A kereseti korlát eltörlése vonzza a munkaerő-piacra a megváltozott munkaképességűeket

Az év elején eltörölték a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülőknek a minimálbér 150 százalékát kitevő kereseti korlátját, ami máris érezteti hatását a munkaerő-piacon. A Trenkwalder munkaerő-piaci szolgáltató cég adatbázisába 2021 első negyedévében két és félszer annyi álláskereső megváltozott munkaképességű személy regisztrált, mint tavaly ilyenkor, és a sikeres elhelyezések száma is csaknem a duplájára emelkedett. (A nyitó kép forrása: http://events.htw-berlin.de)

Az addigi szabályozás értelmében csak az kaphatott rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást, akinek munkaviszonyból származó havi bruttó keresete három egymást követő hónapban nem haladta meg a minimálbér 150 százalékát – ez 2020-ban 241 500 forint volt. A kereseti plafon január elsejétől megszűnt, ami máris érzékelhető változásokat eredményezett a munkaerő-piacon.

A KSH adatai szerint Magyarországon 2019-ben 315 ezer volt az ellátásban részesülő megváltozott munkaképességűek száma. Mintegy 8500 olyan 25 személynél többet foglalkoztató cég van hazánkban, amelyek közülük alkalmaznak munkavállalókat. E munkáltatók ezentúl gond nélkül megemelhetik a megváltozott munkaképességűek bérét, sőt, akár havonta jutalomban részesíthetik őket, mert már nem kell számolniuk azzal, hogy a többlet jövedelem miatt munkavállalóik elesnek az ellátástól.

Ugyanakkor azok az üzemek, amelyek a mesterségesen alacsonyan tartott bérszintet kihasználva, a piaci ár alatt dolgoztak be a megrendelőiknek, most kénytelenek lesznek bért emelni, ha szeretnék megtartani a munkaerőt és piaci pozícióikat is.

A munkáltatók számára a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó legnagyobb anyagi ösztönzés hosszú évek óta a rehabilitációs hozzájárulás. Ha ugyanis egy 25-nél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát nem tölti fel megváltozott munkaképességű munkatársakkal, a hiányzó létszám után munkavállalónként rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie, ami ma 1 449 000 forintra rúg.

A sajátos nevelési igényű (SNI) diákok pályakezdése a koronavírus-járvány alatt különösen nehézzé vált. E kör elhelyezkedését segíti az a jogszabályváltozás, amely lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy a kötelező 5 százalékos rehabilitációs foglalkoztatási szintbe olyan SNI-fiatalokat is beszámítsanak, akik még nem töltötték be 23. életévüket. Igen széles kört érint ez a változás is: csak középfokú intézményekben jelenleg 24 ezer SNI-gyermek tanul.