Bár az olvasót nem annyira egy sajtótájékoztató külsőségei érdeklik, pláne akkor nem, ha olyan fontos témáról van szó, mint egy világmárka és a mögötte álló ipari birodalom évértékelése – bevezetőben mégis megjegyzendő, hogy milyen profi módon szervezték meg a magyar Bosch mai sajtótájékoztatóját.
Világszintű technológia és precizitás: ha valami 11 órás kezdéssel van meghirdetve, akkor is kezdődik. Nem 11.10-kor vagy fél órával később, hanem hajszál pontosan. Futurisztikus technológiai prezentáció, egy elképesztően modern munkahely és annak XXI. századi szintű bemutatása is szerepelt a programban. Itt nincs a technikának ördöge – itt működő technika van.
A legnagyobb külföldi munkaadó
A magyarországi vállalatcsoport mindegyik magas rangú vezetője – köztük Daniel Korioth elnök (jobb oldali kép) – megjelent a sajtóeseményen és felváltva válaszoltak a kérdésekre, azokra is, amelyet olyan kérdező tett fel, aki nem volt jelen. Interneten ugyanis százak követték a kőbányai, Gyömrői úti központban tartott tájékoztatót és kapcsolódtak be az eseménybe.
De nem ettől világmárka a Bosch, ráadásul a világ egyik legismertebb márkája és nem mellesleg: Magyarország legnagyobb külföldi ipari munkaadója. A Bosch-csoport Magyarországon tavaly minden eddiginél többet, 71 milliárd forintot fordított kutatásra és fejlesztésre. Teljes magyarországi árbevételét – beleszámítva a nem konszolidált vállalatok árbevételét és a saját vállalatai között folytatott kereskedelmi tevékenységeket is – 1317 milliárd forintra növelte, ami 13 százalékos emelkedés az előző évhez képest. – Az idén a vállalatcsoport magyarországi autóipari mérnökei Budapesten, Hatvanban, Miskolcon és Makláron az automatizált vezetésre és az elektromos mobilitásra összpontosítanak.
A beruházásokra fordított összegeket tekintve a Bosch kiemelkedően, 67 milliárd forinttal zárta a tavalyi évet. Mindegyik telephelyen folynak az idén is fejlesztések.
Újabb Bosch-városka épül Kőbányán
Kiemelkedő a budapesti központ bővítése, amelyre 37 milliárd forintot szánnak. Mintegy 90 ezer négyzetméternyi területbővülésről van szó. Az autóipari fejlesztésekkel foglalkozik majd a Budapesti Fejlesztési Központ. Az újságírók már láthatták is a megvalósult tervet, persze csak 3 D-s szemüvegen keresztül, virtuálisan, de nagyon élethűen. A kampusz olyan lesz, mint a legkorszerűbb európai irodák és tudományos központok: korszerű energiafelhasználás, zöld parkok az épületek tetején, virágok, pihentető tavacska a szemnek, óriási kantin és auditórium.
A dolgok internete (Internet of Things, IoT) egyre inkább megváltoztatja világunkat, otthon ugyanúgy, mint a munkahelyen. Az IoT fontos része az ipar 4.0, vagyis az, hogy az okostechnológiák által létrejött eszközöket felhasználják az ipari gyártás közben. Az életminőség javítása, a természeti erőforrások megőrzése és a fenntartható működés a legfontosabb szempontok.
Mérséklődik a fejlődés
Milyen évre számít 2019-ben a Bosch? Nos, e tekintetben Daniel Korioth a magyarországi vállalatcsoport vezetője óvatos volt. Amint az az írásos sajtóanyagban is szerepel, az idén a gazdasági fejlődés mérséklődésére számítanak, bár az árbevétel kis mértékben meghaladja majd a tavalyit.
Ennek ellenére többet fordítanak a levegőminőség javítására irányuló intézkedésekre. Sőt, az is elhangzott a közeli múltban Renningenben tartott konferencián, hogy „mi leszünk az első olyan jelentős iparvállalat, amely alig több mint egy év alatt éri el a karbonsemlegességet. Célunk a közlekedés miatti légszennyezés gyakorlatilag nullára csökkentése”.
Persze ez utóbbi nem csak a Boschon múlik.
A tájékoztató utáni szekcióüléseken a vállalat vezetői és az újságírók egy-egy témára összpontosítottak. Somogyi András, a magyarországi Bosch-csoport humánerőforrás-igazgatója vezetésével a munkaerőpiac témáját jártuk körbe, természetesen az aktuális megatrendekre koncentrálva.
A mesterséges intelligencia, vagy ha úgy tetszik, a robotok nem veszik el a munkások, az alkalmazottak kenyerét – mint ahogyan azt az emberiség történetében már többször hitték, emlékezzünk csak az ipari forradalom kitörésekor a géprombolókra (lyoni tgakácsok…) – hanem átstrukturálják a teendőket – például kevesebben végeznek gyári fizikai munkát és több lesz a kutató – és módosítják a szükséges szakképzést.
De ezt menet közben is meg lehet tenni. Ahogyan Somogyi András fogalmazott, az átképzésnek különösen nagy jelentősége van. A cafeteria veszített a versenyképességéből, a tisztességes fizetés viszont lényeges.
Az állásinterjú régen egy unalmas, szorongásokkal teli esemény volt, ma az a jó, ha a kiválasztás maga is élmény lesz! És ha nem sikerül, majd sikerül máskor. Azok kezét sem engedik el, akik felmondanak, hanem utánuk nyúlnak – megkeresik egy levélben, mondjuk 2 hónap múlva, és megérdeklődik, miként sikerült az új helyen beilleszkednie… Minden gond nélkül vissza lehet jönni, ha valaki visszavágyik, és a cég is igényt tart rá. Még az is megoldható, hogy ha valaki kiég vagy elege van mindenből, néhány hónap „karrierszünetet” tartson.
Ami a számokat illeti, a fluktuáció átlagosan 6 százalékos a hazai Bosch üzemekben, az átlag életkor pedig 33-35 év.
Megtartani nehéz
A cég nem szenved munkaerőhiányban, ami egy világmárka esetében talán természetes, bár tény, hogy egyes posztokra százan jelentkeznek, más pozíciókra pedig sokkal kevesebben. Ma már nem megszerezni nehéz egy új munkaerőt, hanem megtartani. Erre sokat áldoznak. Attól kezdve, hogy a munkatársak közösséggé kovácsolódnak, akár a sport, akár a közös hobbi vagy éppen kulturális érdeklődés miatt, egészen addig, hogy milyen a kantinban az ebéd minősége.
Ha valaki otthonról hoz ebédet, megmelegítheti a konyhán elhelyezett mikrohullámú sütőkben, így mégis együtt ebédelhet a csapat, ami szintén közösségformáló alkalom. Apróságról van szó, de ez is fontos lehet, nemcsak a csapatépítő tréning.
A magyarországi üzemekben és irodákban 35 nemzet fiai-lányai dolgoznak. Minél sokszínűbb egy cég munkaerő-összetétele, annál jobban működik – ez a vállalati tapasztalat. A Bosch is küld külföldre magyar munkavállalókat, tapasztalatcserére.