Kíméletlen kullancsok – DualDur: áttörés a Lyme-kór felismerésében

Amikor először széles körben téma lett, és egy ország figyelt fel a kullancsok terjesztette szörnyű kórra, akkor az Monspart Sarolta esete volt. A sokakat példára serkentő, 34-szeres tájfutó magyar bajnok sífutásban is hatszor lett OB-aranyérmes. Csaknem ötven évvel ezelőtt, 1972-ben első magyar nőként egyéni vb-címet szerzett tájfutásban. Abban az évben elindult a csepeli maratonon, három órán belüli idővel teljesítette, ezzel Európa leggyorsabb női maratonfutója lett. (A nyitó kép forrása: vajma-info.)

Kullancscsípés vetett véget sportolói karrierjének 1978-ban. Vírusos agyvelőgyulladással hat napig volt kómában, felépülése után is maradandó sérüléssel élt. Fel kellett hagynia az élversenyzéssel, de ez sem tartotta távol a sporttól. Tíz éven át volt a magyar tájfutó-válogatott szövetségi kapitánya, 2012-ben pedig a Magyar Olimpiai Bizottság alelnökévé választották.

A bal oldali képen: Monspart Sarolta.

Az idén elhunyt sportoló nevével ithon szinte összekötjük a Lyme kórt, hiszen addig azt sem tudta a lakosság nagyrésze, hogy ilyen létezik. Pedig a Lyme-kór évezredek óta jelenlévő, terjedő, ám alig 40 éve azonosított, de egyre ismertebb betegség, amely a lakosság akár tizedét is érintheti. A szakemberek szerint a diagnosztizálás nem megoldott, ami a hagyományos laboratóriumi eljárások problémáival, és a tünetek szerteágazó voltával van összefüggésben. Az Európai Parlament már 2018-ban felhívta a tagországok figyelmét, hogy szükséges az új diagnosztikai megoldások kifejlesztése, példaként említve a DualDur-t, a Lyme-kór áttörő erejű labordiagnosztikai eljárását.

A Lyme-kór esetszámának, elterjedtségének becslése az utóbbi években nagyot változott, és ebben több faktor játszott szerepet. A legfontosabb, hogy maga a betegség csupán négy évtizede ismert és pontosan azonosított, bár sok ezer éve jelen van az emberi szervezetben. A járványügyi rendszerben jelentett esetszám a valós eseteknek csupán kevesebb mint egytizede. Mivel a betegség a fertőzés után akár évekig, évtizedekig lappanghat, és a diagnózis a tünetek jelentkezése után sem egyértelmű, a fertőzöttek egy részét nem kezelik azonnal, miáltal a betegszám halmozódik. Ezért az új ismeretek, illetve az egyre szélesebb körben terjedő ismertség segíti a társadalomban évtizedek óta jelen lévő fertőzöttek diagnosztizálását.

Ma bejelentették: piacra lépett a magyarok által fejlesztett legújabb  labordiagnosztikai eljárás, a DualDur, amely azonosítja a kullancsok által terjesztett Lyme-kór okozóját a betegség bármely időszakában, akár már a csípést követően egy héten belül is. Az eljárást magyar vállalat, a Lyme Diagnostics Kft. fejlesztette, és az Európai Bizottság Horizont 2020 programjának 1100 millió forintos támogatásával valósult meg.

„Ha a betegséget nem ismerik fel a kezdeti szakaszban, és hosszabb ideig kezeletlen marad, később szívizomgyulladás, szívritmuszavar, ideggyulladás, akár bénulás is kialakulhat” – mondta el dr. Kolbenheyer Erik főorvos. A Lyme Diagnostics Kft. klinikai vizsgálata közben a diagnosztizált betegek 63%-a esetében két vagy több tünetet is súlyosnak vagy igen súlyosnak jellemzett, háromnegyedénél pedig súlyos, nagyon súlyos tüneteket (fáradtság, alvászavar, ízületi fájdalom, izomfájdalom, egyéb fájdalom, depresszió, kognitív zavar, idegrendszeri problémák, fejfájás, szívproblémák) tapasztalt.

A betegség diagnosztizálására a magyar Lyme Diagnostics Kft. fejlesztése lehet a megoldás, ami Európa-szerte egyedülálló módszerrel képes akár már a csípést követően néhány napon belül felismerni a kórokozót. Ennek egyik oka, hogy az új módszer a baktériumok kimutatásán alapul, nem pedig az immunválaszon, ami sok betegben későn vagy egyáltalán nem alakul ki. Ezt a módszert dr. Bózsik Béla Pál főorvos, a Lyme Diagnostics Kft. tudományos igazgatója fejlesztette ki, sötétlátóteres mikroszkópia alapján, az Országos Közegészségügyi Intézetben.

A fejlesztés azért is egyedülálló, mert a szakemberek és szakmai publikációk szerint a Lyme-kór laboratóriumi diagnózisa nem megoldott, a jelenleg leggyakrabban használt módszerek a fertőzöttek csupán 30–50%-át ismerik fel.

A Lyme-kórt a laboratóriumban direkt és indirekt vizsgálatokkal tudják tesztelni: az indirekt vizsgálatok a szervezet immunválaszát mutatják ki, a direkt vizsgálatok pedig magát a kórokozót, vagy annak egy részét. „Egy átlagos betegségnél a hagyományos módszerek a tenyésztés vagy az ellenanyag-teszt, ezek viszont nem sikeresek a Lyme-kór esetében, tenyészteni ugyanis kis eséllyel, hónapok alatt lehet, az immunválasz pedig az esetek többségében nem mérhető, vagy ki sem alakul – magyarázta el Bózsik András Pál, a Lyme Diagnostics Kft. ügyvezetője. – A DualDur nemcsak kimutatja a kórokozót, de statisztikai elemzésekkel és mesterséges intelligenciával megbecsüli a szervezetre gyakorolt hatását is – tünetes vagy tünetmentes –, így felülmúlja a direkt módszereket is. A mesterségesintelligencia-rendszer az összefüggések betanítása alapján képes arra, hogy elkülönítse a tüneteket még nem mutató, és a Lyme szakértők által már feltehetőleg kezelésre javasolt eseteket. A rendszer által közölt információmennyiség tehát jócskán meghaladja az eddigi analitikai eljárások információtartalmát. A DualDur in vitro diagnosztikai rendszer az uniós irányelveknek és vonatkozó rendeleteknek mindenben megfelel. A rendszer hatósági nyilvántartásba vett, bizonyított teljesítőképességű eszközcsoport minőségi megfelelőségi jelöléssel (CE-jelzés) rendelkezik.”

A klinikai vizsgálattal további egyedi laboratóriumi teszteket sikerült kifejleszteni. Ezzel már négy, világszintű újdonság áll rendelkezésre a közép-európai Lyme-laboratóriumban, számos kiegészítő vizsgálattal együtt, amelyeket a cég laborpartnerei segítségével nyújt.

A Lyme Diagnostics Kft. elvégezte Európa legnagyobb Lyme-diagnosztikai klinikai kutatását hat közép-európai ország 8 vizsgálóhelyén, 400 személy bevonásával. A vizsgálat bizonyította, hogy a teszt érzékenysége 60%-kal magasabb a jelenleg leggyakrabban alkalmazott Lyme-teszthez mérten. Képes a DualDur a betegek 96%-át azonosítani, így nagy biztonsággal használható szűrővizsgálatként a klinikákon, a jelenlegi eljárásokat kiegészítve.

Arra pedig fel kell készülni, hogy a klímaváltozás nagy hatással van a kullancsok nagy mértékű terjedésére. Egyes magyarországi kullancsfajok élettere bővül, emellett új fajok bejövetele is várható, melyek újabb közvetített kórokozók és betegségek megjelenését vonhatják maguk után.