél több tagállamot érintő ügyekben lehetnek érintettek.
 
A 2015. novemberi franciaországi terrortámadásokat követően Francia-, Német-, Olasz-, Spanyolország, Belgium, Luxemburg és Hollandia nyilvántartás létrehozását kezdeményezte az Eurojustnál a terrorista tevékenységekkel és hálózatokkal kapcsolatos igazságügyi információk összegyűjtése végett. A most létrejött nyilvántartást az EU minden tagállama használhatja.

Az uniós országok 2017-ben 137 milliárd euró áfa-bevételtől estek el

Az Európai Bizottság által ma közzétett tanulmányból kiderül, hogy az uniós tagállamok 2017-ben összesen 137 milliárd euró áfa-bevételtől estek el. A várt áfa-bevétel és a ténylegesen beszedett áfa különbözete némileg csökkent ugyan az elmúlt években, de még mindig tetemes. Ez azt jelzi, hogy az uniós áfa-szabályokat teljes körűen meg kell reformálni – ahogy azt a Bizottság már 2017-ben is javasolta –, a tagállamoknak pedig minden eddiginél szorosabban együtt kell működniük egymással azért, hogy az áfa-csalást visszaszorítsák, és az áfa-szabályozást a jogszerű üzleti és kereskedelmi tevékenységek szolgálatába állítsák. Az áfa-rés annak a fokmérője, mennyire hatékonyak az áfa-befizetésre és az adószabályoknak való megfelelésre vonatkozó intézkedések az egyes tagállamokban, hiszen képet ad az adócsalás, az adó-, az adókikerülés, a csőd, a fizetésképtelenség, valamint a számítási hibák okozta adóbevétel-kiesés mértékéről.

Tavalyelőtt az áfa-rés Romániában volt a legnagyobb, ahol a várt áfa-bevétel 36%-a nem folyt be az államkasszába. Romániát Görögország (34%) és Litvánia (25%) követte a sorban. Az áfa-kiesés Svédországban, Luxemburgban és Cipruson volt a legkisebb: ezek az országok tervezett áfa-bevételüknek mindössze 1%-ától estek el. Magyarországon az áfa-rés mértéke 2017-ben 14% (585,15 milliárd forint) volt.
Uniós szinten az áfa-hiány 2017-ben az összes uniós áfa-bevétel 11,2, 2016-ban a 12,2%-ára rúgott. Az áfabevétel-kiesés immár az ötödik éve csökken az EU-ban. Az egyes tagállamok teljesítménye ugyanakkor továbbra is jócskán eltér egymástól. Az áfabevétel-kiesés mértéke három tagállamban – Görögországban (2,6%), Litvániában (1,9%) és Németországban (0,2%) – nőtt, a többi 25-ben viszont csökkent. Utóbbiak közé tartozik Magyarország is, ahol 2016-hoz képest egy százalékpontos, a 2013-i áfa-réshez (21%) mérten pedig összesen 7 százalékpontos csökkenés tapasztalható.

Teljes tanulmány; Kérdések és válaszok; Tájékoztató a tanulmány eredményeiről