Célpontban a tizenévesek: veszélyes csalók a neten

A hamisított divatcikkektől a „túl jó ahhoz, hogy igaz legyen” típusú állásajánlatokig – íme, öt gyakori trükk, amivel a csalók a kamaszok pénzét és személyes adatait próbálják megszerezni. (A nyitó kép forrása: www.noen.at.)

A bizalom és a fiatalsággal járó naivitás teszi a csalók első számú célpontjává a tizenéveseket, hiszen kamaszként még könnyen hiszünk másoknak. Ha szülőként olvassuk ezt a cikket, érdemes megosztanunk az itt leírt tanácsokat a gyermekeinkkel is, a biztonságos online jelenlét végett.

Nézzük, melyek a legnépszerűbb, tiniket célzó csalási módszerek, és hogyan védekezhetünk ellenük az internetbiztonsági programokat fejlesztő ESET szakértői szerint:

Csalások a közösségi médiában

Mivel a közösségi média a tinédzserek digitális játszótere, nem meglepő, hogy a csalók ott próbálják meg lépre csalni őket, ahol az idejük jórészét töltik. A közösségi médiás átverések a legkülönfélébb formákban érkeznek, így nincs minden esetben alkalmazható megoldás. Az egyik gyakori csapda hírességekről szóló, sokkoló címekkel ellátott bulvárcikknek álcázza magát, viszont aki rákattint a linkre, kártékony weboldalon találja magát.

A csalók közvetlenül is kapcsolatba léphetnek áldozataikkal olyan üzenetek formájában, amelyek különféle versenyekben és nyereményjátékokban részvételre hívják őket. A megosztott link ez esetben is hamis weboldalra vezet, amely megfertőzi az eszközüket kártékony programokkal, vagy megpróbálja kicsalni tőlük a bizalmas személyes adataikat.

Leárazott luxustermékek

Népszerű internetes csalási forma a közösségi médiában megosztott hamis hirdetés, ami nevetségesen olcsón kínál luxuscikkeket. A csalók megpróbálnak a kamaszok körében különösen népszerű márkákat és árukat kínálni – a limitált kiadású cipőktől kezdve a kamu Ray-Ban online webshopokon át az olyan márkás ruhákig, amelyeket egyébként nem engedhetnének meg maguknak a zsebpénzükből vagy a részmunkaidős fizetésükből.

Az átverés egy hamis webáruház létrehozásán alapul, ami széles választékot kínál a divatos, kívánatos termékekből, azonban a vásárlás után a megrendelők vagy egy hamisított terméket kapnak, vagy semmit sem. A legrosszabb esetben pedig a bankkártya adataink ellopásával le is nullázzák az egyenlegüket.

Ösztöndíjas-csalások

A tandíj és a továbbtanulással járó költségek fedezésében segíthetnek az ösztöndíjak – a kiberbűnözők pedig az anyagi támogatást kereső diákokra vadásznak különféle hamis ösztöndíjak ajánlásával – elsősorban az angol nyelvterületen élőknél.

Ezek a nem létező ösztöndíjprogramok gyakran regisztrációs díj kifizetésére kötelezik a kérelmezőt, azonban ezt a pénzt a csaló teszi zsebre. Az átverés „ösztöndíj-tombola” formájában is érkezhet, amely az adóköltségekre hivatkozva követeli meg a résztvevőtől egy előzetesen előre fizetendő „feldolgozási díj” vagy „kifizetési díj” átutalását.

Hamis munkaajánlatok

Nem könnyű tinédzsernek lenni, hiszen a divatos ruhákat, bulikat, utazásokat, tanulmányokat nem lehet csak a zsebpénzből fedezni – éppen ezért keresnek sokan részmunkaidős állást. A fiatal álláskeresők átveréséhez a kiberbűnözők hamis állásajánlatokkal kecsegtetik őket, amelyek többnyire eleve túl jól hangzanak ahhoz, hogy igazak legyenek.

Az ESET szakértői szerint a csalók hiteles állásajánlat-gyűjtő helyeken posztolnak hamis munkalehetőségeket, amelyek általában otthoni könnyű munkavégzést lehetővé tévő, kifejezetten jól fizető pozíciót ígérnek. Azonban ezek célja nem a foglalkoztatás, hanem a célpontok személyes adatainak kicsalása, melyeket később egyéb átverésekhez tudnak majd felhasználni – például az áldozat nevére történő bankszámla megnyitásához vagy a személyazonosságukkal történő okirat hamisításához.

Álprofilos átverések

A szerelmi csalók már nem csak a társkereső oldalakon tevékenykednek – gyakran a közösségi médiát is fürkészik, ahol kiszemeltjeikkel privát üzeneteken keresztül lépnek kapcsolatba.

A csaló sok esetben olyan személynek adja ki magát, akit a célpont nagy valószínűséggel vonzónak talál. Ezután addig udvarol, amíg el nem éri a célját, például, hogy pénzt csaljon ki az áldozatától. Sajnos a kiberbűnözők a legvisszataszítóbb taktikáktól sem riadnak vissza, ezért az is előfordulhat, hogy áldozataikat intim képek küldésére ösztönzik, majd azzal zsarolják őket, hogy megosztják ezeket a szeretteikkel és/vagy a nyilvánossággal, ha az áldozat nem fizet nekik.

Így védd meg magad! – tanácsok kamaszoknak

Szerencsére vannak olyan módszerek, amelyekkel hatékonyan lehet védekezni a kamaszokat célzó csalók ellen.

Ha egy olyan állásajánlattal találkozunk, amely csábítóan hangzik, de vannak aggályaink, keressünk rá a cégre, hogy találunk-e valami gyanúsat. Ne felejtsük el, hogy a bérkifizetéshez szükséges személyes adatokat mindenhol csak a felvétel után kell megadni.

Ugyanez vonatkozik az ösztöndíjakra is – mindig győződjünk meg az állítólagos ösztöndíjat kínáló szervezet hitelességéről, akár internetes kereséssel, akár az iroda közvetlen felkeresésével. És soha ne fizessünk be előre semmiféle „feldolgozási díjat” vagy „előleget”.

Az internet egyik alapszabálya: „Ha valami túl szépnek látszik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor valószínűleg nem igaz.” Tehát: ha egy nevetségesen leárazott, limitált kiadású márkás termékkel találkozunk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy átverésről van szó. Ha ennek ellenére sem tudjuk kiverni a fejünkből az ajánlatot, akkor alaposan ellenőrizzük a szállítót, hogy találunk-e bármi gyanúsat.

Az idegenektől érkező kéretlen levelek esetén mindig nagyon gyanakvónak kell lennünk, pláne, ha egy kétes ajánlat, gyanús csatolmány vagy link is érkezik az üzenettel együtt. Minden esetben a legjobb lépés teljesen figyelmen kívül hagyni a levelet és nem rákattintani az ismeretlentől érkezett linkre vagy mellékletre.

Ha egy idegen chatüzenetekben próbál kapcsolatba lépni velünk és rövid időn belül szerelmet is vall, villognia kell a belső vészjelzőnknek, hogy ez nem életszerű. Egy gyors, kép alapján történő kereséssel hamar kiderülhet, hogy valamilyen hátsó szándékkal másnak adják-e ki magukat.