Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2002–10 között 140 százalékkal emelkedtek a tarifák a vasúti közlekedésben. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az előző kormány terveivel szemben nem tette fizetőssé a díjmentesen utazók számára 2010 márciusában előírt regisztrációs jegyet, nem vetett ki pótdíjat sem, végül meg is szüntette az utasokat terhelő rendszert. A közel 15 százalékos infláció és az utazási kedvezményrendszer jelentős szűkítését szorgalmazó elvárások ellenére az alaptarifa és a kedvezmények mértéke a kormányváltás óta változatlan.
A jármű- és szolgáltatásfejlesztések fenntarthatósága, megtérülése végett döntés született a pótjegyes vasúti szolgáltatások körének kiterjesztéséről. A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja egyeztetést kezdeményezett a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal. A megbeszélések eredményeként a tárca több intézkedést is tesz azért, hogy az utasok – elsősorban a 65 évesnél idősebbek – terhei csak minimális mértékben növekedjenek.
A vasúttársaság a minisztérium utasítására július végéig türelmi időt ad utasainak, a pótjegyeket augusztusig bírságolás nélkül meg lehet vásárolni a vonatokon is.
A 6 év alatti és 65 év feletti utasok havi 1500 forintért kedvezményes bérletet válthatnak, amellyel külön pótjegy nélkül szállhatnak fel a gyors- és sebesvonatokra. (Az InterCity, EuroCity, EuroNight és RailJet szerelvényekre a bérlet nem érvényes.) A gyorsvonati pótjegy tehát havonta legfeljebb 1500 forintos költséggel jár a gyermekek és idősek számára, akik a személyvonatokat változatlanul díjmentesen vehetik igénybe. A bérlet sok utas számára nemcsak olcsóbb megoldás, hanem az egyszeri vásárlás miatt kevesebb adminisztratív terhet is jelent.
A minisztérium megerősíti azt a vállalást, hogy a vasúttársaság a többlet bevételt kizárólag a szolgáltatási színvonal emelésére fordíthatja. A MÁV-Start Zrt. az idén és jövőre mintegy 1 milliárd forintból újít meg közel 300, a távolsági és elővárosi forgalomban közlekedő vasúti kocsit. A személyszállító vasúttársaság a tervek szerint az idén nyárig forgalomba állítja a háromszázadik ingyenes wifi-elérést biztosító kocsiját is. A vállalat 2013 második felében az Új Széchenyi Terv forrásaiból korszerűsített Budapest–Székesfehérvár elővárosi vasútvonalon és a kapcsolódó vonalakon menetrendi fejlesztést hajt végre.
A tárca a szolgáltatással arányos tarifák szélesebb körű alkalmazása végett 15, alacsonyabb műszaki szintet nyújtó vonalon 15 százalékos díjcsökkentést vezet be várhatóan 2013. június 1-jétől. A vonalak köréről a MÁV-Start bevonásával a közeli hetekben dönt a minisztérium, a változás összesen 100–120 járatot érinthet. Az alaptarifa csökkentésére a rendszerváltás óta nem volt példa a helyközi közösségi közlekedésben. Az intézkedés a lakossági terhek mérséklése mellett közlekedésszakmai szempontból is fontos előrelépés, hiszen a vasút elsőbbségét erősíti a regionális forgalomban is.
Az utazók adminisztratív terheinek további visszaszorítása végett az NFM elrendelte, hogy a vasúttársaság minden otthoni jegynyomtatással vásárolt menetjegy árából 3 százalékos üzletpolitikai kedvezményt adjon legkésőbb 2013. július 1-jétől.
A minisztérium a továbbiakban is folyamatosan elemzi a megtett lépések utasforgalmi és bevételi hatásait. Ha a tapasztalatok kedvezőek, a tárca nyitott a kedvezményes jegyárak alkalmazására más vonalakon is.
A szerk. megj.: A lényeg, hogy a két héttel ezelőtt nyilvánosságra hozott gyorsvonati pótjegyet mindenképpen bevezeti a tárca.
A lényeg, hogy azoknak is meg kell venniük a pótjegyet, akik eddig alanyi jogon ingyen utaztak, tehát a hat évesnél kisebb gyerekeknek (még ha szüleik, kísérőik ölében ülnek is, tehát nem foglalnak helyet) és az ezüstkorúaknak is, akik legtöbb esetben a családjukat meglátogatandó, vagy orvoshoz utazván stb. ültek az esetek jó részében meglehetősen koszos vonatokra.
Vigasztalásul: interhetezhetnek a vasúttársaság jóvoltából – persze, aligha a Budapest Keleti–Sátoraljaújhely közötti sebesvonaton. Elővehetik okostelefonjaikat, táblagépeiket, laptopjaikat, és agyonüthetik az időt, amíg a vonat célba kattog.
A hat évesnél fiatalabbak és a 65 esztendősnél idősebbek átalánydíjat is fizethetnek, ha 1500 forintért havi bérletet vásárolnak gyorsvonati pótjegy helyett. Aztán számolgathatják, hogy ülnek-e ők annyit vonaton, amennyivel leutazzák az 1500 forintot?
A közlemény szolgáltatási szinvonal-emelést helyez kilátásba. Nem derül ki, hogy konkrétan mit. Netán tisztességesen és rendszeresen kitakarítják a vasúti kocsikat? Lesz víz és papírtörülköző a mosdókban? Elegendő pad meg szék a vasútállomásokon? Jól érthető utastájékoztatás? Elegendő menetrendi tábla az induló és érkező vonatokról? Rendbe teszik, mondjuk, a fővárosi fő pályaudvarokra bevezető vasútvonalak közvetlen környékét, megszüntetik a lerombolt, félig elbontott „üzemi épületeket”, szedett-vedett szolgálati helyiségeket, a rozsdatemetőket. Vagy végre tisztességesen rendbe teszik, európai formájúvá változtatják a balkanizálódott, jobb sorsra érdemes, történelmi pályaudvarokat, a Keletit, a Nyugatit, a Délit?
És még annyit: előbb a színvonalat kellett volna emelni, és csak azután kérni a magasabb árat. Mert ez a pótjegyes megoldás inkább pótcselekvésre emlékeztet. Az áremelés szinonímája.
Végül egy kérdés: mit jelent az alacsonyabb műszaki szint, ami a kilátásba helyezett 15 százalékos jegyár-csökkentéssel jár?