Meddig erősödhet a forint?

Számos pénzügyi szakértő kezdett el találgatni a forint árfolyamában nemrégiben tapasztalt erősödés hírére. Áttörést produkált ugyanis augusztus elején a forint, 2015 májusa óta most jegyezték a legerősebb szinten. Jogos tehát a kérdés: vajon meddig erősödhet még a hazai fizetőeszköz?

A magyar forint az euróval szemben rövidtávon várhatóan viszonylag stabil marad. A forint egyrészről a növekvő külföldi kereslettel néz szembe, különösen forintkötvények formájában, másrészt azonban a piacokon többnyire az az igény, hogy Magyarországon továbbra is csökkenjenek majd a piaci kamatlábak. Hosszútávon Magyarország és az euró-övezet közötti nominális és reálkamat differenciálja a forint erősödését, amit az erős gazdasági növekedés is támogatni fog.

Az előrejelzések szerint a magyar forint az euróval szemben a következő hónapokban csekély mértékben fog változni. A forint erős, makrogazdasági fundamentumokon alapuló erősödését ugyanis bizonyos mértékben a magyar jegybank (MNB) régóta tartó bátortalan megközelítése gátolja. A forintgyengülésre való nyomásgyakorlás – az alacsony kamatok elvárása miatt – valószínűleg belátható időn belül mérséklődik, mivel az egyes kulcsfontosságú országokban a fejlett piacokról (USA, Egyesült Királyság, Németország, Japán stb.) kamatcsökkenés várható.

Az Egyesült Államok esetében a várakozások mérséklődése elsősorban az optimizmus csökkenése miatt következik be, tekintettel a gazdaság növekedési kilátásaira és a reflációra, ami például a forint eszközállományának javára szolgál. Ezek vonzereje feltehetően az alacsonyabb dollárkamatlábnak köszönhetően növekedésnek indulna.

A reál effektív árfolyam (REER) szempontjából – amely az inflációnál figyelhető meg – a forint az euróval szemben körülbelül 6%-kal a 10 éves átlag alatt van, ami a magyar folyó fizetési mérleg számottevő többletének szempontjából azt mutatja, hogy a forint alulértékelt. Tekintettel az egységnyi munkaerő-költségre (Unit Labor Cost – ULC) a REER némileg változik, mivel a korrigált mutató 2015-től 5%-kal nőtt. A növekvő munkaerőhiány az országban ugyanis hat a bérnövekedésre és nyomás nehezedik az ULC–korrigált REER növekedésére, ezáltal csökken a külpiaci versenyképesség. A korrigált reálárfolyam Frantíšek Kovacs, az Akcenta CZ, Közép-Európa legnagyobb átutalási intézménye szakértőjének becslései szerint alakul, a forint hosszú távú enyhe árfolyam-növekedésével.

Alapvetően a nominális- és reálkamat különbsége Magyarország és az eurózóna között hosszútávon a forintnak fog kedvezni. „Bár a piacok az EKB egy kevésbé laza monetáris politikájával számolnak, beleértve annak a lehetőségét, hogy az Európai Központi Bank emelné a negatív betéti kamatot, a szisztémás és a költségvetési kockázatok az euró-övezetben számottevően korlátozzák a központi bank lehetőségeit a monetáris politika szigorítására” – mondta az Akcenta CZ szakértője. Frantíšek Kovacs szerint az EKB politikája viszonylag laza marad egészen 2020-ig, és ez a reálkamatot alacsony szinten tartaná.

Mindaddig, amíg a piacok a piaci árak csökkenésével számolnak Magyarországon, addig a gyorsuló maginfláció rákényszeríti az MNB-t, hogy 2018-ban kezdje meg a szigorúbb monetáris politikát. Az alacsony kamatlábak hosszú távú kilátásaira való tekintettel az euró-övezetben a magyarországi kamatemelés tovább szélesítené a kamatkülönbözetet és támogatná a forint értéknövekedését.

Mindemellett a magasabb infláció és a növekedés pozitív dinamikája is az euró-övezethez képest a forint erősödését támogatja Magyarországon. A magyar gazdaság növekedése az Akcenta CZ becslése szerint az idei 2,5%-ról a következő évben 2,7%-ra emelkedik majd, az euró-övezetben viszont – véli Kovacs – mintegy 1,7%-kal.

„Becsléseink szerint a Magyar Nemzeti Banknak el kellene kezdenie a monetáris politika szigorítását már a következő évtől kezdődően. Ha a gazdasági növekedés és a fogyasztói árak emelkedése elmaradna a várttól, az MNB késleltethetné a kamatemelést, ami a forintnak tetemes veszteségeket okozhat” – mondta az Akcenta CZ szakértője. A kisebb növekedés feltehetően szintén az állami költségvetés deficitjének számottevő emelkedésével járna, mivel a magyar kormány jelenleg a fiskális expanzió felé tart. Egy másik forgatókönyv – amely a forint veszteségeit okozná – a világméretű inflációs és kamat-várakozások dinamikájának túlzottan gyors növekedése lenne. Ha ez a forgatókönyv az Egyesült Államokban vagy az euróövezetben játszódnék le, a forinteszköz és a gyorsan fejlődő piacok alá eső eszközök alapvetően kedvezőtlen alakulásáról beszélhetnénk. Különösen a globális hozam élesebb növekedése esetén várható, hogy a forinteszközöket kiárusítják.