A járvány a lakásvásárlás eddig ismert legfontosabb szempontjait is felülírhatja, a választáskor mostantól döntő lehet, hogy az új ingatlan beosztása mennyire támogatja az otthoni munkavégzést. A kényszer-értékesítések az ingatlanárakra negatívan hatnak, de ilyen egyelőre nem érzékelhető, ugyanakkor az idén már kevesebb új lakás épül – derült ki az Otthon Centrum piaci elemzéséből. (A kép forrása: Focus)
Az új technológiák elterjedése miatt sokkal több dolog lesz a jövőben megoldható online. A 3D-s videók rohamos terjedése lehetővé teszi, hogy a vevő fizikai jelenléte nélkül is képes leszűkíteni a kiválasztandó ingatlanok körét. A banki ügyletek intézésénél is előtérbe kerül az online tér fontossága, továbbá az ingatlanközvetítő és az ügyfél között is a korábbinál hangsúlyosabbá válik az online kommunikáció.
A piac már a koronavírus-járvány kirobbanása előtt is a változások korát élte, a 2014–18 közötti felívelési időszaka után tavaly megtorpant, és az adásvételek száma csökkent. Ez már önmagában jelezte, hogy vége az ingatlanpiaci aranykornak, amit a világjárvány felgyorsított.
A március utolsó hetétől bevezetett vészhelyzeti intézkedések hatását alaposan megérezte az ingatlanpiac, ám az utóbbi hetekben határozott mozgás érzékelhető, a vevők fokozatosan kezdenek visszatérni, és a kivárást választók érdeklődése is megnőtt.
Ez is erősíti az optimista forgatókönyv valószínűségét: fokozatosan újraindulhat az élet, és ha így lesz, akkor a gazdaság már a harmadik negyedévtől visszatérhet a megszokott dinamikájához, 2021-re pedig teljesen regenerálódhat. Csakhogy létezik ennél sokkal borúlátóbb forgatókönyv is: újabb, az eddiginél brutálisabb fertőzéshullámmal, kezelhetetlen mennyiségű megbetegedéssel, a vakcinakutatások elhúzódásával kell számolni, ami akár évekig tartó mély recessziót okoz. A két forgatókönyv szélsősége helyett várhatóan lassú normalizálódás jön – vélelmezik szakértők.
A tipikusan lakásvásárlást indukáló események – mint az önálló lakhatás megteremtésének igénye, a családalapítás, a válás, a háztartás élethelyzetében történő változás – mellett egyre nagyobb szerepet kap az otthoni munkavégzés igénye. Vagyis: legyen az ingatlannak jól elkülöníthető része is, ahol dolgozni lehet.
Ez az igény, illetve a távmunka térnyerése csökkentheti az adminisztratív munkakörökben dolgozók városba költözési kényszerét, ami mérsékli a főváros dominanciáját. Ez az adásvételek számának alakulásában ismert folyamat volt: a növekvő adásvétel ellenére csökkent a főváros aránya.
Vidéken a nagyvárosokból az agglomerációs övezetekbe és a kisebb városok felé mozdult a piac, amit erősíthet az otthoni munkavégzés igénye.
Aki nem talál a korábbi jövedelmének megfelelő új munkahelyet, vagy elveszítette vállalkozását, kényszer-értékesítővé válik, ami az ingatlanárakra negatívan hat. Egyelőre azonban ilyen hatás nem érzékelhető a piacon.
Ha a járvány elhúzódása a mostaninál drasztikusabb keresletcsökkenéssel párosul, akkor a befektetők értékvesztéssel számolhatnak, ámbátor megjegyzendő: 2014 óta tetemes értéknövekedést könyvelhettek el.
Az ingatlanpiac kilábalását segítő intézkedések között a legfontosabb feladat a munkahelyek, a lakosság jövedelmi bizonytalanságainak megszüntetése, a kieső jövedelmek és a megszűnő munkalehetőségek pótlása, valamint a cégek működőképességének, regenerálódási képességének fenntartása.