A hét legizgalmasabb tudományos eredményei között szerepel az emberi agy eddig ismeretlen fejlődési folyamata, egy kísérleti vegyület, amely több daganattípus ellen is hatásos, valamint a koraszülötteket veszélyeztető betegség újonnan azonosítot okozója. Közben a klímakutatók újabb figyelmeztetést fogalmaztak meg, az európai Hera űrszonda pedig megérkezett egy korábbi bolygóvédelmi kísérlet helyszínének közelébe.

1. Az emberi agy születés körül megszabadul a hibás idegsejtek jelentős részétől

A Nature október 28-i tanulmánya szerint a fejlődő emberi agyban egyfajta természetes genetikai minőség-ellenőrzés működhet.

A kutatók 2357 idegsejt genetikai állományát vizsgálták. A magzati agykéreg idegsejtjeinek átlagosan 26 százalékában találtak kiterjedt kromoszóma-rendellenességeket, a születés után azonban ez az arány hozzávetőleg a negyedére-ötödére csökkent.

A feltételezés szerint a súlyos genetikai hibákat hordozó idegsejtek jelentős része a születés körüli természetes sejtpusztulás során eltűnik. (Nature)

Miért fontos? A felfedezés segíthet megérteni, hogyan alakulnak ki az egészséges ideghálózatok, és milyen szerepe lehet e folyamat zavarának bizonyos idegrendszeri fejlődési betegségekben. A pontos mechanizmust még tisztázni kell.

2. Egy új gyógyszerjelölt többféle daganat növekedését is gátolta

A Nature október 28-án ismertetett egy STM9005 nevű kísérleti vegyületet, amely a daganatsejtek fehérjetermelésének egyik szabályozóját, a METTL1 enzimet gátolja.

A laboratóriumi vizsgálatokban a szer leukémia, melanoma, hasnyálmirigy-, nyelőcső- és tüdőrák egyes modelljeiben is fékezte a sejtek szaporodását. Több egérkísérletben lassította a daganatok növekedését és meghosszabbította az állatok túlélését.

A kutatás különlegessége, hogy nem egyetlen daganatspecifikus mutációt, hanem a rosszindulatú sejtek fehérjetermelésének egyik fontos mechanizmusát célozza.

Miért fontos? Új gyógyszerosztály fejlesztése válhat lehetővé. Emberi klinikai hatásosságról azonban még nincs bizonyíték, ezért egyelőre nem beszélhetünk új, elérhető rákgyógyszerről.

3. Megtalálták egy súlyos koraszülöttkori betegség egyik lehetséges kiváltó okát

A koraszülött csecsemők egyik legveszélyesebb betegsége a nekrotizáló enterokolitisz, amely súlyos bélkárosodást, esetenként agyi sérülést is okozhat. A Nature október 28-i kutatása szerint a betegség bizonyos eseteiben a Clostridium perfringens baktérium delta-toxinja játszhat meghatározó szerepet.

A kutatók azonosították a méreganyag sejtfelszíni kapcsolódási pontját, a CD9 fehérjét. Egérkísérletekben egy célzott ellenanyag segítségével mérsékelni tudták a bél- és agykárosodást, és javították az állatok túlélését. Nature

Miért fontos? A felismerés célzott megelőző vagy gyógyító kezeléshez vezethet. Egyelőre azonban csak a betegség egy részhalmazáról és preklinikai kezelési eredményekről van szó.

4. A növényeket egyre inkább veszélyezteti a levegő szárazsága

A Nature Geoscience október 28-i kutatása negyven év műholdas növényzeti adatait elemezte mesterséges intelligenciával. A kutatók meglepő változást találtak: bár globálisan továbbra is a talaj nedvessége a fontosabb tényező, egyre erősebben befolyásolja a növények állapotát a légkör szárazsága.

A melegebb, szárazabb levegő több vizet vonna el a levelekből. Védekezésül a növények bezárhatják gázcserenyílásaikat, ami csökkentheti a fotoszintézist és lassíthatja a növekedésüket – még akkor is, ha a talajban van elegendő víz. Nature Geoscience

Miért fontos? Az erdők és mezőgazdasági növények klímaérzékenységét nem lehet pusztán a talajnedvesség alapján megítélni. A növekvő légköri vízigény a szén-dioxid-megkötést is korlátozhatja.

5. Az antarktiszi tengeri jég fogyása már a mélyebb óceáni vízrétegeket is megváltoztatja

A Nature Climate Change október 28-i tanulmánya szerint 2016 után megfordult az antarktiszi köztes víztömegek korábbi édesedési tendenciája.

Az előző évtizedekben a tengeri jég kiterjedése és olvadékvize hozzájárult a felsőbb vízrétegek édesedéséhez. A 2016 óta ismétlődő rendkívüli jégveszteségek azonban megváltoztatták ezt a folyamatot: a képződő köztes víz sósabbá és sűrűbbé válik. Nature Climate Change

Miért fontos? A Déli-óceán a globális óceáni vízkörforgás egyik kulcsterülete. Az itt bekövetkező változások hatással lehetnek arra, hogyan szállítanak az óceánok hőt és szén-dioxidot a világ különböző részei között.

6. A Hera már külön látja a két aszteroidát, amelyek eltérítését vizsgálja

NASA successfully deflected a small asteroid with its DART rocket, kinetic strike ejected a significant amount of debris from the asteroid — impact nudges the orbit of the small astronomical body, affecting the larger cosmic object as well | Tom’s Hardware

NASA Selects Participating Scientists to Join ESA’s Hera Mission – NASA Science

ESA – Asteroid Impact & Deflection Assessment (AIDA) collaboration

Az Európai Űrügynökség október 27-én közzétette a Hera űrszonda első olyan felvételét, amelyen már különálló objektumként látszik a Didymos kisbolygó és kísérője, a Dimorphos.

A képet a szonda mintegy 1280 kilométerről készítette. A kisebbik, körülbelül 151 méteres égitest az, amelybe 2022-ben a NASA DART űreszköze szándékosan beleütközött. Az ütközés körülbelül 33 perccel rövidítette meg a Dimorphos keringési idejét.

A Hera most azt vizsgálja majd, milyen fizikai változásokat okozott a becsapódás. (Európai Űrügynökség)

Miért fontos? Az emberiség már bizonyította, hogy képes megváltoztatni egy kisbolygó pályáját. A következő feladat annak megértése, milyen körülmények között lehetne megbízhatóan eltéríteni egy valóban veszélyes, Föld felé tartó égitestet.

7. Az őskori embernek nem volt elég a víz: megfelelő kő is kellett

Az Arab-félsziget hatalmas sivatagában végzett régészeti kutatás meglepő magyarázatot adhat arra, miért nem népesítettek be az őskori emberek bizonyos területeket még a csapadékosabb korszakokban sem.

A Nature október 28-i tanulmánya egy 1500 kilométeres terepi felmérés eredményeit ismerteti. A kutatók 55 helyszínen találták meg egykori tavak nyomait, de sem kőeszközökre, sem az eszközök készítéséhez alkalmas helyi kőzetekre nem bukkantak.

A modellezés szerint a korabeli embercsoportok megtelepedését a víz és a megmunkálható kő együttes elérhetősége alakíthatta. (Nature)

Miért fontos? Az emberi vándorlások történetét nemcsak az éghajlat és a vízellátás határozta meg. A technológia nyersanyagigénye már több tízezer évvel ezelőtt is döntő tényező lehetett.

A hét trendje: a természet láthatatlan ellenőrző rendszerei

A hét tudományos eredményeinek közös tanulsága, hogy a természet működését sokszor olyan folyamatok határozzák meg, amelyekre korábban nem is gondoltunk.

A fejlődő agy mintha saját genetikai minőség-ellenőrzést végezne. A koraszülötteket veszélyeztető betegség hátterében egyetlen bakteriális méreganyag is fontos szerepet játszhat. A növények növekedését pedig nemcsak az korlátozhatja, mennyi víz van a földben, hanem az is, mennyire száraz a levegő fölöttük.

A tudomány ugyanakkor egyre célzottabban avatkozik be: a daganatsejtek fehérjetermelésének szabályozásába éppúgy, mint egy távoli kisbolygó pályájába. A hét legfontosabb tanulsága: egyre pontosabban értjük azokat az apró mechanizmusokat, amelyeknek hatalmas következményeik vannak. És néha egy egészen egyszerű felismeréshez is komoly tudományos munka kell: a kőkorszakban a víz mellett kőre is szükség volt…

Az összeállítás az AI segíytségével készült

A Heti tudomány – Az agy saját génellenőrzése, új rákellenes gyógyszerjelölt és az aszteroidavadászat bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A hét legfontosabb tudományos hírei között két jelentős orvostudományi eredmény szerepel: egy személyre szabott rákellenes vakcina sikeres klinikai vizsgálata és a genetikai hibák rendkívül pontos kijavítására alkalmas új eljárás első emberi alkalmazása. Közben a kutatók egyetlen antianyag-részecskét tartottak hónapokig fogságban, az Amazonasról pedig kiderült, hogy már több szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit elnyel.

1. A személyre szabott rákvakcina 42 százalékkal csökkentette a melanoma kiújulásának kockázatát

A Moderna és a Merck október 22-én tette közzé az intismeran nevű, személyre szabott mRNS-alapú daganatellenes kezelés III. fázisú vizsgálatának részletes eredményeit.

A kutatásban 1137 melanomás beteg vett részt, akiknek korábban műtéttel eltávolították a daganatát. A betegek egyik csoportja a pembrolizumab immunterápia mellett saját daganatuk genetikai sajátosságai alapján készített vakcinát is kapott.

A kombinált kezelés 42 százalékkal csökkentette a daganat kiújulásának vagy a halálozásnak a relatív kockázatát. Két év elteltével a kombinált kezelést kapók 82,2 százalékánál nem újult ki a betegség, szemben a hagyományos immunterápiában részesülők 70 százalékával.

A kezelés még kísérleti, és a hosszabb távú túlélésre gyakorolt hatása sem ismert.

Miért fontos? Ez az első olyan nagy, III. fázisú klinikai vizsgálat, amely meggyőzően bizonyítja a személyre szabott mRNS-alapú daganatkezelés többlethatását. Az orvoslás egyre inkább nemcsak a betegség típusához, hanem az adott beteg daganatának genetikai sajátosságaihoz igazodhat.

2. Először alkalmaztak rendkívül pontos génjavítást közvetlenül az emberi szervezetben

A Nature október 22-én számolt be arról, hogy első alkalommal alkalmazták emberen az úgynevezett prime editing génszerkesztési módszert közvetlenül a szervezeten belül.

Az eljárás a CRISPR-technológia továbbfejlesztett változata. A DNS meghatározott részeinek módosítására képes, anélkül, hogy mindkét DNS-szálat át kellene vágni.

A kezelés egy Wilson-kórban szenvedő beteg klinikai vizsgálatának része. Az örökletes betegségben a szervezet nem képes megfelelően eltávolítani a felesleges rezet, amely ezért elsősorban a májban és az idegrendszerben halmozódhat fel.

A kutatók a májsejtekben próbálják kijavítani a betegséget okozó genetikai hibát. A kezelés hatásosságáról és hosszú távú biztonságosságáról egyelőre még nincsenek megbízható klinikai eredmények. Nature

Miért fontos? A génterápia egyik nagy célja nem csupán a hibás gének működésének ellensúlyozása, hanem magának a genetikai hibának a kijavítása. Ez az első emberi alkalmazás fontos lépés ezen az úton.

3. Az Amazonas már több szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit elnyel

A Nature-ben október 22-én ismertetett kutatás az Amazonas-medence 15 évnyi, 2010 és 2024 közötti légköri szén-dioxid-méréseit elemezte. Az eredmény szerint az esőerdő térsége évente átlagosan 1,17 milliárd tonnával több szén-dioxidot juttatott a légkörbe, mint amennyit elnyelt.

A legnagyobb kibocsátást az erdőtüzek okozták: évente mintegy 1,47 milliárd tonna szén-dioxid került miattuk a levegőbe. Az erdő természetes szén-dioxid-elnyelő képessége ezt már nem tudta ellensúlyozni.

A kutatók szerint az erdőirtás és a tüzek mellett az egyre gyakoribb aszályok is súlyosbítják a helyzetet. A vizsgált évtizedekben a száraz évszak csapadékmennyisége mintegy 20 százalékkal csökkent. Phys.org

Miért fontos? Az Amazonas sokáig a globális felmelegedést mérséklő természetes szén-dioxid-elnyelők egyik legfontosabbika volt. Ha tartósan kibocsátóvá válik, az tovább gyorsíthatja a felmelegedést, amely viszont újabb erdőpusztulást okozhat.

Hónapokra fogságba ejtettek egyetlen antianyag-részecskét

A Northwestern Egyetem kutatói október 21-én jelentették be, hogy sikerült egyetlen pozitront, az elektron antianyag-párját rendkívül alacsony energiájú kvantumállapotban tartaniuk.

A részecskét elektromos és mágneses tér segítségével csapdázták be, majd az abszolút nulla fokhoz közeli, 0,3 kelvines hőmérsékletű környezetben tartották.

A különleges kísérletben a pozitront hónapokon keresztül sikerült megőrizni és kvantumállapotait szabályozni.

Ez azért figyelemre méltó, mert az antianyag a közönséges anyaggal találkozva megsemmisül, miközben energia szabadul fel. APS Journals

Miért fontos? A fizika egyik legnagyobb rejtélye, hogy az ősrobbanás után miért maradt fenn sokkal több anyag, mint antianyag. A mostani technológia lehetővé teheti az elektron és a pozitron tulajdonságainak minden eddiginél pontosabb összehasonlítását. A rejtély még nem oldódott meg, de kaptunk egy új eszközt a vizsgálatához.

Lehetséges, hogy az ember okozta felmelegedés már egy kezdődő eljegesedést állított meg?

A Science október 22-i tanulmánya különös következtetésre jutott az észak-amerikai jégtakarók történetének vizsgálatával.

A kutatók ősi, jég alatt konzerválódott növényi maradványok korát határozták meg a kanadai Baffin-szigeten található Barnes-jégsapka környezetében.

Eredményeik szerint a jégtakaró mintegy kétezer évvel ezelőtt ismét növekedésnek indult, ami egy új eljegesedési folyamat kezdetére utalhatott.

A huszadik század közepére azonban a felmelegedés miatt a jégtakaró ismét zsugorodni kezdett.

A kutatók szerint a természetes lehűlési folyamatot az ember okozta klímaváltozás szakíthatta meg. Az értelmezés ugyanakkor vitatható: egy helyi jégtakaró növekedése önmagában még nem bizonyítja egy új, kontinensekre kiterjedő jégkorszak kezdetét. Phys.org

Miért fontos? A kutatás jól mutatja, milyen erősen avatkozik be az emberi tevékenység a Föld hosszú távú éghajlati folyamataiba. Ma már nem pusztán a természetes változásokat követjük: egyes folyamatok irányát is megváltoztathatjuk.

6. Harmincezer éve már kapcsolatban álltak Európa távoli embercsoportjai

A Bécsi Egyetem vezetésével végzett nemzetközi kutatás október 23-án jelent meg a Science Advances folyóiratban. A kutatók egy mintegy harmincezer éve élt nő genetikai állományát vizsgálták, akinek maradványait a délnyugat-franciaországi Isturitz-barlangban találták meg.

A DNS-vizsgálat kimutatta, hogy a nő ősei között nemcsak nyugat-európai, hanem közép- és kelet-európai népességekhez köthető emberek is voltak.

A genetikai keveredés valószínűleg 31 500–32 500 évvel ezelőtt történhetett.

A kutatóknak emellett sikerült egy 22 ezer éves spanyolországi barlangi üledékből emberi DNS-t kinyerniük, annak ellenére, hogy a rétegben nem találtak emberi csontokat. Universität Wien

Miért fontos? Az őskori Európa népességei nem elszigetelt kis csoportokban éltek. A genetikai bizonyítékok szerint már a jégkorszak idején is léteztek nagy távolságokat átfogó kapcsolatok. Az üledékekből kinyerhető DNS pedig olyan korszakokról is árulkodhat, amelyekből egyetlen emberi csont sem maradt fenn.

7. Magyar kutatók nyomára bukkantak a kilökődött óriási fekete lyukaknak

A hét magyar tudományos vonatkozású híre egy olyan eredmény, amelyet az ELTE október 15-én ismertetett, és amely a napokban nemzetközi figyelmet is kapott. Bécsy Bence, Raffai Péter, Frei Zsolt és munkatársaik mintegy százezer kvazár adatait elemezték. A vizsgálat statisztikai bizonyítékot talált arra, hogy egyes szupernagy tömegű fekete lyukak korábbi galaxisegyesülések után elmozdulhattak galaxisuk középpontjából.

Amikor két fekete lyuk összeolvad, a kibocsátott gravitációs hullámok hatalmas lökést adhatnak a keletkező objektumnak. Ez akár több millió kilométeres óránkénti sebességre is felgyorsíthatja.

A magyar kutatók már tíz évvel ezelőtt megjósolták, milyen megfigyelhető összefüggés utalhat erre a jelenségre. Most a kvazárok fényének színképi eltolódása és a környezetükben lévő por mennyisége között megtalálták a keresett kapcsolatot.

Az eredmény összhangban van az elmélettel, bár más magyarázatokat egyelőre nem lehet teljesen kizárni. Eötvös Loránd Tudományegyetem

Miért fontos? A felfedezés segíthet megérteni a galaxisok és központi fekete lyukaik fejlődését, valamint előkészítheti a 2035-re tervezett LISA gravitációshullám-obszervatórium kutatásait.

A hét trendje: már nemcsak megfigyeljük, hanem át is írjuk a természet működését

A hét tudományos eredményeiben két, egymással ellentétesnek látszó folyamat rajzolódik ki. Az egyik a minden eddiginél pontosabb beavatkozás lehetősége. A rákellenes vakcinát egyetlen beteg daganatának genetikai sajátosságaihoz igazítjuk. A génszerkesztéssel pedig már a szervezeten belül próbáljuk kijavítani az örökletes hibákat.

A másik a természet nagy rendszereinek sérülékenysége. Az Amazonas példája mutatja, hogy egy évmilliók alatt kialakult ökológiai rendszer működése néhány évtized alatt jelentősen megváltozhat. A kanadai jégsapka története pedig arra figyelmeztet, hogy az emberi tevékenység már földtörténeti léptékű folyamatokra is hatással lehet.

Közben a fizika és a csillagászat az univerzum alapvető törvényeit kutatja. Egyetlen antianyag-részecske vizsgálatától a galaxisok középpontjából kilökődő, több millió vagy milliárd naptömegű fekete lyukakig jutunk.

A hét tudományos tanulsága: az ember egyre pontosabban képes beavatkozni a természet működésébe, miközben egyre világosabban látja, milyen következményekkel járhatnak a kevésbé átgondolt beavatkozásai. A DNS egyetlen hibás résznek kijavítása már elérhető közelségbe került. Az Amazonas esőerdőinek helyreállítása ennél alighanem sokkal nehezebb feladat lesz.

Az összeállítás az AI segítségével készült

A Heti tudomány – Rákellenes vakcina, génjavítás az emberi szervezetben, és az Amazonas vészjelzése bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A hét egyik legjelentősebb orvostudományi eredményét magyar kutatók érték el: új gyógyszerjelöltjük a szívinfarktus utáni szövetkárosodást mérsékelheti. Közben kiderült, hogy a zátonyépítő korallfajok csaknem felét kihalás fenyegeti, a mesterséges intelligencia már célzottan működő enzimeket is képes tervezni, a csillagászok pedig egy különös, zöld színű csillagmaradványt azonosítottak.

Magyar kutatók új megoldást találtak a szívinfarktus egyik legsúlyosabb problémájára

A Nature október 14-én közölte Málnási-Csizmadia András és magyar, illetve nemzetközi munkatársai kutatását egy új, célzott értágító hatású gyógyszerjelöltről. Szívinfarktus után hiába sikerül megnyitni az elzáródott koszorúeret, a legkisebb hajszálerek gyakran továbbra is zárva maradnak. Emiatt a vér nem jut el megfelelően a szívizomsejtekhez, és folytatódik a szövetkárosodás.

A magyar fejlesztésű R(+)2501 nevű vegyület képes feloldani a hajszálerek kóros összehúzódását. Állatkísérletekben helyreállította a mikrokeringést, csökkentette a károsodást és javította a túlélést. A vesekárosodás kezelésében is ígéretesnek bizonyult. Nature

Miért fontos? A szívinfarktus kezelésének egyik évtizedek óta megoldatlan problémájára születhet gyógyszeres válasz. Az eredmény jelentős, de még nem jelenti azt, hogy a szer emberi alkalmazásra engedélyezett lenne.

A korallfajok közel felét kihalás fenyegeti

A Nature október 15-én megjelent, nemzetközi kutatása 774 zátonyépítő korallfaj helyzetét értékelte újra. Az eredmény megdöbbentő: 340 faj, vagyis 44 százalék tartozik valamelyik veszélyeztetett kategóriába. Közülük 33 kritikusan veszélyeztetett, 251 veszélyeztetett, további 56 pedig sérülékeny besorolást kapott.

A legnagyobb veszélyt a tengervíz felmelegedése jelenti. A tartós hőség miatt a korallok elveszítik a velük együtt élő algákat, amelyek nélkül hosszú távon nem képesek fennmaradni.

A helyzet ráadásul rosszabb is lehet a mostaninál: az értékelés alapjául szolgáló adatok még nem tükrözik teljesen a 2023–2025 közötti rendkívüli tengeri hőhullámok hatásait. Nature

Miért fontos? A korallzátonyok a tengeri élővilág legfontosabb élőhelyei közé tartoznak. Pusztulásuk a halászatot, az élelmiszer-ellátást és a partvidékek természetes védelmét is veszélyezteti.

A mesterséges intelligencia már molekuláris ollókat tervez

A Washingtoni Egyetem kutatói két, október 14-én megjelent Nature-tanulmányban számoltak be arról, hogy számítógépes tervezéssel teljesen új, célzottan működő fehérjebontó enzimeket hoztak létre.

Ezek a molekuláris ollóként működő enzimek meghatározott pontokon képesek elvágni más fehérjéket. A kutatók többek között az Alzheimer-kórral és az ALS nevű idegrendszeri betegséggel kapcsolatba hozható fehérjéken tesztelték őket.

Az egyik új enzimtípusról azt is igazolták, hogy élő, laboratóriumban tenyésztett emberi sejtekben működik. A különlegesség az, hogy az enzimeket nem a természetben találták meg, hanem mesterséges intelligenciára épülő módszerekkel tervezték meg. UW Medicine | Newsroom

Miért fontos? A jövő gyógyszerei nemcsak gátolhatják a betegséget okozó fehérjék működését, hanem célzottan le is bonthatják azokat. Klinikai alkalmazásukhoz azonban még sok kutatás szükséges.

Százezer beteg adatai alapján új szerepet kaphat a barna zsírszövet

A Nature október 14-i tanulmánya több mint 101 ezer beteg vizsgálati adatait elemezte mesterséges intelligencia segítségével. A kutatók a barna zsírszövet működését tanulmányozták. Ez a különleges szövet – a közönséges fehér zsírral ellentétben – elsősorban hőt termel, miközben energiát használ fel.

Az elemzés szerint azoknál, akiknél kimutatható volt az aktív barna zsírszövet, ritkábban fordultak elő bizonyos szív- és érrendszeri, anyagcsere- és pszichiátriai betegségek. A kutatók egy ismert vérnyomáscsökkentő gyógyszer, a lozartán barna zsírszövetet aktiváló hatását is vizsgálták laboratóriumi és állatkísérletekben. Nature

Miért fontos? A barna zsír aktiválása új kutatási irány lehet az elhízás és az anyagcsere-betegségek kezelésében. A mostani összefüggések azonban még nem bizonyítanak ok-okozati kapcsolatot, és nem jelentenek új fogyókúrát.

A műholdak már szinte minden nagyobb metánszivárgást észlelhetnek – kedvező körülmények között

A Stanford Egyetem kutatói egy éven át ellenőrizték, mennyire megbízhatók a metánkibocsátást mérő műholdak.

Az arizonai sivatagban 481 ellenőrzött metánkibocsátást idéztek elő, és összehasonlították a tényleges mennyiségeket a műholdak méréseivel.

A kifejezetten metánmegfigyelésre készült műszerek derült égbolt mellett a kibocsátások 92–100 százalékát észlelték. Az általános földmegfigyelő műholdak ennél lényegesen gyengébben teljesítettek.

A vizsgálat arra is figyelmeztetett, hogy bizonyos mesterségesintelligencia-alapú kiértékelési módszerek téves riasztásokat adhatnak. Az eredményeket október 14-én közölte a Nature. Nature

Miért fontos? A metán a szén-dioxid után a globális felmelegedés egyik legfontosabb emberi eredetű okozója. A nagy szivárgások műholdas felderítése segíthet gyorsan és viszonylag olcsón csökkenteni a kibocsátást.

Hatalmas, eddig ismeretlen víztározót találtak Grönland jege alatt

Az Európai Űrügynökség október 15-én számolt be egy korábban ismeretlen, jég alatti tó felfedezéséről Grönland északkeleti részén.

A kutatók műholdas magasságmérésekből és radaradatokból következtettek a tó létezésére. A víz nyaranta felgyülemlik a jégtakaró alatt, és akár tíz méterrel is megemelheti a fölötte lévő jég felszínét.

A természetes tározó körülbelül 370 millió köbméter vizet képes befogadni. A felhalmozódott víz csak hónapokkal később jut tovább a környező tavak és fjordok felé.

A felfedezés azt mutatja, hogy a gleccserek olvadékvize nem feltétlenül kerül azonnal a tengerbe. eo science for society

Miért fontos? A jégtakarók alatti vízmozgás pontosabb ismerete javíthatja az északi térségek vízháztartásának és a felmelegedés következményeinek előrejelzését.

Megtalálták az első ismert zöld csillagot

A csillagászok eddig úgy gondolták, hogy a csillagok színe elsősorban a hőmérsékletüktől függ: a hűvösebbek vörösesek, a forróbbak fehérek vagy kékesek. A Warwicki Egyetem kutatói azonban egy különleges fehér törpét azonosítottak, amely zöldnek látszana, ha közelről, emberi szemmel figyelhetnénk meg.

A WD J1330+6435 jelű, mintegy 280 fényévnyire található csillagmaradvány légkörében jelentős mennyiségű nátrium található. Ez a rendkívül sűrű környezetben elnyeli a fény bizonyos hullámhosszait, így a fennmaradó sugárzás zöldes színű.

A kutatók 151 közeli fehér törpe spektrumát elemezték, és több rózsaszínes, lilás vagy türkizes árnyalatú példányt is azonosítottak. A színeket a spektrumokból számították ki, nem közvetlen színes felvételeken figyelték meg. Phys.org

Miért fontos? A csillagok színe nemcsak hőmérsékletükről, hanem különleges kémiai összetételükről és korábbi bolygórendszerük maradványairól is árulkodhat. A világegyetemnek tehát hivatalosan is gazdagabb a színpalettája, mint gondoltuk.

A hét trendje: egyre pontosabban avatkozunk be a természet folyamataiba

A hét tudományos eredményeiben két fontos irány rajzolódik ki. Az egyik a célzott beavatkozás. A magyar kutatók már nem általában az ereket próbálják tágítani, hanem a legkisebb hajszálerek működését állítanák helyre. A fehérjetervezők pedig nem egyszerűen új gyógyszereket keresnek, hanem olyan enzimeket alkotnak, amelyek meghatározott molekulákat képesek átalakítani vagy lebontani.

A másik irány a korábban láthatatlan folyamatok feltérképezése. Műholdakról észleljük a metánszivárgásokat, a jégtakaró felszínének apró mozgásaiból föld alatti tavakat fedezünk fel, és a csillagfény színképéből rekonstruáljuk egy rég elpusztult csillag különleges kémiai világát.

Ugyanakkor a korallokról szóló kutatás kijózanító figyelmeztetés: miközben egyre pontosabban értjük a természet működését, a környezeti változások sok esetben gyorsabban haladnak, mint ahogyan képesek vagyunk válaszolni rájuk.

A tudomány eszközei látványosan fejlődnek, de nem elegendő tudni, mi történik. Egyre fontosabb, hogy időben cselekedjünk is, mert például a zöld csillag még sokáig ott lesz. A korallzátonyok nem…

A Magyar siker a szívinfarktus kezelésében, veszélyben a korallok, és megtalálták az első zöld csillagot bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az idei tudományos Nobel-díjak feltűnően sokat elárulnak a kutatás irányáról. Az orvostudomány már fény segítségével képes egyes idegsejtek működését szabályozni. A részecskefizika a Déli-sark jege alatt keres választ a világegyetem legtávolabbi eseményeire. A kémia pedig azt próbálja megérteni, hogyan alakulhatott ki a természet molekuláris aszimmetriája. Közben a szív fejlődését sejtről sejtre térképezzük fel, az erdőtüzek történetét ezeréves üledékekből rekonstruáljuk, és egy ezer fényévnyire születő csillag környezetében azonosítunk különleges molekulákat.

A héten a három tudományos Nobel-díj kihirdetése mellett az emberi szív fejlődéséről, a klímaváltozás élővilágra gyakorolt hatásairól és a csillagközi tér különleges molekuláiról érkeztek figyelemre méltó eredmények. Két felfedezésben magyar kutatók is fontos szerepet játszanak.

Orvosi Nobel-díj: fénnyel kapcsolják be és ki az idegsejteket

Az idei orvosi-élettani Nobel-díjat Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapta az optogenetika kidolgozásáért. A módszer segítségével a kutatók fényérzékeny fehérjéket juttathatnak az idegsejtekbe, majd fényimpulzusokkal szabályozhatják azok működését.

A technológia alapját egy egysejtű algában felfedezett fehérje adta. Ma már az agykutatás egyik legfontosabb eszköze: segítségével vizsgálható, milyen idegsejthálózatok vesznek részt az emlékek, érzelmek és viselkedések kialakításában. Nobel Prize

Miért fontos? Az optogenetika új lehetőségeket teremthet a Parkinson-kór, az epilepszia és más idegrendszeri betegségek kezelésének kutatásában. Az emberi agyban történő terápiás alkalmazása azonban még komoly akadályokba ütközik.

Fizikai Nobel-díj: az Antarktisz jege lett a világegyetem távcsöve

Francis Halzen kapta a 2026-os fizikai Nobel-díjat az IceCube neutrínóobszervatórium létrehozásában és a kozmikus eredetű, nagy energiájú neutrínók felfedezésében játszott meghatározó szerepéért.

A Déli-sarkon működő berendezés mintegy egy köbkilométernyi jeget használ részecskedetektorként. Több ezer érzékelője olyan rendkívül ritka fényfelvillanásokat rögzít, amelyekből a világegyetem távoli, rendkívül nagy energiájú folyamataira következtethetünk.

Magyar vonatkozás: az IceCube nemzetközi együttműködésének 2020 óta tagja Kun Emma, a HUN-REN Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatója, aki 2019 óta dolgozik együtt a Nobel-díjassal. Nobel Prize

Miért fontos? A neutrínók szinte akadálytalanul haladnak át az anyagon. Olyan kozmikus eseményekről hozhatnak információt, amelyek belsejébe hagyományos távcsövekkel nem láthatunk be.

Kémiai Nobel-díj: miért nem mindegy, melyik kezünket használjuk?

A kémiai Nobel-díjat Henri B. Kagan és Kenso Soai kapta annak feltárásáért, hogyan keletkezhet és erősödhet fel a molekulák térbeli aszimmetriája.

Sok molekulának két, egymással tükörképi viszonyban álló változata létezik, akárcsak a jobb és a bal kezünk. A két forma kémiailag nagyon hasonló, biológiai hatásuk azonban jelentősen különbözhet.

A két kutató kimutatta, miként vezethet egy kezdetben egészen apró aszimmetria ahhoz, hogy egy kémiai reakció túlnyomórészt az egyik változatot állítsa elő. Kungl. Vetenskapsakademien

Miért fontos? A gyógyszergyártásban gyakran döntő, hogy egy molekula melyik térbeli változatát alkalmazzák. A felfedezés emellett az élet eredetének egyik alapvető kérdéséhez is közelebb visz.

Elkészült a fejlődő emberi szív részletes sejttérképe

A Nature október 7-én megjelent tanulmányában kutatók közel 300 ezer sejt és sejtmag elemzésével térképezték fel az emberi szív méhen belüli fejlődését.

A vizsgálat 21 különböző sejtes környezetet azonosított, és részletesen bemutatta a szívritmust szabályozó sejtek kialakulását.

A kutatók Down-szindrómával érintett magzati szívekben azt is megfigyelték, hogy bizonyos szívizomsejtek fejlődése zavart szenved, és fokozódik a sejtpusztulás. Ez hozzájárulhat annak magyarázatához, miért gyakoribbak a veleszületett szívhibák a Down-szindrómával született gyermekeknél. Nature

Miért fontos? A sejttérkép új kiindulópontot adhat a veleszületett szívbetegségek kutatásához. A feltárt eltérések azonban még nem bizonyítják, hogy közvetlenül ezek okozzák a fejlődési rendellenességeket.

Összeomlott a világ egyik legnagyobb pingvinkolóniája

A British Antarctic Survey október 7-én közzétett kutatása szerint a Déli-Sandwich-szigetekhez tartozó Zavodovski-szigeten 2011 és 2025 között 63 százalékkal csökkent az állszíjas pingvinek állománya. A fészkelő madarak száma mintegy 1,09 millióról 402 ezerre esett vissza.

A kutatók szerint a legvalószínűbb magyarázat a tengervíz melegedése: a pingvinek fő táplálékát jelentő krill délebbre húzódik, ahová a madarak már nehezen tudják követni. Érdekes módon a szigeten élő bóbitás pingvinek állománya közben növekedett, mert változatosabb táplálékot fogyasztanak. British Antarctic Survey

Miért fontos? A klímaváltozás nem egyformán érinti az élőlényeket. Ugyanazon a szigeten az egyik faj súlyos veszteségeket szenvedhet, miközben a másik alkalmazkodni tud a megváltozott körülményekhez.

🌳 6. Az ausztrál erdőtüzek története több száz évvel korábban kezdődött

A Nature október 7-i tanulmánya ezer évre visszamenően vizsgálta az ausztrál erdők és bozóttüzek történetét. A kutatók tóüledékekből kimutatták, hogy az őslakos közösségek évszázadokon át rendszeres, kis intenzitású tüzekkel tartották karban a növényzetet.

A brit gyarmatosítás után ez a gyakorlat fokozatosan megszűnt. A vizsgált térségben az eukaliptuszborítás négyszeresére nőtt, a ritkás erdőkből pedig sűrűbb, könnyebben lángra kapó növényzet alakult ki. Nature

Miért fontos? Az egyre pusztítóbb erdőtüzeket nem kizárólag a globális felmelegedés magyarázhatja. A tájhasználat és az erdőgazdálkodás története is meghatározza a kockázatot. A hagyományos, ellenőrzött égetés bizonyos ökoszisztémákban a megelőzés egyik eszköze lehet.

🌌 7. Magyar kutatók részvételével különleges alkoholt fedeztek fel az űrben

Az ALMA rádiótávcső-rendszerrel dolgozó nemzetközi kutatócsoport – benne Kóspál Ágnessel, a HUN-REN csillagászával – a metanol rendkívül ritka változatát azonosította egy fiatal csillag közelében.

Az IRAS 4A2 jelű protocsillag környezetében, mintegy ezer fényévnyire a Földtől, először sikerült kimutatni az űrben a teljesen deuterált metanolt (CD₃OD). Ebben a molekulában a szokásos hidrogénatomokat a hidrogén nehezebb izotópja, a deutérium helyettesíti.

Az ALMA COMPASS programja tizenegy fiatal csillag kémiai környezetét térképezi fel. A mostani eredmények szerint a bolygókeletkezéshez szükséges összetett szerves kémiai folyamatok már a csillagfejlődés nagyon korai szakaszában működnek. Konkoly Csillagászati Intézet

Miért fontos? A felfedezés nem földön kívüli élet bizonyítéka. Azt viszont megmutatja, hogy az élet szempontjából később fontossá váló szerves vegyületek kialakulása már a bolygók megszületése előtt elkezdődhet.

A hét tudományos tanulsága: minél pontosabban tudunk mérni, annál világosabban látjuk, milyen összetett rendszerek vesznek körül bennünket. Van azonban egy kevésbé derűs felismerés is. Miközben egyre ügyesebben értjük meg és irányítjuk a természet folyamatait, egyre több bizonyítékot találunk arra, milyen súlyos következményekkel járhat, ha korábban nem értettük őket eléggé. A pingvinek ezt alighanem Nobel-díj nélkül is el tudnák magyarázni…

Az összeállítás az AI segítségével készült

A Heti tudomány – Fénnyel irányított agy, szellemrészecskék és a kozmikus élet nyomai bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Jelentős megállapodás született a délegyházi tavak megmentése érdekében, az úgynevezett Osztályozó-tó bányavállalkozója legalább 390 000 m³ vizet bocsát rendelkezésünkre. Ennek átszivattyúzásával a tervek szerint mintegy 50 centiméterrel emelkedhet meg az aszály következtében kiszáradóban lévő tavaink vízszintje, írta Facebook bejegyzésében Riebl Antal, a település polgármestere.

Hozzátette: reméli, hogy a haváriahelyzet megszüntetéséhez szükséges engedélyek mielőbb rendelkezésünkre állnak, és a beavatkozást jogszerűen megkezdhetjük. Az említettek érdekében vízügyi szakemberek bevonásával meghatároztuk a következő teendőket; ezek közül az első és legfontosabb lépés a beavatkozáshoz nélkülözhetetlen tervek kidolgozása.

Délegyháza vállalja a szükséges kiadásokat, ám már most látható, hogy „egyedül nem megy”. Ezért minden lehetséges forrást fel kell kutatni — beleértve a hazai és uniós pályázati lehetőségeket is — annak érdekében, hogy tavaink ne váljanak bűzös mocsárrá, írja a polgármester.

Riebl Antal megköszönte a Délegyházi Horgászegyesület és a Mészáros Anna nevével fémjelzett Facebook-csoport aktív közreműködését, valamint Polgármesteri Hivatal dolgozóinak munkáját, és azt, hogy Polgári Tibor mintegy 50 ember nevében anyagi támogatását és „kétkezi” munkáját is felajánlotta.

A Esély a délegyházi tavak megmentésére bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

1. Az emberi agy két külön fejlődési programból épülhet fel

A Stanford kutatói szerint az elő- és középagy, illetve a hátsóagy már az embrionális fejlődés igen korai szakaszában két külön sejtvonalból indul. Az elő- és középagy Otx2-t, a hátsóagy Gbx2-t kifejező őssejtekből fejlődik; a két sejtvonal az egérkísérletekben nem keveredett. A felismerés alapján a kutatóknak sikerült emberi őssejtekből laboratóriumban hátsóagyi idegsejteket is létrehozniuk. (Stanford Medicine)

Miért fontos? Nem arról van szó, hogy valójában „két agyunk” lenne: a felnőtt agy egységes rendszerként működik. A külön fejlődési eredet viszont segíthet az ALS, a gerincvelői izomsorvadás és más, agytörzsi idegsejteket érintő betegségek kutatásában.

2. A sok tojás és mogyoró a terhesség alatt nem előzi meg a gyermek allergiáját

A New England Journal of Medicine-ben közölt, több mint 2100 várandós nő részvételével végzett randomizált vizsgálat nem igazolta azt a feltételezést, hogy a terhesség és a szoptatás idején fogyasztott nagyobb mennyiségű tojás és földimogyoró csökkentené a veszélyeztetett gyermekek későbbi allergiakockázatát. Egyéves korban a tojás- vagy mogyoróallergia aránya 7,8 százalék volt a magas fogyasztású, illetve 8,4 százalék a kontrollcsoportban – a különbség nem volt statisztikailag jelentős. (New England Journal of Medicine)

Miért fontos? A negatív eredmény is eredmény. A tanulmány azt mutatja, hogy az allergia megelőzésére nem érdemes egyszerű táplálkozási „csodareceptet” keresni már a várandósság alatt.

3. A hőség okozta munkakiesés is hatalmas klímaköltség

A Nature Climate Change új számítása szerint egy 2025-ben kibocsátott tonna szén-dioxidhoz átlagosan mintegy 41 dollárnyi jövőbeli gazdasági kár kapcsolható pusztán a hőség miatt csökkenő munkateljesítményből. A legnagyobb veszteségek Dél-, Kelet- és Délkelet-Ázsiában, valamint Afrikában várhatók. A kutatók egyúttal újraszámolták a mezőgazdasági károkat is; az összesített társadalmi szén-dioxid-költséget modelljük tonnánként 179 dollárra teszi. (Nature)

Miért fontos? A klímaváltozás gazdasági ára nemcsak viharkárokból és elöntött partvidékekből áll. A hőség egyszerűen lassítja az embereket – és ennek világgazdasági ára van.

4. Először látták valós időben a „hang kvantumugrását”

Stanfordi fizikusoknak először sikerült közvetlenül megfigyelniuk, amint egy mechanikai rezgés egyetlen kvantuma – egy fonon – egyik energiaállapotból hirtelen a másikba ugrik. A mikroszkopikus rezonátort egy szupravezető kvantumbittel figyelték, és két ezredmásodperc alatt több száz mérést tudtak végezni rajta. Az eredmény a Science-ben jelent meg. (Stanford Hírek)

Miért fontos? A kvantumszámítógépek egyik nagy problémája, hogy a kvantumállapotok váratlanul megváltoznak. Ha ezeket az ugrásokat menet közben észlelni lehet, közelebb kerülhetünk a valóban működő hibajavításhoz.

5. Megoldódhat a Webb „kis vörös pontjainak” rejtélye

A James Webb űrtávcső az ősi világegyetemben sok apró, vörös objektumot talált, amelyek eredete eddig vitatott volt. Egy új Nature-tanulmány kozmológiai szimulációi szerint ezek a Little Red Dotok olyan fiatal fekete lyukak lehetnek, amelyek eleve több százezer naptömegű „magból” születtek, majd rövid időre az úgynevezett Eddington-határt is meghaladó sebességgel növekedtek. A modellekben tömegük gyorsan elérte a tízmillió naptömeget. (Nature)

Miért fontos? Ez lehetséges magyarázatot ad arra a régi problémára, hogyan jelenhettek meg óriási fekete lyukak már néhány százmillió évvel az ősrobbanás után. Fontos azonban: egyelőre szimulációról, nem közvetlen bizonyítékról van szó.

6. Fellőtték a műholdat, amely látni fogja a növények „halvány fényét”

Szeptember 15-én pályára állt az ESA FLEX műholdja a Sentinel–3C-vel együtt. A FLEX a növények fotoszintézise közben kibocsátott rendkívül gyenge klorofill-fluoreszcenciát méri majd az űrből. Ez a jel még azelőtt jelezheti az aszály vagy más környezeti stressz hatását, hogy az szabad szemmel láthatóvá válna. (Európai Űrügynökség)

Miért fontos? Először készülhet globális térkép arról, hogy valójában mennyire aktívan fotoszintetizál a földi növényzet. Ez a mezőgazdaság, az aszálykutatás és a globális szénkörforgás vizsgálatában is új adatforrás lehet.

7. A szupernóvák tartják mozgásban az Androméda gázát

A FAST óriás rádiótávcső és az amerikai VLA adatait egyesítő kutatók 118 hatalmas gázbuborékot azonosítottak az Androméda-galaxisban. Ezeket csillaghalmazokban felrobbanó szupernóvák fújják fel. A Nature Astronomy tanulmánya szerint a robbanások által betáplált energia mennyisége és térbeli eloszlása szinte pontosan megfelel annak, amennyi a galaxis csillagközi gázának turbulens mozgásához szükséges. (Nature)

Miért fontos? Régóta sejtettük, hogy a szupernóvák „felkavarják” a galaxisok gázát. Most először sikerült egy egész nagy spirálgalaxisban számszerűen megmutatni, hogy ehhez valóban elegendő energiát szolgáltatnak.

A hét trendje

A hét tudományos híreinek közös nevezője a rejtett folyamatok közvetlen megfigyelése. Már nemcsak azt látjuk, hogy az agy különböző részei másként működnek, hanem fejlődésük sejtvonalát is követni tudjuk; nemcsak sejtjük a kvantumugrásokat, hanem valós időben megfigyeljük őket; és nemcsak azt látjuk, hogy egy erdő zöld, hanem hamarosan az űrből mérhetjük, mennyire dolgozik benne a fotoszintézis. A tudomány egyre inkább azokat a folyamatokat teszi mérhetővé, amelyek eddig csak következményeikből voltak láthatók. Rendszerint ez az a pillanat, amikor egy érdekes jelenségből használható tudás lesz.

A Heti tudományos összefoglaló bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A hét híreiben feltőnt egy közös gondolat: egyre kevésbé próbáljuk kívülről legyőzni a biológiai és fizikai rendszereket, inkább azok saját mechanizmusait használjuk fel. Az idegrendszer gátló jelzéseivel fékeznénk a tumort, a sejt saját fehérjebontó rendszerével tüntetnénk el egy rákkeltő fehérjét, a természet fényt szóró struktúráit másolva készítenénk fehér anyagokat, az elektrokémiát pedig arra használjuk, hogy egy kémiai reakciót menet közben „előre húzzunk”.
Talán ez a hét legérdekesebb üzenete: a tudomány egyre gyakrabban nem azt kérdezi, hogyan kényszeríthetjük a természetet valamire, hanem azt, hogyan vehetjük rá, hogy elvégezze helyettünk a munkát.

Újfajta biológiai kezelés csökkentette a COPD súlyos rosszabbodásait

A New England Journal of Medicine szeptember 8-án közölte két III. fázisú vizsgálat eredményeit a tozorakimab nevű monoklonális antitesttel. A több mint 1700 beteg részvételével végzett OBERON és TITANIA vizsgálatokban a kezelés mintegy 29–34 százalékkal csökkentette a közepes vagy súlyos COPD-exacerbációk számát a placebóhoz képest, miközben a betegek továbbra is megkapták szokásos inhalációs kezelésüket. (New England Journal of Medicine)
Miért fontos? A COPD, egy lassan előrehaladó, tartós tüdőbetegség az egyik vezető halálok. Különösen érdekes, hogy a hatás nem csak egy szűk biomarker-csoportban jelentkezett. A gyógyszer azonban még nem jelenti azt, hogy minden COPD-s beteg számára azonnal elérhető új kezelésről beszélhetünk.

Az agy idegsejtjei maguk is fékezhetik a gliomát

A Neuron szeptember 7-i tanulmánya szerint a GABA-t használó, gátló idegsejtek közvetlenül kapcsolatba léphetnek a felnőttkori gliomasejtekkel. Állatkísérletekben a gátló idegi aktivitás fokozása lassította a daganat növekedését és meghosszabbította a túlélést, részben azzal, hogy mérsékelte a tumorsejtek kalciumjelzéseit, valamint az mTOR- és YAP1-jelpályák működését. (EurekaAlert)
Miért fontos? A felismerés új nézőpontot ad az úgynevezett rákkal foglalkozó idegtudománynak: az agy környezete nemcsak táplálhatja, hanem fékezheti is a tumort. Emberi kezelésről egyelőre nincs szó; ez még preklinikai eredmény.

Megtalálták az első ismert gyenyiszovai alkarcsontot

Délnyugat-Kínában, a Jünnan tartománybeli Bianfu-barlangban több mint 60 ezer csonttöredéket vizsgáltak át. Fehérjeelemzéssel két koponyacsontdarabot, két fogat és egy orsócsonttöredéket azonosítottak gyenyiszovai emberként. Utóbbi az első biztosan gyenyiszovai alkarcsont, amelyet valaha találtak. A leletek körülbelül 167–134 ezer évesek, a barlang kulturális rétegei pedig 190 ezertől 70 ezer évvel ezelőttig terjednek. Több mint 1300 kőeszköz és nagyszámú állatcsont alapján a kutatók szerint a gyenyiszovaiak közepes és nagytestű állatokra is rendszeresen vadásztak. (Nature)
Miért fontos? A gyenyiszovaiakat sokáig szinte kizárólag genetikai nyomokból ismertük. A mostani leletek már testalkatukról, életmódjukról és Ázsián belüli elterjedésükről is sokkal többet árulnak el.

Sokkal több mikroműanyag kerülhet folyókból az óceánokba, mint hittük

A Science szeptember 10-i globális elemzése szerint a folyók 2022-ben mintegy 263 ezer tonna mikroműanyagot szállíthattak a tengerekbe. A becslés szerint ennek 96 százaléka a globális Dél országaiból származott, és Délkelet-, illetve Kelet-Ázsia önmagában több mint a feléért felelt. A kutatás fontos új felismerése, hogy a heves esőzések rövid idő alatt rendkívül nagy szennyezési hullámokat indíthatnak el. (EurekAlert)
Miért fontos? A klímaváltozás miatt gyakoribbá váló szélsőséges esők így nemcsak árvizeket okozhatnak, hanem a műanyagszennyezést is felgyorsíthatják. A probléma tehát egyszerre hulladékgazdálkodási és klímakérdés.

Ammóniából tiszta hidrogént – kisebb energiaigénnyel

Az MIT kutatói olyan elektrokémiai rendszert mutattak be szeptember 9-én a Nature-ben, amely palládiummembrán segítségével folyamatosan kivonja a reakció során felszabaduló hidrogént. Ezzel négyszeresére növelték a hidrogénleválasztás sebességét, és 250 °C-on az ammónia akár 91 százalékát hidrogénné tudták alakítani. A rendszer közvetlenül tiszta hidrogéngázt állít elő. (Nature)
Miért fontos? A hidrogén egyik nagy problémája a tárolás és szállítás. Ha ammóniában vagy más stabil vegyületben lehet szállítani, majd helyben hatékonyan felszabadítani, az jelentősen javíthatja a hidrogéngazdaság esélyeit. A technológia azonban egyelőre laboratóriumi bizonyítás.

Fehér festék nélkül is lehet vakítóan fehér – és víztaszító

A Nature szeptember 9-i tanulmánya egy új, mélyhab-fotolitográfiának nevezett eljárást mutat be. UV-fénnyel mikroszkopikus pórusokat alakítanak ki polimerekben, amelyek a természetes fehér struktúrákhoz hasonlóan szórják a fényt. A módszer körülbelül 20 000 dpi felbontásra képes, és olyan felületeket is létrehozhat, amelyek festék nélkül fehérek, illetve fluorozott PFAS-bevonatok nélkül víztaszítók. (Nature)
Miért fontos? Festékek, textilek, csomagolóanyagok és vízlepergető bevonatok készülhetnek kevesebb pigmenttel és problémás vegyszerrel. Jó példája annak, amikor a kívánt tulajdonságot nem új vegyület, hanem maga az anyag mikroszerkezete adja.

„Molekuláris ragasztóval” tüntetnének el egy tüdőrákot hajtó fehérjét

A Nature szeptember 9-én közölte a TRI-611 nevű vegyület preklinikai eredményeit. A molekula nem egyszerűen blokkolja az ALK nevű, bizonyos tüdőrákokat hajtó fehérjét, hanem hozzákapcsolja a sejt saját fehérjebontó rendszeréhez, amely ezután lebontja az ALK-t. Egérmodellekben a szer agyi daganatáttétekben is hatott, és több olyan ALK-változatot is célzott, amelyek a jelenlegi gyógyszerekkel szemben rezisztensek. (Nature)
Miért fontos? A „molecular glue”, vagyis molekuláris ragasztó új gyógyszerfejlesztési elv: nem feltétlenül kell egy hibás fehérje működését blokkolni – rá lehet venni a sejtet, hogy egyszerűen semmisítse meg. A TRI-611 esetében az emberi klinikai hatásosságot még bizonyítani kell.

Az összeállítás az MI segítségével készült

A Heti tudományos összefoglaló bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Elindult a Roman – új korszak kezdődhet a világegyetem feltérképezésében

Augusztus 30-án sikeresen elindult a NASA Nancy Grace Roman Space Telescope űrtávcsöve egy Falcon Heavy rakétával Floridából. A Roman most a Földtől mintegy 1,6 millió kilométerre fekvő L2 pont felé tart. Feladata többek között a sötét anyag és a sötét energia vizsgálata, galaxisok milliárdjainak feltérképezése és exobolygók keresése lesz. Látómezeje több mint százszor nagyobb a Hubble-énál, miközben hasonló képélességet ígér.

Miért fontos? A Webb rendkívül mélyre tud nézni az univerzumban, de viszonylag kis területeket vizsgál. A Roman ennek szinte az ellenkezőjét teszi: hatalmas kozmikus térképeket készít majd. Az első tudományos képeket 2027 elejére várják.

Tízszög jelent meg a Szaturnusz déli pólusán

A Hubble többéves megfigyeléseinek elemzése során csillagászok egy hatalmas, tízoldalú – dekagonális – légköri hullámot azonosítottak a Szaturnusz déli pólusa körül. Az északi pólus híres hatszögét évtizedek óta ismerjük, de a déli féltekén most először figyeltek meg hasonló szabályos szerkezetet. A jelenség nyomai már 2023-as felvételeken is látszanak.

Miért fontos? A Szaturnusz légköre hatalmas természetes laboratórium: az ilyen formák megértése segíthet megfejteni, miként viselkednek az óriásbolygók rendkívül gyors légáramlásai. És igen: a bolygó, amelynek már volt egy hatszöge, most láthatóan geometria-szakkört indított.

A gének sokkal többféleképpen „keverhetik össze” az utasításaikat, mint hittük

A Nature-ben szeptember 2-án megjelent kutatás szerint emlőssejtekben különböző génekből származó RNS-darabok egyesülhetnek, és úgynevezett kiméra-mRNS-eket hozhatnak létre. Egér immunsejtekben a kutatók több mint 30 ezer jelölt kiméra-transzkriptumot találtak, emberi makrofágokban pedig több mint 900-at. Egy egéreredetű kimérafehérjéről azt is igazolták, hogy ténylegesen befolyásolja a gyulladásos immunválaszt.

Miért fontos? Az emberi genom nagyjából húszezer fehérjekódoló génből áll, de a sejtek fehérjekészlete ennél sokkal összetettebb lehet. A kutatás azt sugallja, hogy a gének közötti RNS-szintű „összeszerelés” a biológiai változatosság eddig alábecsült forrása. A 30 ezres szám ugyanakkor jelölt RNS-eket jelent, nem 30 ezer bizonyított új fehérjét.

Új célpontot találtak a daganatos betegek súlyos izomvesztése ellen

A daganatos betegek egy részénél kialakuló cachexia során a szervezet súlyos izom- és zsírszövet-vesztésbe kezd. A Cancer Discovery új tanulmánya szerint egyes daganatok az ADAMTSL4 nevű fehérjét választják ki, amely a TGF-β jelátviteli út aktiválásával hozzájárulhat ehhez a leépüléshez. Egérkísérletekben az ADAMTSL4 kikapcsolása mérsékelte az izom- és zsírvesztést; összefüggést emberi tüdő- és vastagbélrákos betegekben is találtak.

Miért fontos? A cachexiára jelenleg nincs igazán hatékony célzott kezelés, pedig jelentősen rontja a daganatos betegek állapotát és terápiás esélyeit. Az ADAMTSL4 ezért új gyógyszercélpont lehet – de egyelőre nem új gyógyszerről, hanem egy mechanizmus feltárásáról beszélünk.

A pszilocibin védheti az idegeket a kemoterápia károsító hatásától

Az MD Anderson Cancer Center kutatói állatkísérletekben azt találták, hogy a pszilocibin kemoterápia előtt beadva megakadályozhatja a kezelés egyik kellemetlen és gyakran tartós mellékhatását, a perifériás idegkárosodást. A szer az 5-HT2A szerotoninreceptoron keresztül segített fenntartani a mitokondriumok mozgását az idegrostokban, miközben a kísérletek szerint nem csökkentette a kemoterápia daganatellenes hatását. Az eredmények szeptember 3-án jelentek meg, és egy II. fázisú klinikai vizsgálat előkészítését is megalapozzák.

Miért fontos? A kemoterápiás neuropátia sok betegnél hónapokig vagy akár évekig fennmaradhat. A különösen érdekes rész azonban az, hogy hasonló idegvédő hatást egy nem hallucinogén, ugyanazt a receptort aktiváló vegyületnél is láttak. Embereknél a hatást még bizonyítani kell.

„Újrahasznosító állomásokat” találtak az emberi spermiumok magjában

Krio-elektronmikroszkópos módszerrel kutatók részletesen feltérképezték az emberi spermiumok rendkívül tömör sejtmagját. Meglepő módon olyan, DNS-től mentes üregeket találtak benne, amelyekben nagy számban helyezkednek el proteaszómák – a sejtek elöregedett vagy fölösleges fehérjéinek lebontására szolgáló molekuláris gépezetek. A kutatás egy spermiumokra jellemző proteaszóma-változatot is részletesen leírt.

Miért fontos? A felfedezés segíthet megérteni a spermiumok érését, a férfi termékenységet, sőt azt is, mi történik az apai genetikai állománnyal közvetlenül a megtermékenyítés után. Az viszont még kutatási kérdés, pontosan milyen feladatokat végeznek ezek a struktúrák az érett spermiumban.

Rendkívül erős El Niño alakul ki – 2027-ig érezhetjük a hatását

A Meteorológiai Világszervezet szeptember 3-i friss előrejelzése szerint az El Niño már határozottan kialakult, és az év végére „nagyon erős” eseménnyé válhat. A WMO modelljei közel 100 százalékos valószínűséget adnak arra, hogy 2027 februárjáig fennmarad. A Csendes-óceán egyenlítői térségében augusztus közepére egyes heti felszínihőmérséklet-eltérések már 2,2–2,6 °C között jártak.

Miért fontos? Egy nagyon erős El Niño világszerte átrendezheti a csapadék- és hőmérsékleti mintázatokat, növelve egyes térségekben az aszály, máshol az áradások és a szélsőséges hőség esélyét. A WMO külön hangsúlyozza: az El Niño természetes jelenség, de egy eleve felmelegedett bolygón fejti ki a hatását.

A Heti tudományos összefoglaló bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Augusztus 26-án reggel hatalmas jég-, szikla- és törmeléktömeg szakadt le a mintegy 7200 méter magas Langtang Lirung északi oldalának eljegesedett sziklafaláról, a nepáli–kínai határ közelében. Az amerikai földtani szolgálat, a USGS első elemzése szerint az omlás akkora energiát szabadított föl, mint egy 5,2-es magnitúdójú földrengés, ezért a szeizmológiai műszerek kezdetben földrengésként érzékelték az eseményt.

Csakhogy ezúttal nem a föld mozdult meg a hegy alatt: maga a hegy indult el. A lezúduló jég, kőzet és víz óriási törmelékárat hozott létre. A pusztító hullám a Bhote Koshi és a Trishuli folyó rendszerén át csaknem száz kilométeren keresztül haladt, településeket, utakat, hidakat és más létesítményeket sodorva magával. A katasztrófa Nepált és Tibetet egyaránt sújtotta, a mentés és az eltűntek keresése lapzártánkkor is tartott. A legfrissebb összesítések szerint a két országban együttesen már mintegy 750 halálos áldozatról és több ezer eltűntről tudnak; ezek a számok a kutatás előrehaladtával még változhatnak.

A mostani tragédia közvetlen kiváltó okának részleteit a kutatók még vizsgálják. Az eddigi tudományos értékelés szerint azonban egy gleccserrel borított magashegységi sziklafal összeomlása indíthatta el a katasztrófát.

A „világ víztornyai” olvadnak

A nepáli esemény különösen drámai példája annak a változásnak, amely jóval lassabban, de az egész bolygón zajlik. Az SWI swissinfo.ch által ismertetett, a Nature folyóiratban közölt nemzetközi vizsgálat szerint 2000 és 2023 között a Föld gleccserei évente átlagosan 273 milliárd tonna jeget veszítettek. Michael Zemp, a Zürichi Egyetem glaciológusa és a World Glacier Monitoring Service igazgatója szerint ez a vízmennyiség az emberiség harmincévi vízfogyasztásának felel meg.

A folyamat ráadásul gyorsul. A 2012 utáni időszakban évente átlagosan 36 százalékkal több jég olvadt el, mint 2000–11 között. A gleccserek 2000 óta globális térfogatuk több mint öt százalékát veszítették el. A visszahúzódás különösen gyors az Alpokban: az európai gleccserek jégtömege az ezredforduló óta mintegy 39 százalékkal csökkent.

Az ok jól ismert. Az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt emelkedő hőmérséklet és a megváltozó csapadékeloszlás – vagyis több eső és kevesebb hó – gyorsítja a jégveszteséget. A gleccser számára ugyanis nem pusztán az számít, mennyi jég olvad el nyáron, hanem az is, mennyi hó képes télen újra felhalmozódni rajta. Ha mindkét mérlegnyelv rossz irányba mozdul, a zsugorodás felgyorsul. És ez korántsem csupán tájképi változás.

Előbb több víz, aztán kevesebb

A magashegységi gleccserek természetes víztározók. Télen havat és jeget gyűjtenek, a melegebb hónapokban pedig lassan vizet adnak le. Ez a mechanizmus folyók vízjárását egyenlíti ki, és emberek százmillióinak ivóvízellátásában, mezőgazdaságában és energiatermelésében játszik szerepet.

A gyors olvadás eleinte növelheti a folyók vízhozamát. Egy ponton azonban a gleccser annyira összezsugorodik, hogy már egyre kevesebb vizet képes szolgáltatni. A következmények különösen Ázsia magashegységeiben lehetnek súlyosak, ahol a Himalája és a környező hegyláncok gleccserei a kontinens legnagyobb folyórendszereinek forrásvidékéhez tartoznak.

Más veszély is növekszik. A visszahúzódó gleccserek után tavak keletkezhetnek, amelyeket sokszor csupán laza morénagát tart vissza. Egy jégomlás, földcsuszamlás vagy sziklaomlás hirtelen kiszoríthatja a vizet: ebből percek alatt pusztító gleccsertó-kitöréses árvíz lehet.

A felmelegedés eközben a jég fölötti világot is átformálja. A tartósan fagyott talaj, a permafroszt felengedése csökkentheti a hegyoldalak stabilitását. Ami évszázadokon át megfagyott „kötőanyagként” tartotta össze a kőzetet, egyre kevésbé képes erre. Így a klímaváltozás következménye nemcsak a lassú olvadás, hanem bizonyos helyeken a hirtelen bekövetkező omlások kockázatának növekedése is.

Két centiméter, amely emberek millióit érinti

A gleccserek eltűnése ráadásul nem marad a magashegységek ügye. A 2000 óta bekövetkezett gleccserolvadás – Grönland és az Antarktisz kontinentális jégtakaróit nem számítva – mintegy 18 milliméterrel emelte a világtengerek szintjét. Michael Zemp szerint minden egyes milliméternyi további tengerszint-emelkedés hozzávetőleg 300 ezerrel növeli azoknak az embereknek a számát, akiket a parti áradások fenyegethetnek.

A Himalájában eltűnő jég befolyásolhatja folyók vízhozamát, veszélyeztethet településeket és erőműveket; az Alpok olvadása átírja Európa vízháztartását; a világ gleccsereiből a tengerbe kerülő víz pedig a kontinensek partvidékén emeli az árvízkockázatot.

A svájci kutatók becslése szerint csak 2024-ben 450 milliárd tonna jeget veszítettek a Föld gleccserei. Az elmúlt ötven év vesztesége akkora jégtömegnek felel meg, mintha Németország egész területét 25 méter vastag jégréteg borítaná.

A nepáli katasztrófa természetesen nem írható le egyetlen szóval úgy, hogy „klímaváltozás”. Egy-egy hegyomlás kialakulásában a kőzet szerkezete, a lejtő meredeksége, a jég állapota és számos helyi tényező közrejátszik. A tudomány számára éppen ezért fontos lesz feltárni, pontosan mi történt a Langtang Lirung oldalában.

A tágabb összefüggés azonban egyre világosabb: az a magashegyi világ, amelyhez útjainkat, településeinket, vízerőműveinket és biztonsági rendszereinket igazítottuk, gyorsan változik. A gleccserolvadásról sokáig úgy beszéltünk, mint egy lassan visszahúzódó fehér vonalról a hegyoldalon. Nepál most arra emlékeztet: olykor a változás nem centiméterenként érkezik. Hanem egyszerre zuhan le a hegyről.

Források: SWI swissinfo.ch; U.S. Geological Survey; Associated Press; a Zürichi Egyetem és a World Glacier Monitoring Service adatai.

A cikk MI segítségével készült

A Olvadó víztornyok, leomló hegyek: a nepáli gleccseromlás a világ olvadó jégtakarójának újabb figyelmeztetése bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az emberi agy energetikai szempontból valóságos csúcstechnológia. Közel százmilliárd idegsejtjével, elképesztően összetett hálózatával, folyamatos érzékelésével, emlékezésével és döntéseivel mindössze körülbelül 20 watt teljesítményt igényel. Nagyjából annyit, mint egy kisebb LED-es lámpa. Amikor ugyanehhez hasonló komplexitást hagyományos számítógépes eszközökkel próbálunk reprodukálni, egészen más nagyságrendek jelennek meg.

Chetan Singh Thakur és kutatótársai 2018-ban a Frontiers in Neuroscience folyóiratban megjelent áttekintő tanulmányukban azt írták: egy mintegy 20 milliárd neuront tartalmazó, emberi léptékű agykérgi modell szimulációjához exaflopsos teljesítményű szuperszámítógépre lehet szükség. Ennek teljesítményigényét akkor hozzávetőleg 0,5 gigawattra, vagyis 500 megawattra becsülték.

Ez 25 milliószorosa az emberi agy mintegy 20 wattos teljesítményének. Ötszáz megawatt pedig már nem egy számítógép, hanem egy kisebb erőmű teljesítménye: a tanulmány szerzői szerint nagyságrendileg negyedmillió háztartás egyidejű energiaigényének felelhet meg.

Van azonban egy fontos pontosítás. Ebből nem következik, hogy egy mai mesterséges intelligencia-modell „ugyanazt gondolja”, mint az emberi agy, csak 25 milliószor rosszabb hatásfokkal. A két rendszer működése gyökeresen eltér. A 2018-as adat egy teljes emberi léptékű kortikális szimuláció becsült igényére vonatkozott, nem egy ChatGPT-hez hasonló nyelvi modell egyetlen válaszára.

A különbség mégis jól mutatja, mekkora előnye van energetikai szempontból a biológiának.

Az MI energiaéhsége már most látszik

A kérdés azért vált különösen fontossá, mert a mesterséges intelligencia időközben kilépett a kutatólaboratóriumokból. Nagy nyelvi modellek, kép- és videógeneráló rendszerek, keresők, vállalati MI-szolgáltatások és tudományos modellek milliói futnak hatalmas adatközpontokban.

A Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA legfrissebb becslése szerint a világ adatközpontjai 2025-ben mintegy 485 terawattóra villamos energiát fogyasztanak. Ez 2030-ra körülbelül 950 terawattórára nőhet. Vagyis mindössze öt év alatt gyakorlatilag megduplázódhat. Az adatközpontok ekkor már a világ villamosenergia-felhasználásának körülbelül 3 százalékát adhatják. (IEA) Összehasonlításul: 950 terawattóra valamivel több, mint amennyi áramot ma egész Japán használ fel. (IEA) És nem általában az internet növekedése hajtja leginkább ezt a folyamatot.

A legfontosabb új tényező a mesterséges intelligencia.

Az IEA szerint az MI-re optimalizált adatközpontok villamosenergia-fogyasztása 2025 és 2030 között nagyjából megháromszorozódhat. A gyorsított számításokra használt szerverek – vagyis elsősorban a GPU-kra és más MI-gyorsítókra épített rendszerek – fogyasztása sokkal gyorsabban nő, mint a hagyományos szervereké. (IEA)

A probléma az Egyesült Államokban látszik talán a legélesebben. A Lawrence Berkeley National Laboratory 2026 júniusában közzétett új számításai szerint az amerikai adatközpontok 2030-ban alapesetben körülbelül 649 terawattóra villamos energiát fogyaszthatnak. A különböző forgatókönyvek alapján azonban az érték 521 és 843 terawattóra között is alakulhat.

Ez az Egyesült Államok teljes villamosenergia-felhasználásának mintegy 9,5–15,3 százaléka lehet. (Seta) Vagyis egyetlen országban hamarosan akár minden hetedik-nyolcadik kilowattóra az adatközpontokban fogyhat el.

Miért eszik ennyi áramot az MI?

A mesterséges intelligencia energiaigénye több helyen jelentkezik egyszerre. Először is ott van a tanítás. Egy nagy modell létrehozásakor hatalmas számítási kapacitást kell heteken vagy hónapokon át működtetni. Több ezer vagy akár több tízezer nagy teljesítményű gyorsító dolgozhat egyszerre.

Csakhogy egy modell elkészülte után sem áll meg a fogyasztás. Ezután következik az inferencia: minden alkalommal, amikor valaki kérdez egy chatbotot, képet vagy videót generáltat, fordítást kér, programkódot készíttet vagy egy MI-alapú keresőt használ, újabb számítás történik.

Egyetlen kérdés energiaigénye önmagában nem feltétlenül látványos. Napi több milliárd lekérdezésé már az. Ráadásul nemcsak maguk a processzorok fogyasztanak. A szervereket hűteni kell, működtetni kell az adattárolást, a hálózatokat, a szünetmentes tápegységeket és az adatközpont teljes infrastruktúráját. Ezért kissé félrevezető pusztán egy MI-chip fogyasztásáról beszélni. A valódi kérdés az, hogy mennyi energiát igényel az egész rendszer.

A fejlődés paradoxona: a gépek takarékosabbak lesznek, mégis több áram kell

Van egy látszólagos ellentmondás. Az MI-hardverek közben rendkívül gyorsan javulnak.

A Google például 2025-ös környezeti jelentésében azt közölte, hogy Ironwood nevű TPU-ja – saját, mesterséges intelligenciára fejlesztett processzora – csaknem harmincszor energiahatékonyabb, mint a vállalat első, 2018-as felhős TPU-ja. (Sustainability)

Tehát ugyanannyi számítást egyre kevesebb energiából lehet elvégezni. Csakhogy közben sokkal több számítást végzünk. A modellek nagyobbak lesznek, egyre több ember használja őket, az MI bekerül a keresőkbe, telefonokba, irodai programokba, járművekbe és ipari rendszerekbe. Megjelentek a különösen számításigényes, úgynevezett „gondolkodó” modellek, és rohamosan terjed az MI-alapú videógenerálás is.

Így könnyen előáll az a jelenség, amelyet más technológiáknál is megfigyelhettünk: egy művelet egyre olcsóbb és energiatakarékosabb lesz, ám olyan sokkal többet végzünk belőle, hogy az összes fogyasztás mégis nő. Az IEA ezért arra számít, hogy a világ adatközpontjainak villamosenergia-igénye 2035-re már körülbelül 1200 terawattórára emelkedhet. (IEA)

Már az erőművek építését is befolyásolja az MI

Az MI energiaéhsége így már messze nem csupán informatikai kérdés. Villamosenergia-hálózatokról, új erőművekről és több tízmilliárd dolláros beruházásokról van szó.

Az IEA számításai szerint az adatközpontok növekvő fogyasztásának kielégítésében a megújuló energiaforrások mellett a földgáz és az atomenergia is jelentős szerepet kaphat. A szervezet szerint 2035-ig a megújulók termelése több mint 450 terawattórával növekedhet kifejezetten az adatközponti kereslet kielégítésére, miközben a földgáz és az atomenergia egyaránt mintegy 175 terawattóra többletet adhat. (IEA)

Nem véletlen, hogy a technológiai vállalatok az utóbbi években nap-, szél-, geotermikus és atomerőművi projektek iránt is egyre élénkebben érdeklődnek. A mesterséges intelligencia versenye lassan részben energiaversennyé válik. Hiába vannak meg a chipek, ha nincs elég villamos energia a működtetésükhöz.

A természet már megoldotta azt, amin a mérnökök dolgoznak

És itt térünk vissza ahhoz a bizonyos húsz watthoz. Az emberi agy nem úgy számol, mint egy mai processzor. Az idegsejtek nem hajtanak végre másodpercenként ezermilliárd hagyományos aritmetikai műveletet. Hatalmas párhuzamos hálózatban működnek, és az egyes neuronok csak akkor aktiválódnak, amikor valóban szükség van rájuk.

Éppen ezt próbálja utánozni az úgynevezett neuromorf számítástechnika. A kutatók olyan chipeket fejlesztenek, amelyek felépítése nem a klasszikus számítógépekét, hanem sokkal inkább az idegrendszer működését követi. A számítás és a memória közelebb kerül egymáshoz, az információt pedig bizonyos rendszerekben neuronok tüzeléséhez hasonló elektromos impulzusok továbbítják.

A 2018-as Thakur-tanulmány éppen erre a különbségre hívta fel a figyelmet: a hagyományos szuperszámítógépek rendkívül energiaigényesek, ha az agy működését próbáljuk részletesen utánozni, ezért hosszú távon új számítógépes architektúrákra lehet szükség. (Frontiers)

Az MI következő nagy áttörése ezért nem egyszerűen az lesz, hogy még több processzort kapcsolunk össze, hanem az, hogy megtanulunk egészen másképpen számolni. Miközben egy hipotetikus emberi léptékű kérgi szimuláció energiaigényét fél gigawattra becsülték, mindannyian hordunk a fejünkben egy nagyjából húszwattos szerkezetet, amely lát, hall, beszél, tanul, emlékezik, alkalmazkodik – és mindezt egy szendvics energiájából órákon át képes működtetni.A mesterséges intelligencia történetének egyik legnagyobb kérdése az lesz, hogy mennyi energiába kerül majd ez az intelligencia.

(Frontiers) A cikk az MI segítségével készült

A Húsz watt kontra fél gigawatt – az energia lehet a mesterséges intelligencia következő nagy korlátja bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.