Miután a múlt évtized az okostelefonok világméretű elterjedéséről, a mesterséges intelligencia lendületes fejlődéséről, valamint az adatfelhő, a mobilalkalmazások és a közösségi média térnyeréséről szólt, a nagy kérdés: mi jön/jöhet ezután? Dalos Ottó, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója vázolja föl a digitális reflex, a kiberbűnözés, a threat hunting, a zero trust, a jövő internete – a szép új világ – várható irányzatait.
„Egyetlen cég sem tudja tökéletesen megjósolni a jövőt, részben ez teszi a technológia területét olyan izgalmassá – szögezi le a szakember. – Az iparági vállalatok szakembereinek a dolga, hogy a jelekből kiolvasva próbálják meg előre jelezni a fejlődés irányát. A közeli múltban leírt irányzatok, például az 5G és a mobilkommunikáció fejlődése, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás, a multicloud továbbra is meghatározóak lesznek” – sorolta Dalos.
# A jövő internete
A 21. század harmadik évtizedébe lépve sem lassul a technológiai fejlődés üteme. A digitális átalakulás nagy teher a meglévő internetes infrastruktúra számára.
Három év múlva (becslés szerint) már 49 milliárd eszköz csatlakozik a világhálóra. Számos új technológia megjelenésére, illetve elterjedésére is lehet számítani a következő évtizedben: a virtuális és a kiterjesztett valóságtól kezdve a 16K streamen, a mesterséges intelligencián (AI), az 5G- meg a kvantumtechnológiákon, az adaptív és prediktív kiberbiztonságon és az autonóm járműveken keresztül az intelligens IoT-ig.
Az alkalmazások következő nemzedékei messze meghaladják majd a jelenlegi hálózatok és berendezések lehetőségeit, ezért a mostaninál gyorsabbá, skálázhatóbbá, gazdaságosabbá, egyszerűbbé és biztonságosabbá kell tenni őket.
A Cisco nemrégiben jelentette be legújabb fejlesztéseit, amik lehetővé teszik a digitális innováció következő évtizedét kiszolgáló internetes infrastruktúra kiépítését. A jövő internetének három fő pillérét a szilícium-chipekkel, az optikai hálózatokkal és a szoftveres architektúrákkal kapcsolatos innovációk jelenítik meg.
# Az alkalmazáshűség az új márkahűség
A digitális felületeken folytatott kommunikáció – legyen az alkalmazás, weboldal vagy más – mára minden vállalkozás és szervezet életében kiemelten fontossá vált. Az egyszerűség és a használói élmény lett meghatározó, a vásárlók ezek alapján döntenek.
Az AppDynamics legfrissebb App Attention Index kutatásának megállapításai szerint a digitális szolgáltatások használata magától értetődővé, egyfajta automatizmussá vált az emberek többsége számára. Ez az úgynevezett „digitális reflex”: a múltban a fogyasztók tudatos mérlegelést követően döntöttek arról, hogy egy feladat vagy tevékenység elvégzéséhez digitális szolgáltatást vesznek-e igénybe; napjainkban a válaszadók döntő többsége (71%) úgy véli, hogy a digitális szolgáltatások használata jóformán ösztönössé vált a mindennapi életben.
A felmérés eredményei szerint az emberek gyorsan elfordulnak azoktól a márkáktól, amelyeknek az alkalmazásaival nincs jó tapasztalatuk. Ha a digitális szolgáltatás nem működik megfelelően, a fogyasztók szinte azonnal a versenytársak felé fordulnak (49%), sőt akár aktívan megpróbálnak másokat is lebeszélni egy szolgáltatás vagy márka használatáról (63%) anélkül, hogy esélyt adnának a vállalkozásnak a korrekcióra.
A vállalkozásoknak a következő években tehát kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a fogyasztók nem tolerálják, sőt büntetik a bonyolult, lassú és átlagos digitális élményt. Ezért az alkalmazásokhoz kapcsolódó valós idejű adatelemzés, a szűk keresztmetszetek megtalálása és az azonnali beavatkozás kritikus fontosságú tényezők lesznek.
# Threat Hunting, Zero Trust és társai
A kiberbűnözés olyan tempóban növekszik, hogy az okozott károk nagysága háromszorosa a természeti katasztrófák okozta károkénak, így a biztonság iránti igény is egyre nagyobb. A reaktív biztonság („reactive security”), amely csak akkor foglalkozik a problémákkal, amikor azok már hatással vannak a rendszerekre, ma már kevés.
A Forrester által alkotott „zero trust”-modell azon az elven alapszik, hogy a szervezetek senkiben és semmiben sem bíznak a hálózatukon belül és azon kívül. Az incidensek megelőzése végett csak a jogosult, megbízható használók, eszközök és munkafolyamatok kapnak hozzáférést a rendszerekhez – a használói élmény csökkenése nélkül. Ez a megközelítés a következő évek kiberbiztonságának egyik fő iránya lesz.
A másik izgalmas trend a „threat hunting”, azaz a fenyegetésvadászat. A hagyományos biztonsági modellek általában akkor reagálnak a riasztásokra, miután felismerték a potenciálisan káros tevékenységeket, a threat hunting viszont a még ismeretlen fenyegetéseket figyeli, elemzi. A cél az új és még ismeretlen rosszindulatú programok és a sebezhetőségek idejében történő felfedezése.
A Cisco Talos szakértői a Hunting for Hidden Threats című e-könyvben mutatják be a Threat Hunting működését, kitérve arra, hogy kinek kell részt vennie benne, illetve mit, hol és mikor kell keresni. Ezenkívül összehasonlítja a modellt más biztonsági módszerekkel, például az incidensekre való reagálással, a behatolás-teszteléssel vagy a kockázatkezeléssel.
# Hálózati trendek: út a szándék alapú hálózatokhoz
A hálózatok az internet bevezetése óta a legfontosabb átalakuláson mennek keresztül. A múlt években az iparági beszélgetések a szoftvervezérelt hálózatok (SDN), mint a fejlődés következő fázisa körül forogtak. Az SDN számos előnnyel jár, beleértve a központosított irányítást, a biztonságot, a rugalmasságot és az alacsonyabb működési költségeket.
A Cisco fontos lépésnek tekinti az SDN-t a hálózati infrastruktúrák fejlődésében a valódi szándék-alapú hálózatok (Intent-Based Networking – IBN) felé vezető úton. Ezek mesterséges intelligenciát és gépi tanulást használnak a hálózat működési folyamatainak észlelésére, előrejelzésére és az anomáliák automatikus megoldására. Nem csupán megállítják a folyamatban lévő kiberbiztonsági fenyegetéseket, hanem folyamatosan fejlődnek és tanulnak is.
Az SDN-alapú megoldások alkalmazása folyamatosan bővül. A Cisco Global Networking Trends jelentésben megkérdezett több mint 2000 IT-vezető és hálózati szakember 41%-a használ SDN-megoldást legalább egy hálózati domain esetében. Ennek ellenére mindössze 4% gondolja úgy, hogy hálózata valóban szándékalapú. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az IBN-hálózatoknak fontos szerepük lesz a közeli jövőben: a válaszadók 78%-a szerint a hálózatuk két éven belül a szolgáltatás-központú és szándék-alapú hálózatok irányába fog fejlődni, 35% szerint pedig hálózatuk teljes mértékben szándék-alapú lesz.
# Készségek, IT-szakemberhiány
A tehetséggondozás és a jól képzett szakemberek hiánya ma továbbra is az első számú kihívás az informatikai vezetők számára. A Cisco egyik felmérésében világszerte 600 informatikai és üzleti döntéshozót kérdezett meg; a válaszadók 93%-a nyilatkozott úgy, hogy a szakemberhiány számottevően lassítja vállalatuk digitális átalakulását.
A legkeresettebb szakterületek köre is látványos változáson megy keresztül. Nem meglepő, hogy az olyan szaktudás iránt, mint az adattudomány és az AI (mesterséges intelligencia), továbbra is nő az igény. Ugyanakkor az informatikai szakembereknek stratégiai üzleti partnerekké kell válniuk.
Ehhez az is szükséges, hogy az informatikai dolgozók napi rutinfeladatait (például az eszközök konfigurálása) az összetett üzleti problémák technológiával történő támogatása váltsa fel.