A lakosság több, mint négyötöde szerint rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon. Az ősszel zárult, országosan reprezentatív felmérés szerint a lakosság kétharmada úgy látja: kevesebb pénze jut a jövőben élelmiszerre, a társadalom jórésze az egészségén, a gyógyszereken, a szűrővizsgálatokon is spórolni akar, függetlenül ezek hosszú távú hatásától – derül ki a hovege.hu portál kutatásából. (A nyitó kép forrása: oma-kocht.de)
Az online hozzáféréssel rendelkező lakosság alig fele (48%) érzi úgy, jelenleg nincsenek havi létfenntartási gondjai, de szűk egyharmada még ennek a csoportnak is fenyegetve érzi magát a kedvezőtlen gazdasági tendenciák által. A válaszolók egyharmada viszont a létfenntartás szempontjából eleve kritikus helyzetben érzi magát és háztartását. A két csoport közötti köztes réteg (21%) éppen hogy elő tudja teremteni a napi, havi létfenntartáshoz szükséges fedezetet.
Saját körülményeinek megítélése a lakosság szemében valamivel pozitívabb, mint az országé. A Hóvége portál reprezentatív kutatása szerint a személyes élethelyzet megítélésekor a válaszadók fele érezte úgy, hogy nem történt változás (27%), vagy jó irányba mennek a dolgok (21%), míg másik felük (49%) szerint rossz irányú változások történnek. A közvetlen lakóhelyet, a közvetlen környezetet illetően már növekszik a borúlátás, és a legkritikusabban az ország állapotát ítélik meg a válaszadók.
Csaknem egyöntetűen (84%) úgy látják, az országban rossz irányba mennek a dolgok, mindössze 10%, aki elégedett az iránnyal, és egy szűk réteg (4%) látja úgy: nem történik nagy változás.
A kutatás arra is kíváncsi volt, hogyan látja a lakosság az Európai Uniót. A magyaroknak csaknem harmada szerint az EU-ban jó irányba mennek a dolgok, hatoda szerint nem történik változás, 43 százalék viszont kritikusak a jelenlegi európai folyamatokkal.
A lakosságnak mindössze 4%-a számít arra, hogy valamilyen mértékben javulni fog a háztartásuk helyzete. További 12% nyilatkozott úgy, hogy nem számít különösebb változásra ebben a tekintetben. Fentiek fényében drasztikusnak tekinthető, hogy a magyarok négyötöde úgy érzi, rosszabbodnak a háztartásuk körülményei, 47% szerint sokkal rosszabb helyzetre számít, további 34% úgy nyilatkozott, kicsit lesz csak rosszabb a háztartás boldogulásának lehetősége.
A felnőtt népesség alig negyede készül arra, hogy nem kell változtatnia eddigi fogyasztási szokásain; csaknem egyharmad jól érzékelhető megszorításokra készül saját költési szokásait illetően. A legnagyobb tömeg, a válaszadók közel fele ugyanakkor húsbavágó korrekcióra kényszerül az elszabaduló megélhetési költségek miatt. Az utóbbi csoport tagjai hetente és akár 5-6 termékkategóriában is kénytelenek visszafogni a kiadásokat. A legfájdalmasabbnak az élelmiszerre jutó pénz csökkenését élik meg. Ők azok, akik az átlagosnál nagyobb arányban tervezik felvállalni, hogy használt, esetleg rosszabb állapotú ruházatban fognak járni, emellett pedig másodállást kénytelenek vállalni, hogy kezelni tudják a kihívásokat.
Azok, akik átlagos, ám jól érzékelhető korrekcióra készülnek, havonta 4-5 termékkategóriában terveznek kevesebbet költeni. Ők inkább a kiegészítő, jóléti kiadásaikból vesznek vissza, ilyenek a kulturális kiadások, alkoholos italok, dohánytermékek, éls ide tartozik a költséges szabadidős tevékenységek, utazások tudatos visszaszorítása is.
Vannak olyan területek, ahol a további megtakarítás elérése föl sem vetődik. A legkevesebben a távközlési szolgáltatásokon igyekeznek takarékoskodni – leszámítva a hűségidős szerződéseket.
A megkérdezettek az eddiginek a felére kívánják csökkenteni a gyógyszerekre, vitaminokra, táplálékkiegészítőkre fordítandó kiadásokat. Ezzel párhuzamosan nem szabad elhallgatni, hogy az egyik legnagyobb félelem az egészségi állapot esetleges romlását övezi. Hiába lehet átmeneti megoldás a takarékoskodás gyógyszereken, a betegség-megelőzés- és a szűrővizsgálatok elmaradása időben később, de sokkal súlyosabban fog visszaütni.
A legtöbbeket érintő, élelmiszer-kiadások visszafogása tekintetében többféle takarékossági stratégiáról nyilatkoztak a válaszadók. A legtöbben – a lakosság kétharmada – keresni fogja az akciókat, leárazásokat. A válaszadók közel fele (42%) kevesebb élelmiszert tervez vásárolni, míg 21%-uk a beszerzett élelmiszerek minőségéből fog engedni, ami persze például az egészségmegőrzést még kritikusabbá teheti. A legnagyobb arányban (71%) a ruházati cikkek szerepelnek, rögtön utána a vendéglátási szolgáltatások igénybevétele és a lakberendezés szerepel a képzeletbeli dobogó felső három fokán a megtakarítási lista élén.