Nem szolgálja hazánk klímavédelmi érdekeit a nemzeti energia- és klímatervben (NEKT) foglalt 12 százalékos kibocsátás-csökkentési célszám – derül ki az Energiaklub szakmai elemzéséből.
A NEKT minden területen az energiafelhasználás növekedését tervezi, amiből jól látszik: a műszaki szempont-rendszer mellől hiányoznak az ugyancsak kulcsfontosságú társadalmi és környezeti érdekek. Az elemzés emlékeztet arra, hogy készültek olyan független energia-forgatókönyvek Magyarország számára, melyekben az energiaigények biztonságosan elláthatóak jóval több megújuló energiaforrás felhasználásával, akár atomenergia nélkül. Az elemzés részletesen foglalkozik a hőenergia-szektor racionalizálásával és a villamosenergia-termelésben a megújulók szerepével.
Magyarország mindössze 12 százalékos csökkentést vállalt az üvegházgáz-kibocsátásban 2030-ig, de ebben az ütemben haladva 2050-re sajnos meg sem fogja közelíteni az klímavédelem szempontjából kívánatos nettó zéró kibocsátást – derül ki az Energiaklubnak a nemzeti energia- és klímatervről (NEKT) szóló, most bemutatott szakmai elemzéséből.
A kibocsátáscsökkentési fiaskó fő oka, hogy a NEKT kifejezetten az energiafelhasználás növekedését tervezi a villamos, a hőenergia és a közlekedés területén, ami nem áll összhangban az erőforrások és a nyelők terén egyaránt jellemző rendszerkorlátokkal. A probléma megoldásához sürgető szükség lenne a tervezési szemléletmód és módszertan megváltoztatására, amelynek lényege, hogy a műszaki szempont-rendszer mellé egyenrangú tervezési elvként kellene érvényesíteni a társadalmi és környezeti érdekeket szakértők intenzív bevonásával.
Az elemzés hangsúlyozza: hazai kutatócsoportok független számításai alapján léteznek működő energia-forgatókönyvek Magyarország számára, melyekben az energiaigények biztonságosan elláthatóak jóval több megújuló energiaforrás felhasználásával, akár atomenergia nélkül. Az energiahatékonysági és megújuló energiaforrások hazai potenciálját vizsgáló kutatások szerint az energiagazdálkodás számottevő átalakítása segítségével körülbelül 40 év alatt az ország teljes energiafogyasztása akár harmadára lenne csökkenthető, és 100 százalékban megújuló energiaforrásokkal ellátható. A részletesebb, órás felbontású szimulációk azt mutatták, hogy Magyarország egy zöld forgatókönyv segítségével 40 év alatt az elsődleges energiaigény 51 százalékát, az áramtermelés 83 százalékát tudná megtermelni fenntartható módon, hazai megújuló energiaforrásokból.
A hőenergia-szektor racionalizálása az egyik legfontosabb feladat a következő évtizedekben. A hőenergia fenntartható előállításában és hatékony felhasználásában hatalmas kiaknázatlan potenciál rejlik – állapítja meg az elemzés. Ugyanakkor a NEKT-ben megfogalmazott célok ebben a szektorban nem elég világosak és részletesek. Így például a biomassza (tűzifa) részesedésének a növelése fenntarthatatlan, a napenergia termális hasznosítása, valamint a geotermia/környezeti hő és a hulladékhő kiaknázása pedig nem elég hangsúlyos.
Az Energiaklub ezért javasolja: mélyreható szakmai egyeztetések során a következő években lássanak napvilágot azok a konkrét tervek, amik a „zöldtávhő-program” keretében, egymást kiegészítő megújuló forráson alapú (pl. geotermia, napkollektorok, biogáz stb.) falu- és városfűtőmű és távhőrendszer elterjedését alapozzák meg. Mellettük pedig kiemelt figyelmet kell fordítani az elavult épületállomány energetikai felújítására, hiszen az el nem fogyasztott energia, a legolcsóbb és legzöldebb energia.
A villamosenergia-termelésben a megújuló energiaforrások tervezett fejlesztése aránytalanul napenergia központú, ami felveti azt a kérdést, hogy miként képzeli el a kormányzat a téli energiaellátást a jövőben. Télen ugyanis a napelemek helyét más országokban a szélerőművek veszik át, ám ezt a fejlesztési irányt törvénnyel akadályozták meg Magyarországon. Ráadásul az időjárástól függő kapacitások mellé kulcsfontosságú volna a rugalmas, biogáz-alapú termelési kapacitásokat is nagy ütemben fejleszteni, de ebben a vonatkozásban a NEKT érdemi információt nem szolgáltat.
A NEKT kapcsán a legfontosabb két tanulság közül az egyik az, hogy az energetikus szakemberek szükséges, de nem elégséges feltételei a 21. századi energiatervezésnek. A természet- és társadalomtudományok képviselői nélkül készített tervek ma már fabatkát sem érnek.
A másik tanulság az, hogy a politika dominanciája az efféle szakmai feladatok kivitelezésénél igen súlyos károkat képes okozni mind anyagi, mind pedig környezeti értelemben.
Az Energiaklub egy nemzetközi munka részeként készítette el a Magyarország nemzeti energia- és klímatervének részletes szakmai elemzését, amelynek középpontjában a fenntartható energiagazdálkodás áll. A magyar elemzés mellett a V4-országok párhuzamosan és hasonló módszertannal elvégezték a saját elemzéseiket. A nemzetközi munka a European Renewable Energies Federation koordinálásával zajlott.
A csaknem 30 éve működő szervezet, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ azért dolgozik, hogy biztonságos és fenntartható energia jusson mindenkinek, összhangban a természettel. Célja a fenntartható energiagazdálkodás megteremtése, az energiafogyasztás csökkentése és a megújuló energiaforrások dominánssá válása. Küzd a klímaváltozás ellen, és elősegíti az alkalmazkodást a klímaváltozás káros hatásaihoz.
Az Energiaklub szakmai elemzése itt érhető el>>
