A nyitó képeken: Hollókői hagyomány a látványos locsolkodás; a széderre terített asztalról. – A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.

A húsvétnak megfeleltethető az időben korábban kialakult zsidó vallási ünnep, a szabadság ünnepének (hág háhérut) is nevezik. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe (az idén viszont nagyon kicsi az eltérés! – a szerk. megj.), mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelyek eleme a feltámadás, az újjászületés. Az ünnep napjainkban sokak számára a tavasz beköszöntének ünnepe, amely vallástalan tartalommal, a szabadban töltött szórakozást jelenti, a húsvéti nyúl és a húsvéti tojás szimbólumaival. (A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából)

Chág Pészách Szameach!

„Peszách. Az Egyiptomból való kivonulás emlékének szánt ünnep, amely niszán 15-tól 22-ig tart. A Biblia csak hét naposnak ismeri. Már niszán 14. este a maariv-hua után gyertyavilág mellett felkutatják és összeszedegetik a lakásban található kovászos dolgokat (biur chóniec) az előírt benedikció kíséretében. Ugyan e napon van az elsőszülöttek böjtje. A böjt megváltható. A megváltásnak az a módja, hogy a hitközség talmudtudósai a reggeli istentisztelet után a Talmud valamely traktátusát, amelyet a téli hónapokban az utolsó fejezetig áttanulmányoztak, elolvassák és utána lakomát tartanak. A traktatus befejezése és a lakomán elmondott benedikciók olyan érdemszámba megy, hogy a résztvevőit fölmentik a böjt alól.

A reggeli imánál a 100. és a 20. Zsoltár elmarad. Nem kell reggelizni, mert kovászost csak a világos részének első harmadában szabad áztatni. Az előző este összeszedett kovászosokat délelőtt 10 óra után elégetik. Kovászt ezután már nem szabad enni, de macószt pajzka sem, mert ennek első élvezetét a széder számára kell fenntartani. Minchó után elvégzik az eruv chacórósz szertartást, s utána meggyújtják az ünnepi gyertyákat ohijónu-áldás kíséretében. (Forrás: Magyar Zsidó Lexikon, 1929; és még itt is.)