A leginkább kockázatos iparágaknak stabilan az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelmi vállalkozások 
minősülnek. Mellettük az eljárás alá vontak között az ingatlangazdálkodási, a turisztikában, valamint a gépjármű-
iparban tevékenykedő vállalkozások vannak nagy számban – derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből. 

Az adatok vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a Coface az összes eljárást bevonja a hazai fizetésképtelenségi tendencia mutatójába.

Az esetek több mint 55 százaléka végelszámolás, volumene közel hatvan százalékkal nőtt meg. Az ügyek másik nagy hányadát a felszámolások adják, a legkisebb részét, az összes eljárás egy százalékát pedig a csődeljárások. A végelszámolások ilyen mértékű megugrásának az okát dr. Czibor Zsolt, a Coface Hungary jogásza azzal magyarázza, hogy az esetek nagy tömegét a kényszer-végelszámolások alkotják. Ezek drasztikus emelkedése egyrészről a piac állami tisztításának hatékonyságát, és az eljáró szervek elkötelezettségét tükrözi, ugyanakkor felveti annak problémáját, hogy ez az eljárás ritkán nyújt hatékony védelmet és kézzel fogható megtérülést a hitelező számára. 

Érdemes lehet ezen új problémát a prevenció oldaláról megközelítve – esetlegesen büntetőjogi eszközök, vagy pénzügyi szankciók igénybevételével – olyan szabályozását kidolgozni, amely a cégtulajdonosokat, és cégvezetőket a mostaninál felelősebb eljárásra és cégvezetésre ösztönzi.

A leginkább kockázatos iparágaknak változatlanul az építőipar, valamint a kereskedelmi vállalkozások minősülnek. Az építőipar megtartotta listavezető helyét: az összes eljárás 19 százaléka, 27 százalékkal több, mint 2010 azonos 
időszakában. Az évek óta meglévő ágazati problémák megoldását nem segíti, hogy nem javult a finanszírozási 
hajlam ebben az ágazatban, és a kereslet fellendülésére is várnunk kell. Az ágazatot – eltekintve a nagy szereplőktől – a Coface továbbra is átláthatatlannak tartja, aminek oka, hogy a piaci szereplőket nehéz minősíteni, az ágazat fluktuációja erős, valamint a piac túlzottan elaprózódott. Ebben az iparágban rendkívül magas a cégek száma, aminek csökkeni kellene, erre azonban kevés a remény – tette hozzá Bagyura András, a Coface Hungary 
kereskedelmi vezetője.

A fizetésképtelenségi eljárások számát ágazatonként vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban az 
építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cég érintett. Az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 19%-át építőipari cégek, további 23%-át kis- és nagykereskedelmi vállalkozások ellen indították az év első három hónapjában. Mellettük az eljárás alá vontak között az ingatlangazdálkodási, a turisztikában, valamint a gépjárműiparban tevékenykedő vállalkozások vannak nagy számban.

Ha figyelembe vesszük az adott szektorban működő vállalkozások számát, azaz a kockázati tényezőt reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot, akkor az üzleti szolgáltatást végzők, a fuvarozók, valamint a faiparosok állnak az élen, de az országos átlag felett található számos más ágazat is, mint például az építőipari cégek, az acél- és fémipar, a turizmus és vendéglátás, a kereskedelmi vállalkozások, a papír- és csomagolóipar, valamint a  gépjárműipar. 

A fuvarozókat nyilván sújtja a múlt évek visszaesése, amelyből lassú a kilábalás és főleg az export élénkülése viheti előre. A nemzetközi fuvarozás tekintetében elkezdett ugyan növekedni a piac, ez azonban nem tudja olyan 
mértékben ellensúlyozni a kieső megrendeléseket, hogy összességében ne sújtsa az ágazatot. Sok fuvarozó néhány évvel ezelőtt tetemes kapacitásokat létesített, flottákat állított forgalomba, amelyet szinte mind lízing-konstrukcióban finanszírozott. A gazdasági visszaesést kísérő csökkenés a fuvarozói megrendelésekben a bevételeket és a lízingelt gépjárművek futásának csökkenését hozta, azok nem termelték, nem termelik ki a lízingdíjukat, így sokak által nem viselhető terhet okoznak. A fuvarozási piacon most tetőzhet a tisztulás, aki most talpon marad, az valószínűleg már túléli a válságot.

A fuvarozók nehézségeit növeli az üzemanyagárak emelkedése is, amellyel már az elmúlt hónapokban szembe kellett nézniük a szereplőknek, esetükben az üzemanyagár alapvetően meghatározza az ágazat jövedelmezőségét – teszi hozzá Bagyura. A faipar a bútoriparhoz, a bútoripar pedig az építőiparhoz és az ingatlan-beruházásokhoz kapcsolódik szorosan, így leginkább ez utóbbi kettő visszaesése a faipari ágazat magas fizetésképtelenségi arányának az oka. 

A legnagyobb változást a mezőgazdasági cégek produkálták. Az ágazat rendkívül forrásigényes és mivel az eddig 
nagy összegekkel a termelőket finanszírozó meghatározó szállítók érezhetően óvatosabbá váltak a hitelre történő 
kihelyezésekben, ez a termelői kört is kedvezőtlenül érinti. Ráadásul az elégtelen finanszírozottság halmozottan 
hátrányos helyzetbe hozza azokat a gazdaságokat, amelyek a tavalyi rendkívüli időjárási körülmények közepette az 
átlagosnál rosszabb terméssel voltak kénytelenek szembesülni. 

Az ágazaton belül a kizárólag állattenyésztéssel foglalkozó termelők a túlélésért küzdenek. Főként a sertés- és 
baromfiágazat szereplőit viselte meg az utóbbi időben lezajlott drasztikus táp- és takarmányár-robbanás. Ezenkívül 
leginkább a húsfeldolgozók helyzete romlott, ami többnyire az alapanyagár növekedésével, a hazai fogyasztás 
csökkenésével magyarázható, valamint azzal is, hogy az élelmiszerláncok csak kis mértékben hajlandók a hazai 
beszállítók áremelési igényeit elismerni, ami egyre inkább az importnak kedvez, és így a hazai beszállítók 
ellehetetlenülnek.

Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az 
építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (19,14%-a, összesen bejegyzett cégek 13,05%-a). Jellegzetes 
eltéréseket a nagykereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 10,95%-a, összesen bejegyzett cégek 7,98%-a), 
valamint a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (eljárások 7,04%-a, de a bejegyzett hazai cégek 4,92%-a) 
regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban – az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 6,37%-a, összesen 
bejegyzett cégek 13,98%-a) teljesített a legjobban.

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2011 első negyedévében a legtöbb eljárást a fővárosban, valamint Pest 
megyében folytatták (az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás több, mint 40%-át). Budapesten az eljárások 
34,32%-át, Pest megyében, pedig 7,24%-át indították. 

A bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Jász–Nagykun–Szolnok megyében volt a legmagasabb 2011 első 
három hónapjában (3,86%), majd ezt követi Nógrád (3,66%) és Heves megye (3,61%). 

A legnagyobb negatív eltérést az előző évhez képest Fejér megye produkálta: a csődhányad relatív növekedése 
+26% volt. Látványos romlást mutat Veszprém megye, ahol a csődhányad relatív növekedése +15% volt. 
Tekintettel az alacsony esetszámra (mint például Veszprém megye, ahol a relatív növekedés magas volt) összesen 
csak 381 eljárásról, azaz az összes eljárás 3,83%-áról beszélünk, látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére 
nincs szó térségbeli válságról.

Az első negyedéves eljárások megyei részarányát vizsgálva a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns 
eltéréseket Jász–Nagykun–Szolnok megyében tapasztaltunk (eljárások 4,13%-a, összesen bejegyzett cégek 
1,95%-a), Fejér megyében (eljárások 5,34%-a, összesen bejegyzett cégek 3,33%-a), valamint Heves megyében 
(eljárások 3,88%-a, összesen bejegyzett cégek 1,92%-a) regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban Pest 
(eljárások 7,14%-a, de a bejegyzett hazai cégek 14,1%-a) teljesített a legjobban.

A 2011. év sok kihívást tartogat a kockázatvállalás szempontjából. Számos szektort erősen érint az alapanyag- és az üzemanyagárak emelkedése (pl. táp- és takarmány-, élelmiszeripar, olajipari alapanyagokkal dolgozó szektorok), 
kérdéses, hogy mennyire bírják elviselni a piaci szereplők ezeket a terheket. A hazai kisvállalkozások többnyire 
elégtelenül tőkésítettek és szinte kizárólag hitelből működnek. Náluk különösen sokasodhatnak a problémák akár 
egy-egy késedelmes fizetés miatt is, és így könnyen magukkal ránthatnak erősebb, akár közepes méretű 
vállalkozásokat is.

Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője felhívta a figyelmet, hogy a válság bebizonyította: rövid időn belül is 
nagy változások következhetnek be az egykoron prosperáló piaci szereplők esetében is, és az eddig megbízható 
partnerből könnyen kockázatos lehet. Ezért a szakember megfontolt gazdálkodást javasol azon cégek számára, 
amelyek a jelenlegi gazdasági környezetben növekedési lehetőségekre találtak. Az árbevétel növelése közben 
kiemelten fontos a vevők folyamatos figyelemmel kísérése, a szóba jöhető partnerek körültekintő átvilágítása. Egy-
egy nem fizető vevő kezelését nem érdemes házon belül tartani akkor, amikor a legtöbb erőforrást a piacok 
megtartására és az új értékesítési lehetőségek felkutatására kell fordítani akár az életben maradásért folytatott 
küzdelemben, akár a növekedési pályára állt cégek esetében. Érdemes független követeléskezelő céget bevonni az 
elvégzett munka, vagy leszállított termékek ellenértékének átutalásával késlekedő partnerekkel egyeztetésekbe.