A kvantum-számítástechnikával a bűnözői csoportok és ellenséges államok számára csak a képzeletük és a már korábban begyűjtött adatok szabnának határt. Ezért alkalmaznak állami és nem állami szereplők már most is a „gyűjtsd be most, fejtsd meg később” stratégiát: adatokat lopnak és tárolnak el abban a tudatban, hogy a jövőbeli kvantumtechnológia érésével képesek lesznek feltörni azokat.

Jelenleg adataink biztonságban vannak, mert a leggyorsabb szuperszámítógéppel is irreálisan sok időbe telne a matematikai titkosítások feltörése. Egy kvantumszámítógép azonban egy pillanat alatt megtehetné ezt.
A Q-nap eljövetelére – amikor elkészül a kriptográfiailag releváns kvantumszámítógép – vonatkozó becslések tág határok között mozognak: a Google már 2029-re teszi az időpontot, míg Adi Shamir kriptográfiai szakértő, az RSA-titkosítás egyik feltalálója, 30 évet jósol.

„Fogd be és számolj”

A telefonod vagy számítógéped bináris bitekkel működik, amelyek egyszerre vagy egyesek, vagy nullák lehetnek. A kvantumszámítástechnika ezzel szemben a kvantummechanika törvényeit követi. Kvantumbitekkel (qubitokkal) dolgozik, amelyek egyszerre lehetnek egyesek, nullák, vagy ezek bármilyen kombinációja. Ezt hívják szuperpozíciónak.

Egy másik fontos elv az összefonódás (entanglement): két qubit közötti korreláció, ami azt jelenti, hogy az egyik kvantumbit állapota közvetlenül összefügg a másikkal. E két elvnek köszönhetően a kvantumszámítógép elképesztő mennyiségű lehetőséget tud párhuzamosan kiszámítani, míg a klasszikus gépek sorban haladnak. Más szóval: a kvantumszámítógépek nemcsak gyorsabbak, hanem máshogy is gondolkodnak.

Versenyfutás a kvantumért

A kvantumverseny korunk egyik legégetőbb geopolitikai kérdése: ki fejleszti ki az első kereskedelmi kvantumszámítógépet – Kína, az USA vagy Európa? 2024 decemberében Kína mindössze egy héttel a Google után mutatta be saját qubit-processzorát, ezzel Kína és az USA fej-fej mellett halad. Európa sem mentes az ambícióktól: Finnország, Franciaország és az Egyesült Királyság élen jár a kutatásban, de az erőfeszítések eddig töredezettek voltak. Az EU 2025 júliusi kvantumstratégiája célul tűzte ki, hogy Európa 2030-ra globális vezetővé váljon. Elindították a „Quest” nevű projektet is, amely a kvantumtechnológia katonai alkalmazásait vizsgálja.

Még messze a kvantumugrás

Bár Kína vezet a befektetésekben, a kisebb európai országok hatékonyan használják forrásaikat. Finn kutatók 20,7 millió euróból építették meg az első 50 qubites európai kvantumszámítógépet.

A tudomány azonban még nincs a célban: a qubitek rendkívül érzékenyek a külső zavarokra és hibára hajlamosak. Ezért kell őket ultra-alacsony hőmérsékleten vagy vákuumban tárolni. A valódi csatatér jelenleg a kvantum-hibajavítás, hogy a technológia megbízhatóvá váljon. Bár az EU-ban található a világ kvantumtechnológiai cégeinek 32%-a, a szabadalmak terén az USA és Kína messze előttünk jár.

Infovilág – kiegészítés: Hol tartunk 2025 végén?

A fenti szöveg publikálása óta eltelt időszakban a kvantumverseny kritikus szakaszba lépett. Íme a legfrissebb fejlemények:

A PQC (Post-Quantum Cryptography) szabványosítása: 2025-re a kiberbiztonság fókusza a „kvantum-rezisztens” algoritmusok implementálására helyeződött át. Az amerikai NIST és az európai hatóságok már kötelezővé tették a kritikus infrastruktúrák számára az átállást azokra a titkosítási protokollokra, amelyeket egy kvantumszámítógép sem tud feltörni.

Hibrid megoldások megjelenése: A tisztán kvantumalapú számítástechnika helyett 2025-ben elterjedtek a hibrid rendszerek, ahol a klasszikus szuperszámítógépek kvantum-gyorsítókat (QPU) használnak specifikus kémiai és anyagtudományi szimulációkhoz.

Hiba-toleráns kvantumszámítógépek: 2025-ben a kutatások középpontjába már nem a qubitek száma, hanem azok minősége került. A Google és az IBM 2025-ös bejelentései szerint sikerült áttörést elérni a „logikai qubitek” terén, amelyek több száz fizikai qubit összekapcsolásával képesek kijavítani a számítási hibákat, közelebb hozva a Q-napot.

Európai szuverenitás: Az EU 2025-ös stratégiája keretében megkezdődött az európai kvantum-internet tesztelése, amely kvantum-összefonódáson alapuló, lehallgathatatlan kommunikációt tesz lehetővé a tagállamok kormányzati szervei között.

A biztonsági szakértők tanácsa 2025 végén is változatlan: „Ne várj a Q-napig a védekezéssel, mert az adataidat már ma ellopják, hogy holnap megfejthessék.”

A Közeleg a Q-nap? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A könyvtár digitalizálta és online platformján közzétette a Régi Nyomtatványok Tárában őrzött röplapgyűjteményét, így a metszetek és a régi ex librisek mellett a híráramlás kora újkori dokumentumai is böngészhetővé váltak. Ezek a rövid, sokszor illusztrált nyomtatványok a korszak legidőszerűbb híreit és eseményeit közvetítették a nagyközönség számára,azaz pillanatképek a múltból. Ennek megfelelően a röplapoké igen értékes és nagyon ritka kiadványcsoport, hiszen – a múló pillanat olvasmányai lévén – aktualitásukat vesztve eltűntek, elenyésztek, mindössze néhány elszórt példányukat mentette meg a gyűjtőszenvedély az utókornak. A Régi Nyomtatványok Tára egyedülálló, mintegy 1400 darabos magyar vonatkozású gyűjteményt őriz, és mostantól online is böngészhető.

A gyűjtemény kialakítása 1946-ban kezdődött meg, s máig tart, hiszen azóta folyamatosan gyarapítják mind vásárlás, mind a könyvtár raktáraiban lappangó ilyen nyomtatványok felkutatása révén. A Régi Ritkán a teljesség kedvéért a „Röpl.” jelzettel ellátott röplapok, újságlapok, röpiratok mellett a magyar vonatkozású röplapok közé sorolható egyéb dokumentumokat (ősnyomtatványokat, a Régi Magyar Könyvtár gyűjteményébe tartozó darabokat, valamint az Apponyi-metszetgyűjtemény illusztrált röplapjait) is közreadja a könyvtár, ebben is követve Hubay Ilonát, a gyűjtemény első nyomtatott katalógusának összeállítóját.

A röplap nem más, mint aktuális, közérdeklődésre számot tartó eseményt tárgyaló, többnyire kis terjedelmű (egy-két lapostól a néhányszor tízlaposig terjedő), általában egyetlen hírt tartalmazó nyomtatvány. A könyvnyomtatás megjelenésével szinte egy időben létrejött, sokszor képpel illusztrált, kis füzetek célja elsősorban a hírközlés volt. A hamar nagy népszerűségre szert tett, gyorsan és olcsón kiadható, ugyanakkor biztos jövedelmet, így az adott nyomda fennmaradását segítő termékek Német- és Olaszországból indulva hamarosan egész Európát meghódították. A röplapot nyomdászok, könyvkötők, vándorárusok terjesztették, leginkább vásárok alkalmával, ahol sok ember megfordult. A szövegek alapját rendszerint az esemény színhelyéről érkezett levél vagy egy szemtanú elbeszélése, sokszor egy máshol kiadott nyomtatvány szövege adta.

A XV. század egyik legolvasottabb német nyelvű röplapja az erdélyi szászok földjére 1456-ban betört Drakula havasalföldi vajda, a „Karóba húzó” Vlad (Vlad Tepes) sorozatos rémtetteit a helyszínről elmenekült szemtanú elbeszélése nyomán adja hírül. Ennek legkorábbi kiadása 1485 körül jelent meg, és a szemtanú kéziratos feljegyzésben is fennmaradt elbeszélését azzal a valóságtól eltérő befejezéssel toldja meg, hogy Drakula a magyar király évekig tartó budai fogságában keresztény hitre tért, s trónjára visszatérve még évekig emberséggel uralkodott. Az ősnyomtatványnak számító kiadvány több szempontból is különleges, hiszen egyrészt tartalmaz egy vajdát ábrázoló fametszetet, másrészt mindössze egyetlen példány létezik belőle a világon, amely Széchényi Ferenc gyűjteményéből került a nemzeti könyvtárba.

A mohácsi ütközet után nem sokkal újságlapok tudósítottak a törökök sikeréről, Szigetvár 1566-i ostromával már egyidejűleg jelentek meg képes tudósítások a hadi eseményekről. Zrínyi Miklós volt például az első hős hadvezér, akiről portrét közöltek a birodalomban, sőt a szigetvári védőkért imát rendelt el még a canterbury-i érsek is. Ebben a hírfolyamban gyakran találkozhatunk Bethlen Gábor nevével, ugyanígy számtalan röpirat hirdette a korabeli Európában a magyarországi török háborúk szükségességét, nemzetközileg is támogatva Zrínyi Miklós horvát bán és köre harci terveit. A kiadványok számát jól mutatja, hogy Raimondo Montecuccoli szerint Zrínyi fizetett röplapírókat alkalmazott, azért lett akkora nemzetközi híre. Thököly Imre szintén sokszor szerepelt a legnépszerűbb korabeli nyomtatványokban, de ezek a híradások eltörpülnek a Buda visszavételéről tudósító 1600 ismert metszetes röplap mellett.

A röplap II. Rákóczi Ferenc korában vált a publicisztika igazán hatásos eszközévé. A nagyszombati, debreceni, lőcsei, kolozsvári nyomdák ontották a fejedelem által megrendelt röplapokat.

A Régi Ritka új keresőrendszere lehetővé teszi a több szempontú keresést, valamint az előre elkészített listák alapján történő böngészést. Az új képnézegető funkcióval a használók nemcsak nagyíthatják és elforgathatják a dokumentumokat, hanem egymás mellé is helyezhetik őket, ami különösen hasznos a történészek, nyomdászattörténészek, irodalmárok, kultúratörténészek, grafikai szakértők, kutatók számára.

Az online gyűjtemény célja az is, hogy a szakemberek mellett a széles közönség is megismerhesse, élvezhesse a régi ritkaságokat. Az érdeklődők felfedezhetik, milyen hírek foglalkoztatták az embereket évszázadokkal ezelőtt, miközben megcsodálhatják a korabeli nyomdatechnikával készített illusztrációkat.

A Drakulától a Rákóczi-szabadságharcig – Régi Ritka: röplapok digitális gyűjteménye bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A MEK Magyarország legrégibb, immár három évtizedes múltra visszatekintő elektronikus könyvtára a magyar írásbeliség kiemelkedő értékeit hordozza. Az OSZK által működtetett szolgáltatás ezzel is hozzájárul a nemzeti örökség ápolásához és megőrzéséhez, valamint elérhetőségükhöz a jelen és a jövő olvasói számára. A Magyar Elektronikus Könyvtárnak tavaly csaknem húszmillió látogatója volt. Az Országos Széchényi Könyvtár további digitális tartalomszolgáltatásai mintegy tízmillió látogatót vonzottak. A nemzeti könyvtár digitalizáló központjának teljesítménye továbbra is stabilan az európai élvonalban van több mint 14 millió levilágított oldallal.

A mától hozzáférhető gyűjteményrész a kultúra és a tudomány területén tevékenykedett, 1954-ben elhunyt szerzők életművéből merít.

Herczeg Ferenc (1863–1954) a két világháború közötti időszak egyik legnépszerűbb magyar írója, akinek Az élet kapuja című regényét háromszor is jelölték irodalmi Nobel-díjra. Drámái és regényei a magyar és nemzetközi színpadokon is maradandók.

Nagy Lajos (1883–1954) a szatirikus próza mestere, a Nyugat főmunkatársa és többszörös Baumgarten-díjas író, aki novelláival vált igazán ismertté.

Robert Capa – eredeti nevén Friedmann Endre – (1913–54), a világhírű magyar–amerikai fotográfus és haditudósító, a 20. század egyik nagy dokumentaristája. Fényképei máig a háborús fotográfia ikonikus alkotásai.

Gerevich Tibor (1882–1954) a művészettörténet és kultúrpolitika kiemelkedő alakja, akadémikus, akinek munkássága a magyar és nemzetközi műemlékvédelem területén is meghatározó.

Huszti József (1887–1954) a klasszika-filológia és a magyar humanizmus jeles kutatója, aki mások között Janus Pannonius munkásságának tanulmányozásával ért el kiemelkedő eredményeket.

Papp Viktor (1881–1954) zenekritikus, zenetörténész és irodalmár aktívan részt vett a zenei kultúra népszerűsítésében.

Rapaics Raymund (1885–1954) a magyar növényföldrajz és történeti botanika úttörője, akadémikus, akinek művei a magyar Alföld ősi növényvilágát mutatják be részletesen.

A szerzői jogi védelem Magyarországon a szerző halálát követő hetven évig érvényes. Ezen időszak lejártát követően a művek közkinccsé válnak, azaz szabadon másolhatók, terjeszthetők és feldolgozhatók.

Magyarország nemzeti könyvtára nemcsak az online térben, hanem hagyományos szolgáltatásaival is folyamatosan a látogatók rendelkezésére áll. Tavaly kereken háromezer kutató kereste fel rendszeresen az olvasótermeket. Az OSZK azonban nemcsak az információszerzés helyszíne, hanem a családi-baráti közösségek tere, találkozási pontja is: budavári főépületében, az Országos Idegennyelvű Könyvtárban és a zirci Ciszterci Műemlék Könyvtárban januártól decemberig megtartott tizenkét nyílt napon mintegy tizenötezren vettek részt.

A múlt év kiemelt jelentőségű eseménye volt a piliscsabai archivális raktár átadása július 30-án. A több mint nyolcvanezer folyóméternyi polcot magába foglaló épület a végleges megőrzési kötelezettséggel rendelkező muzeális dokumentumok tárolására szolgál.

A konferenciák közül kiemelkedett a november 21–22-én az Országgyűlési Könyvtárral közösen megrendezett Magyar Könyvtárosok IX. Világtalálkozója. A rendezvénysorozat immár több mint négy évtizede a hazai és a külhonban élő magyar könyvtárosoknak kínál lehetőséget szakmai eszmecserére. Az idei konferenciára tizenhárom ország több mint 350 szakembere regisztrált.

A Ingyen letölthetők Herczeg Ferenc, Nagy Lajos könyvei, Robert Capa képei a Magyar Elektronikus Könyvtárból bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az ország legnagyobb könyvtára által négy évvel ezelőtt létrehozott, most megújított felület ezúttal két kivételes jelentőségű magángyűjteménnyel gyarapodott. Szántai Lajos (1930–2005) szenvedélyes munkája révén több mint nyolcszáz, 1528 és 1850 között kiadott térképet gyűjtött össze az 1970-es évek kezdete óta, amelyeken a kartográfusok egyéni tudása és technikai ismerete is jól megfigyelhető.

Szalai Béla, a magyar várak, városok újkori grafikai metszetanyaga legjelentősebb kutatójának 320 térképből álló, hiánypótló gyűjteménye a kora újkori atlaszkartográfia magyar vonatkozású európai térképeit mutatja be. 

A Szántai-gyűjtemény egyik figyelemreméltó darabja Lipszky János (1766–1826) térképész, huszártiszt 19. század elején készült Magyarország-térképe, amely a csillagászati mérésekkel hitelesített határok mellett mintegy 20 000 településnevet is feltüntetett. Ez a térkép, amelynek részletgazdagságát a 20. századi mérések is bizonyították, a korszak legrészletesebb földrajzi ábrázolása. A Szalai-gyűjtemény egyik különlegesen szép térképe az angol John Speed (1552–1629) atlaszában publikált díszkeretes mű, amely az 1627 és 1676 közötti években jelent meg. 

A magyar történeti földrajz szempontjából kiemelkedő értékű a kiváló csillagász, Hell Miksa (1720–1792) térképe, ami a honfoglaláskori Magyarországot mutatja be Anonymus Gesta Hungarorum című műve alapján. Sigmund Gabriel Hipschmann (1639–79 körül) nürnbergi metsző és festő metszetei a török kori magyar várakat és erődítményeket ábrázolják a 17. századból, Nicolas de Fer (1646–1720) Erdély-térképe a 18. század elejének nemzetiségi viszonyait szemlélteti. Korabinszky János Mátyás (1740–1811) méltán híres országtérképén szinte a lehetetlent kísérelte meg; műve Magyarország gazdag természeti kincseit és gazdasági, ipari, bányászati, mezőgazdasági és más tevékenységeit próbálja bemutatni közel száz jelkulcsnyi elemmel. 

Az újonnan publikált digitális gyűjtemény koronaékszere az 1566-i magyarországi hadszínteret ábrázoló térkép, amit a veronai születésű híres velencei rézmetsző, Paolo Forlani készített. Az ő nevéhez közel száz térképlemez köthető, amelyek az 1560 –71 közötti időszakból származnak. Keze nyomán készült még egy metszett földgömb és két, városokat ábrázoló könyv is, több mint negyven látképpel. A szakirodalom a most feltöltött térképnek csupán egyetlen kiadását ismeri, ami önálló lapként és a Lafreri-atlaszok (IATO) részeként is előfordul.  

A digitalizált térképek nemcsak a korabeli földrajzi ismereteket, hanem a történeti Magyarország különböző korszakainak társadalmi és gazdasági viszonyait is pontosan bemutatják, ezáltal hozzájárulva a magyar történelem mélyebb megértéséhez. 

Az OSZK Földabrosz néven 2020 augusztusában elindított digitálistartalom-szolgáltatása több mint ezer év történelmének részletes ábrázolását kínálja az érdeklődőknek azzal a céllal, hogy a nemzeti könyvtár térképgyűjteményét a lehető legszélesebb körben elérhetővé tegye. A platform egyedülálló, több szempontú keresőrendszert kínál, amely lehetővé teszi a térképek tematikus és földrajzi szempontok szerinti böngészését, miközben a használók ingyenesen letölthetik és használhatják a kiválasztott térképeket. 

Az OSZK a jövőben további bővítéseket tervez, hogy a Földabrosz-platform a hazai és a nemzetközi térképkutatás egyik legfontosabb digitális gyűjteménye legyen.

A Digitalizált térképeken a magyar múlt: újabb 1152 műkincs vált online hozzáférhetővé bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Életbevágóan fontos, hogy az egészségügyi ágazat folyamatosan fejlessze kiberbiztonsági intézkedéseit és rendszereit, megvédje mind a pácienseket, mind az egészségügyi adatokat a kibertámadásoktól. Szerte a világon hetente egészségügyi kibertámadások (—> olyan kísérletek, amelyekben bűnözők jogosulatlan hozzáférést próbálnak meg szerezni a számítógépes rendszerekhez, és adatokat lopnak el, módosítanak vagy semmisítenek meg) százai történnek, olyanok is, amelyekben esetenként legalább 200 ezer páciens adata érintett. – Évente sok száz millióra rúg a kibertámadásban érintett áldozatok száma, a számítógépes bűnözők által okozott kár pedig eléri az 50 000 millió eurót. A kiberbűnözők által elkövetett adatlopások és adathalászat révén személyes és különösen bizalmas információk juthatnak illetéktelen kezekbe, ami súlyos következményekkel járhat mind a páciensek, mind az egészségügyi intézmények számára.

Köztudott: az egészségügyi információk különösen érzékeny adatok: a páciensadatok már sok száz, sok ezer dollárt is érhetnek. Ezek a támadások nemcsak az adatbiztonságot fenyegetik, hanem akár az egész egészségügyi infrastruktúra működését is, ami súlyos károkat okozhat az egész társadalomra nézve. A szabályozások és a jogi környezet igyekszik az egyre fejlettebb, rafináltabb támadásokat megelőzni, folyamatosan frissíteni a védelmi rendszert: ez évtől az egészségügyben érintett intézmények és vállalkozások számára is kötelező a NIS2 uniós kiberbiztonsági irányelv alkalmazása. (Május 23-án Budapesten NIS2-konferenciát rendeznek; bővebben itt.)

Dr. Palicz Tamás (a jobb oldali képen) egészségügyi kiberbiztonsági szakértő: „Az egészségügyben a kiberbiztonság alapvetően betegbiztonsági kérdés, amin életek és akár országok egészségügyi rendszerének hozzáférése múlhatnak. Az egészségügyben irdatlan mennyiségű adat keletkezik, hiszen akár csak egy-egy diagnózishoz vizsgálatok sorát – azaz igen széleskörű adatgyűjtést – végzik el az intézmények. Ezek az értékük és fontosságuk miatt különösen értékesek a kiberbűnözők számára.

Kibertámadáson nem csupán adatlopást értünk, előfordulnak zsarolóvírusos támadások is, amikor a támadók titkosítják az adatokat, akár az egész rendszert, majd váltságdíjat követelnek a visszafejtésért vagy a rendszer visszaállításáért. Sajnos, egyre sűrűbben fordulnak elő orvosi eszközök elleni támadások is, amikor az internetre csatlakoztatott orvosi eszközök révén válnak a páciensek célponttá. További nagy veszély az ugyancsak egyre sűrűbben előforduló DDoS, vagyis a szolgáltatásokat megbénító támadás. Ilyenkor a bűnözők célja a rendszerek vagy weboldalak túlterhelése, ami leállásokhoz, hozzáférési problémákhoz vezethet. A kibertámadások elleni védekezés tehát különösen kiélezett kihívás az egészségügyben, ahol az adatok életet mentenek.” 

Az Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferencia az ágazat kiberbiztonsági kihívásai mellett kiemelten figyel a mesterséges intelligencia és az adatvezérelt egészségügy aktuális kérdéseire is.

A Veszélyben az egészségügy: váltságdíj-szerzésért bármire képesek a kiberbűnözők bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Handelsblatt jelentése szerint a fájlok több mint százezer volt és jelenlegi alkalmazott nevét tartalmazó táblázatokat tartalmaznak, beleértve a Tesla vezérigazgatójának, Elon Musknak a társadalombiztosítási számát, valamint privát e-mail címeket, telefonszámokat, az alkalmazottak fizetését, az ügyfelek banki adatait és a gyártásból származó titkos adatokat.

Az újság beszámol arról, hogy a Tesla-alkalmazottak megdöbbenve állnak az eset előtt, mivel úgy tűnik föl, hogy az összes személyes adatuk napvilágra került. A brandenburgi adatvédelmi hivatal, ami a Tesla európai gigagyárának ad otthont, „masszívnak” minősítette az adatszivárgást. Az IG Metall német szakszervezet szerint az eset rendkívül nyugtalanító, és felszólította a Teslát, hogy alkalmazottait minden adatvédelmi jogsértésről tájékoztassa, és támogassa azt a kultúrát, amiben a munkatársak nyíltan és félelem nélkül felvehetik a problémákat és panaszokat.

A Handelsblatt kiemeli, hogy a kiszivárgott adatok súlyos aggodalmakat vetnek fel az adatvédelem és a biztonság tekintetében. Ráadásul az eset nem előzmény nélküli: a múlt hónapban derült ki, hogy a Tesla alkalmazottainak csoportjai 2019–22 között egy belső üzenetküldő rendszeren keresztül privát módon osztottak meg az ügyfelek autókamerái által rögzített videókat és képeket.

Mindezek alapján várható, hogy a Tesla kiszivárogtatást vizsgálni fogják az uniós hatóságok is. Nemrég a Facebook anyavállalatát, a Metát rekordösszegű, 1200 millió eurós bírsággal sújtotta az EU adatvédelmi hatósága a felhasználói adatok kezelése miatt. Ha bebizonyosodik egy hasonló jogsértés (például az, hogy a személyes adatokat nem titkosított és jelszóval védett fájlokban, hanem egyszerű kattintással megnyitható táblázatokban tárolták – a szerk.), a Tesla éves árbevételének 4%-áig terjedő pénzbírsággal sújtható, ami 3260 millió euró (3500 millió dollár) is lehet.

Végül, de nem utolsósorban a kiszivárgott aktákra hivatkozva az újság arról is beszámolt, hogy nagyszámú vásárlói reklamáció érkezett a Tesla önvezető és vezetéstámogatási rendszereivel kapcsolatban: mintegy négyezer alkalommal a vásárlók hirtelen gyorsításra vagy fantomfékezésre panaszkodtak.

A Tesla pedig ezekben az esetekben arra utasította az alkalmazottait, hogy kizárólag szóban kommunikáljanak a vevőkkel, hogy ne maradjon írásos feljegyzés a reklamációról – teszi hozzá az újságcikk. (További cikkek a témában a Handelsblatt oldalán.)

A Hatalmas adatszivárgás a Teslánál – biztonsági panasz ezerszám bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Több millió bevándorlót kellene befogadnia Magyarországnak a következő öt évben, mert így tudja biztosítani a gazdasági növekedés ütemét – jelentette ki tegnap Orbán Viktor kormányfő. A társadalom elöregedésétől egész Európában tartanak.

MH-összeállítás

Magyarország akár 14 millió embernek is megélhetést tud biztosítani – mondta tegnap a magyar kormányfő az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti ebédjén. Orbán Viktor a gazdasági növekedés fenntartását firtató kérdésre reagált úgy, hogy ehhez szerinte több millió külföldit kell foglalkoztatnia az országnak.

A rendezvényen a gazdasággal kapcsolatos kérdések kerültek a középpontba. Orbán Viktor kijelentette, a növekedés elképzelhetetlen lenne a politikai stabilitás nélkül. A Széchenyi-terv sikerét külön kiemelte a miniszterelnök, aki a program indítását épp itt, a tavalyi üzleti ebéden jelentette be. Közölte, eddig háromezren jelentkeztek a pályázatokra. 80 százalékuk vidékről, s 90 százalékuk 25 millió forintnál kisebb összegből fejlesztené vállalkozását.

Orbán leszögezte: az inflációt 10 százalék alá szorították, a munkanélküliek aránya 6 százalék, s ehhez járul a kabinet családokat támogató politikája, amely az új gazdasági irányvonalat határozza meg.

A kormányfő a célok között említette, hogy az ország Nyugathoz képest harmincéves lemaradását 15 év alatt kellene ledolgozni. Mindez – Orbán megítélése szerint – alapot teremthet akár a 2012-es olimpia megpályázására is. Ahogy közeledik a csatlakozás időpontja az Európai Unióhoz, reálisan számolni lehet a bevándorlók számának növekedésével, mert a magyar tagság komoly vonzerőt jelenthet – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója. Az utazás, letelepedés lehetősége megnövelheti az állampolgárságért folyamodók számát is, amely 1999-ben 6000, tavaly 7500 fő volt. Évente 10–12 ezer letelepedési és 30 ezer huzamos tartózkodási kérelem érkezik a hivatalhoz – közölte lapunkkal a főigazgató, aki emlékeztetett rá, hogy más, az EU-hoz csatlakozó országok esetében is nagyarányú bevándorlás indult meg.

A családegyesítésre vonatkozó új jogszabály, amely 2002. január 1-jével lép hatályba, szintén ebbe az irányba hat majd. Ez ugyanis lehetővé teszi, hogy amennyiben itt kapott munkát a családfő, kövesse őt hazánkba családja.

A társadalom öregedése az egyik legkomolyabb fejtörést okozza az Európai Unióban. A baj ugyanis csak 10-20 év múlva lesz érezhető az átlagember számára, a megoldáson azonban már most dolgozni kell. Miközben az emberek a munkanélküliséggel küzdenek és félnek a beáramló olcsó munkaerőtől, addig a foglalkoztatottak és az eltartottak aránya egyre inkább átalakul: 2040-re minden munkaképes korúra két nyugdíjas korú jut majd a meghosszabbodó élettartam és a születések számának csökkenése miatt. Ez rendkívül megterheli mind a nyugdíj-, mind a szociális rendszert.

E helyzet kialakulását megelőzendő az unió programot dolgozott ki a foglalkoztatás és a munkavállalásra képes népesség számának növelésére. 2010-re szeretnék, ha a jelenlegi 38-ról 55 százalékra nőne a foglalkoztatottság aránya az ötvenöt évesnél idősebbek körében.

A munkaképes korú népesség körében a foglalkoztatottságot 2005-re 67, a nők esetében 57 százalékra kívánják emelni. Több munkalehetőséget akarnak teremteni a fogyatékos emberek számára is.

Ezek mellett azonban egyre több bevándorlóra is szükség van. A kialakuló hiányszakmák már ennek első jelei. A kormányok pedig többnyire bevándorlás- és külföldimunkavállaló-ellenes hangulatot figyelmen kívül hagyva könnyítéseket vezetnek be. Nagy- Britanniában például tavaly szeptember óta számos olyan szakmában, ahol kevés a munkaerő, a vállalatok úgy alkalmazhatnak külföldieket, hogy nem kell végigcsinálniuk a költséges és hosszadalmas engedélyeztetési procedúrát.

Németország nagy kvótákat és kedvezményeket ajánlott fel Kelet-Közép-Európának és Indiának számítógépes szakemberek becsalogatására.

A Orbán Viktor több millió bevándorlót vár bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A járványügyi szabályok szerint, a távolságtartási szabályok megtartása végett 50 személyben korlátozza a könyvtár az egyszerre fogadhatók számát; e létszám elérése után újabb látogató nem léphet be a könyvtárba. Érkezéskor kötelező a kézfertőtlenítő használata, valamint a részvétel a ruhatárnál végzett testhőmérséklet-mérésen.

A koronavírus elleni védettség igazolása a védettségi és a személyazonosító igazolvány (vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány) együttes bemutatásával történik a ruhatárnál. Az épület teljes területén kötelező az emberek közötti legalább 1,5 méteres védőtávolság megtartása és ajánlott az arcot (a szájat és az orrot egyaránt) eltakaró maszk viselése. A havi, féléves vagy éves olvasójeggyel érkező olvasók részére adott műanyag táskákat távozáskor nem kell leadni, ha elhasználódnak, a könyvtár újakra cseréli őket.

Az olvasótermekben egymástól biztonságos távolságban alakítottak ki egyéni olvasói helyeket, a katalógustérben kihelyezett fotelekkel pedig kényelmes lehetőséget kínálnak az olvasásra és a társalgásra. A visszaadott raktári és szabadpolcról levett dokumentumokat 72 órára karantén helyezik, ez idő alatt nem adják ki őket másnak.

A látogatóink védelmében átmenetileg szüneteltetik az olvasói professzionális munkaállomások (OPM) és minden egyéb asztali számítógép hozzáférését, saját eszköz használatára azonban lehetőség van. A könyvtár nyilvános területein ingyenes wifiszolgáltatás érhető el; a saját mobil informatikai eszközzel nem rendelkező olvasók számára a központi tájékoztatóban, illetve az általános olvasóterem és a KSZK tájékoztatópultjánál a könyvtár munkatársai megkeressük a kért raktári jelzetet.

A mikrofilm-olvasóteremben is korlátozott számban állnak rendelkezésre a munkaállomások, amelyeket használat a könyvtár dolgozói fertőtlenítik. A fizikai érintkezés elkerülésére átmenetileg szüneteltetik a mikrofilmmásolat-készítési, gyorsmásoló és önkiszolgáló reprográfiai szolgáltatásokat.

A biztonságos működéshez az épület területén, különösen a mosdókban rendszeresek a fertőtlenítő takarítások. Az újranyitás részleteiről az Országos Széchényi Könyvtár honlapján bárki tájékozódhat.

A Szigorú szabályok szerint újra megnyílik az Országos Széchényi Könyvtár bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Marosvásárhelyi Megyei Könyvtárral létrejött széles körű együttműködésnek köszönhetően az Arcanum nem csupán magyar nyelvű lapokat dolgozhat fel. Megkezdte a legfontosabb román lapok digitalizálását és közzé tételét az ADT-rendszerben, miáltal az előfizetők hozzáférhetnek a többi között a Scînteia, a Steaua Roșie és a România literară című újságokhoz is.

Biszak Bogáta, az Arcanum sajtófőnöke tudósítónknak elmondta: Magyarország legnagyobb, folyamatosan bővülő digitális periodika-adatbázisának kezelői, frissítői és bővítői  fontosnak tartják, hogy erősítsék a kulturális kapcsolatokat a környező országokkal. Folyamatosan azon dolgoznak, hogy a lehető legteljesebbek legyenek az elérhető tartalmak. Figyelmet keltő mértékben sikerült kiegészíteniük a Névtárak, archontológia 1914-1943. között megjelent köteteit és az Új Kelet 1949–78. közötti évfolyamait.

„Abból a célból, hogy megkönnyítsük kutatást – mondta Biszak Bogáta –, az összetett keresésnél a Feltöltés dátuma szűkítőben lehetőség van csak az újonnan felvett tartalmakban keresni, vagy a kereséseket elmenteni. Emellett az adatbázis-kezelők frissítéskor új találat esetén értesítést küldenek az előfizetőknek. A társaság szívesen fogadja a digitalizálásra alkalmas nyomtatványokat, kéziratokat, fotókat, rajzokat, amelyekért az Arcanum ADT-hozzáféréssel fizet.” 

Az ám: mostantól április 18-ig magánszemélyekfél áron fizethetnek elő a szolgáltatásokra. Fél évre 20 ezer Ft helyett 10 ezerért, egész évre 30 ezer forint helyett 15 000 forintért.

Az ám: mostantól április 18-ig magánszemélyekfél áron fizethetnek elő a szolgáltatásokra. Fél évre 20 ezer Ft helyett 10 ezerért, egész évre 30 ezer forint helyett 15 000 forintért.

A Arcanum Digitális Tudománytár: előfizetés-felezés bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Magyarország vezető tartalomszolgáltatója folyamatosan frissíti az adatbázisát. Ebben a hónapban a többi között már az Ifjúság, az Iskolakultúra, a Magyar Honvéd, a Mult és Jövő, a Top Gun, a Világ Ifjúsága és könnyűzenei magazinok, például a Wanted, a Z Magazin tartalma is kutatható – természetesen az eredeti lappéldányokból. Az Arcanum-portál főoldalán a Frissen feltöltött cím alatt természetesen ennél sokkal többet talál az érdeklődő – mondta el a sajtófőnök –, aki felhívta lapunk figyelmét arra is, hogy tovább bővült az iskolai értesítők kínálata, miáltal bárki rákereshet családtagjai, ismerősei tanulmányi előmenetelére.

Különösen érdekesek a Fasori Gimnázium adatai; ott, a budapesti Városligeti fasor patinás épületében járt gimnáziumba a magyar értelmiség világhírűvé vált, népes közössége sok-sok év óta. A gimnázium diákja volt – csak néhány példa! – Bogsch Árpád, jogász, az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) magyar származású nyugalmazott főigazgatója, Herzl Tivadar, író, újságíró, Ignotus (Veigelsberg) Hugó író, költő, újságíró, Kandó Kálmán, mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Kálmán Imre, zeneszerző, Neumann János, matematikus, a számítógép atyja, Podmaniczky Frigyes, író, politikus, városrendező, városépítő, Sztankay István, színművész, Kossuth-díjas, Teller Ede atomfizikus, „a hidrogénbomba atyja”, Wigner Jenő, Nobel-díjas fizikus…

Biszak Bogáta elmondta: az Arcanum közössége folyamatosan dolgozik azon, hogy minél teljesebbek legyenek az elérhető tartalmak. Látványos módon sikerült kiegészíteni az Aetas, a Borsodi Szemle, az Eszmélet, a Magyar Pályázatok/Magyar Építőművészet, a Magyar Szemle, a Magyar Szó és a Pesti Hírlap hiányos évfolyamait.

Az Arcanum Digitális Tudománytár – tekintettel a hazánkban is sajnálatosan nagy ütemben terjedő Covid-vírusra – a maga módján igyekszik segíteni diákoknak, kutatóknak és minden érdeklődőnek, hogy a lehető legszélesebb körű kínálattal könnyítse meg a munkáját, elégítse ki az érdeklődését. Ebből a célból október 9-ig kedvezményes előfizetést kínál, miáltal magánszemélyek az eredeti ár feléért fizethetnek elő fél, egy évre.

Hasonló kedvezményes előfizetést kínál a hónap végéig az Arcanum a Szent István Társulat kiadó könyveire is, „amelyeket munkatársaink digitalizáltak, tettek kereshetővé a portál Szaktárs oldalán” – tájékoztatta az Infovilágot Biszak Bogáta.

A Negyed évezred: 30 millió oldal, 10 millió arckép bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.