A Die Presse szerint az Európai Néppártban sokan attól tartanak, hogy Orbán Viktor megelégeli a huzakodást, így veszi a kalapját és távozik, még mielőtt kijön a belső jelentés a magyar demokrácia állapotáról.
A három bölcs állítólag nem jutott semmire a magyar jogállamiság vizsgálatakor, mert ellentét van a tagok között, ily módon az értékelés húzódik. Ennélfogva most mindenki arra vár: Tusk a jövő héti zágrábi kongresszuson vegye át a pártcsalád vezetését. Az eseményen nem lesz ott a magyar kormányfő, hiszen pártjának tagsági jogait még a tavasszal felfüggesztették.
Orbán közben változatlanul azon a véleményen van, hogy teljes képtelenség a bírálat a sajtó és a tudomány szabadságának korlátozása, az erősödő korrupció, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének meggyengítése miatt. Ezért azon dolgozik, hogy még a mostani elnökség jusson valamilyen baráti megoldásra. Evégett a bölcsek tanácsát már kiegészítették egy albizottsággal, amely 10 területen próbál dűlőre jutni a Fidesz képviselőivel. Szó van a többi közt az egyetemi törvényről, a kisebbségekkel szembeni bánásmódról, továbbá arról, hogy miként viselkedjék a magyar párt a kereszténydemokraták soraiban.
Sem az EPP, sem Weber frakcióvezető, aki az egész eljárás kezdeményezője, nem óhajtott részleteket elárulni az ügy állásáról. De beavatottak szerint a távozó elnök Tusknak akarja átpasszolni a labdát, aki már többször is keményen beleszállt Orbánba. Ha a magyar politikus nem hajlandó engedményekre, akkor ezzel cselekvésre kényszeríti az új vezetőt.
A liberális budapesti, prágai és varsói polgármester azt mondja: ők a bizonyítékok arra, hogy lehet másként is, vagyis a térségben nem az illiberalizmus az egyetlen út – írja a Die Welt. Karácsony Gergely és kollégája ezt Berlinben, a német lap által szervezett beszélgetésben fejtette ki, elismerve azonban, hogy nem könnyű szembemenni saját kormányukkal. Ez volt az első alkalom, hogy találkoztak, de megerősítették, hogy a magyar kezdeményezést kihasználva szorosan együtt akarnak működni. Egyetértettek abban, hogy sajnálatos módon mindhárom állam csak gátolni igyekszik az EU munkáját, viszont nagy ívben tesz az olyan gondokra, mint a légszennyezés vagy az emelkedő lakásárak. Sőt, inkább csak szabotálja a települések által javasolt megoldásokat.
Karácsony szerint a gondokat tetézi, hogy a három kormány nem tűri a függetlenséget és a decentralizációt. Sőt, a magyar vezetés már nem is konzervatív, hanem tekintélyelvű. De az is baj, hogy eltérően irányban fejlődik a városi és a vidéki lakosság. Másképpen reagálnak a dolgokra, miközben a képviseleti demokrácia mély válságban van. Erre egyesek úgy válaszolnak, hogy autoriter politikusokra voksolnak.
A magyar ellenzék legutóbbi választási sikerében az a titok, hogy sok embernek kínálta fel az együttműködés lehetőségét a városok visszahódítására. Ám az egyelőre nem világos, miként lép fel ezek után az Orbán-kabinet. Karácsony csak remélni tudja, hogy nem lesznek nagy ütközések. Viszont hogy a mostani sikert tudják-e kamatoztatni az ellenzéki pártok a 3 év múlva esedékes országos választásokon, az nagyban múlik azon, mennyire lesz sikeres az új kezekbe került települések vezetése. Meg kell mutatni, hogy ez a politika nem liberális vágyálom, hanem a jobb alternatíva.
Növeli a jogi aggályokat Magyarországon, hogy a kormány szigorítani akarja a bíróságok és az iskolák ellenőrzését – írja a Yahoo/Reuters. Például a hatalom a minap elállt ugyan a közigazgatási bíróságok felállításának ötletétől, ám a héten benyújtott 200 oldalas tervezet értelmében a perbe fogott és elmarasztalt hatóságok az alkotmánybírósághoz fordulhatnának, az pedig tele van olyanokkal, akiket ez a kormány juttatott pozícióhoz. Emiatt az Amnesty International és a Helsinki Bizottság egyaránt súlyos következményektől tart az igazságszolgáltatás függetlenségére nézve.
Új fejlemény továbbá, hogy veszélyben van az alternatív iskolák jövője, miután ezeknek az intézményeknek újból kérvényezniük kell működésük engedélyezését. A TASZ illetékese szerint innentől kezdve a szakminiszter szeszélye dönt.
A zöldek, a szocialisták, a liberálisok és az egyesült baloldal miatt Várhelyi Olivér egyelőre nem tudta venni az akadályt az EP Külügyi Bizottságában, de nem saját személye, hanem amiatt, hogy biztosként tudna-e Orbántól igazán függetlenül ténykedni – olvasható a Politicoban. Mások szerint a neki szánt bővítési területet inkább olyasvalakinek kellene adni, akinek a miniszterelnöke másként vélekedik egy sor kérdésben, mint a magyar kormányfő, és itt elég csupán az Oroszországhoz fűződő kapcsolatot vagy a jogállamot említeni.
A német szociáldemokrata Udo Bollmann szerint von der Leyennek sürgősen más kellene kerítenie erre a posztra. (A portál azonban megjegyzi, hogy erre immár szinte semmi esély sincs, hiszen az összes többi tisztség már gazdára talált.) A magyar biztos egyébként olyan kérdéseket kapott hétfői megválaszolásra, mint pl. hogy miként értékelné, ha egy tagállam kormánya menedékjogot adna egy felvételre váró ország jogerősen elítélt miniszterelnökének – ami egyértelmű utalás a Gruevszki-ügyre. Vagy mit javasolna, ha azt tapasztalja egy jelölt országban korlátozzák az ellenzék mozgásterét, a hatalom szinte teljesen ellenőrzése alá vonja a sajtót, korai nyugdíjba küldi a bírákat, erősen szűkíti a tanszabadságot, viszont nem tesz semmit a szervezett bűnözés, valamint a korrupció ellen.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy tudja, hogy a francia elnök egy hónapja abban állapodott meg Orbán Viktorral Párizsban, amikor hosszan tárgyaltak, hogy a magyar politikus megpróbálja meggyőzni a többi visegrádi államot, közülük is elsősorban Lengyelországot: ne legyenek annyira elutasítóak Moszkvával szemben. A kormányfő nem cáfolta az értesülést és ez alátámasztja, hogy mekkora fordulat állt be Macronnál Oroszország megítélésében. Olyannyira, hogy a napokban, az Economistnak adott interjúban már megpróbált Putyin fejével gondolkodni, amikor az Európa és a Kreml közti stratégiai viszonyt elemezte. Holott nemrégiben még arra figyelmeztetett, hogy az oroszok szét akarják rombolni az EU-t. Igaz, a személyes kapcsolat akkor sem szakadt meg, amikor egyértelművé vált, hogy az orosz államfő aktívan támogatta Le Pent, illetve az orosz állami média teljesen vad hamis híreket terjesztett Macronról.
Viszont a két évvel ezelőtti versailles-i találkozón Macron határozottan visszautasította, hogy a másik fél bele akart avatkozni a választásba. Továbbá a közeli múltban tartott nagyköveti értekezleten arról beszélt, hogy sem a magyar kereszténység, sem az orosz ortodoxia nem képviselheti a földrész civilizációját, az európai terv nem korlátozódhat egyikre sem, bár mindkettőből lehet ihletet meríteni. Látszik, hogy lassan, de biztosan porlad a szabályokra és a nemzetközi együttműködésre épülő világrend, amely idáig szavatolta a Nyugat fölényét. Putyin ezt már korábban felismerte és nem hagyja magát zavartatni a francia elnök közeledési kísérletétől. Viszont Macron rögtön észlelhette, milyen megosztó hatása van az EU-n belül, hogy ekkora pálfordulás ment végbe nála Oroszország kapcsán.
A világ már eddig is összekeverte Bukarestet és Budapestet, ám most újabb zűrzavart jósol a lap amiatt, hogy családnevét tekintve ugyanúgy hívják a magyar és az új román miniszterelnököt is, bár utóbbi azt üzente, hogy kettejük közül ő a jó – írja a The Wall Street Journal. Mindenesetre a névazonosság már kavarodást okoz, olyannyira, hogy az előző román miniszterelnök-asszony pélldául a napokban leviktorozta utódját, aki nem egészen két hete van hivatalában. De nagy melléfogások várhatók a továbbiakban is az olyan eseményeken, ahová mindkét politikus hivatalos. Ráadásul mindketten egyazon évben születtek, hat nap különbséggel. Apjuk magyar, és középjobb pártot irányítanak.
A román Orban, Ludovic azt mondja, politikailag vagy genetikailag semmi rokonság nincs közöttük. A magyar vezető rendületlenül nacionalista, aki bevallottan illiberális demokráciát akar létrehozni. Ami a névazonosságot illeti, a magyar politikus szóvivője szerint ez nagyon egyszerű: Orbán Viktor marad olyan, mint amilyen mindig is volt az eltelt 30 évben. Az EU-csúcsokon nem lesz gond, mert ott Klaus Johannis elnök képviseli Bukarestet, csak éppen a tanácsadója, Leonard Orban a kormányfő bátyja. Ő egyébként nem aggódik túlzottan a névbonyodalom miatt.
A CEU és Soros György Orbán Viktor kedvenc célpontja, miközben a miniszterelnök igyekszik elfojtani a bírálatokat – írja az egyetem bécsi részlegének megnyitása kapcsán a The New York Times. Mint rámutat: a keserédes avatási ünnepség győzelemmel ért fel a szélsőjobbos magyar politikus számára a liberális értékek elleni hadjáratban. Az iskola a demokráciát és a liberális gondolatokat hirdette egy olyan térségben, ahol azokat egy évszázadon át elnyomták a fasizmus és a kommunizmus alatt. Ám szembekerült Orbán egyre inkább tekintélyelvű és nacionalista hatalmával, amely Sorosból univerzális mumust csinált.
Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem professzora azt mondja, hogy a mostani autoriter Magyarországon egyetlen független intézményt sem tűrnek meg, ezért csak idő kérdése volt, hogy Közép-Európai Egyetem mikor úszik be a hatalom legfőbb gazdájának látókörébe. A kormányfő úgy változtatta meg a törvényeket és a politikai kereteket, hogy elhallgattatta a független hangokat, amivel egyre nehezebbe vált a működés az egyetemek és a civil szervezetek számára.
Ám a CEU alapítója tegnap világossá tette Bécsben, hogy az iskola egy része mindenképpen marad Budapesten, mert a kapott támogatás után ez erkölcsi kötelessége. Egyben határozottan cáfolta a budapesti amerikai nagykövet véleményét, amely szerint itt csupán az ő és Orbán személyes ellentétéről volna szó. Rámutatott, hogy a politikus a nacionalizmust eszközül használja uralma megtartására és a módszeres korrupció leplezésére.
A CEU egyelőre ideiglenes helyen kezdte meg működését Bécsben, a tervek szerint csak pár év múlva költözik a végleges campusra, de az a rektor szerint túl nagy nekik, hiszen összesen 100 ezer négyzetméternyi, műemlékvédelem alatt álló épületekről van szó, így fontos, hogy más intézmények is odaköltözzenek majdan – tudósít az osztrák Die Presse. Ignatieff egyetemekre, kutatóintézetekre, kollégiumokra gondol. Partnerekre van szükség, ezért is nem hozta meg a végleges döntést a Közép-Európai Egyetem. De a cél mindenképpen az marad, hogy a képzéssel védjék a demokratikus értékeket és olyan polgárokat bocsássanak ki, akik a demokratikus jövőt szolgálják. A rektor tisztában van azzal, hogy Bécs sokkal drágább, mint Budapest, ezért a kevésbé tehetős államokból érkező diákoknak ez gondot okozhat, ám hangsúlyozza, hogy a CEU nem elitegyetem. Ily módon további forrásokat kell találniuk az ösztöndíjakra. A tandíjat pedig igyekeznek alacsonyan tartani. A jelenlegi ingázás nem könnyű, de jobban működik, mint gondolták. Bár az önmagában botrány, hogy elűzték őket egy uniós tagországból. Viszont az átköltözésen az sem fog változtatni, ha az Európai Bíróság a CEU javára ítél a folyamatban lévő perben. Bizakodva várják az ítéletet, de mindenképpen maradnak.
A nagy példányszámú osztrák napilap, a Kurier azt idézi Soros Györgynek a bécsi megnyitón elhangzott beszédében, hogy sikerült megvédeni a tanszabadságot Orbán Viktor szakadatlan támadásaival szemben, noha a miniszterelnök abszolút el volt szánva, hogy szétverje az egyetemet. Az alapító hozzátette, hogy a politikus egy elnyomó rezsimet vezet, ám az ellen még nem ért véget a harc. Mert a magyar kormánynak sikerült elhajtania ugyan a CEU-t, de erkölcsi kötelesség, hogy az egyetem egy része továbbra is Budapesten működjön. Nem utolsósorban azért, mert a munkatársak, a diákok és más iskolák képviselői többször is az utcára vonultak az elmúlt években az iskolát védendő.
A rektor ennek a lapnak is adott interjút, és azt fejtegette, hogy nem airbnb-nek tekintik Bécset, azaz hosszú távra terveznek. De beszélt arról is, hogy a maga részéről az ottani jelenlétet nem Orbán Viktor bírálatával kívánja tölteni.
(A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.)