Bocsánatkérés kérésében valószínűleg világelsők vagyunk. Nem elírás, nem bocsánatkérésben vagyunk jók, hanem abban, hogy mi tudjuk a leghangosabban követelni, hogy kérjenek tőlünk bocsánatot.
Legutóbb Kovács Zoltán államtitkár szólította fel Heino Nyyssönen finn politológust, hogy kövesse meg a magyar kormányt, amiért diktatúrának nevezte Magyarországot. Ezt megelőzően Hollik István követelte a bocsánatkérést azoktól, akik azzal vádolták minden magyarok kormányát, hogy a korlátlan időre szóló rendkívüli jogköröket a saját hatalmának örök időkre szóló bebetonozására akarja felhasználni. Lehet gyűjteni az erőt és a bátorságot a bocsánatkéréshez, tette hozzá a Fidesz kommunikációs igazgatója.
Varga Judit igazságügyi miniszter, Szijjártó Péter külügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök is hasonlóképpen nyilatkozott. Nagyon kényes lehet ez a kormány a becsületére, ha a prominensei ennyire hevesen követelik a bocsánatkérést. Fájhat nekik, hogy sokan rosszat feltételeznek róluk, és az a véleményük, hogy diktatúrát építenek Magyarországon.
Ám hiába mondta Hollik, hogy lehet gyűjteni az erőt és a bátorságot, jelen állás szerint senki nem akar tőlük bocsánatot kérni. Azok ugyanis, akik a jogállam lebontásával vádolják Orbán Viktor kormányát, egyáltalán nem nyugodtak meg, amiért a miniszterelnök nagy kegyesen úgy döntött, hogy visszaadja a teljhatalmat a parlamentnek. Gyerekek, itt van a teljhatalmam, vegyétek, vigyétek, majd szólok, ha megint szükségem lesz rá.
A nagy önérzet közepette mintha a magyar diplomácia megfeledkeznék arról, hogy ő hányszor sértegetett másokat. Szijjártó Péter külügyminiszter például ostobának és idiótának nevezte kollégáját, Jean Asselborn luxemburgi külügyminisztert, amiért az utóbbi élesen bírálta a Stop, Soros! törvénycsomagot.
Orbán Viktor miniszterelnök pedig, pártcsaládjának, az Európai Néppártnak a politikusait osztotta ki, amikor – igaz, nem saját kútfőből merítve, hanem Vlagyimir Iljics Lenin nyomán – hasznos idiótáknak nevezte őket. „Sokan nem értik ezt, de a politikában Lenin után az ilyeneket hasznos idiótának szokták nevezni. Bár hisznek abban, hogy szellemi harcot folytatnak, ezzel valójában az ellenfeleik érdekeit szolgálják” – mondta akkor Orbán. Utóbb még meg is magyarázta, amikor a Welt am Sonntag kérdésére, hogy valóban hasznos idiótáknak tartja-e a kritikus kereszténydemokratákat, a magyar miniszterelnök azt válaszolta: azokat, akik az EPP megosztottságát előmozdítják, azokat igen.
Orbánnak ez utóbbi kijelentéséért amúgy bocsánatot kellett kérnie, aminek a miniszterelnök eleget is tett, igaz, ebben nem volt sok köszönet. Valahogy úgy kért elnézést, ahogy a régi viccben Szabó, akit a bíróság arra kötelez, hogy kérjen bocsánatot Kovácstól, amiért azt mondta róla, hogy nem rendes ember. Szabónak nem akaródzott a bocsánatkérés, ám végül kénytelen volt megtenni: „Még hogy a Kovács becsületes? Már bocsánatot kérek!”
Mielőtt a szükségesnél jobban belelovalnánk magunkat abba, hogy bennünket mindenki sérteget, jusson eszünkbe, hogy nem is oly rég teleaggatták az országot plakátokkal, amelyeken ez a szöveg volt olvasható: „Tiszteletet a magyaroknak!”
Pedig már akkor is tudni lehetett, ami a mostani bocsánatkérés-cunami kapcsán még nyilvánvalóbbá vált, hogy a tiszteletet, akárcsak a bocsánatkérést, nem követelni kell, hanem kiérdemelni.