A 2010-i felminősítések után a Coface a napokban tíz országot minősített le. Köztük vannak olyanok, amelyeket már tavaly decemberben is ez a sors ért utol (például Portugália, Ciprus), olyanok, amelyeket negyedéve még felminősített (Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság), másokat negatív figyelési listára helyezett (Japán, Egyiptom); a többség besorolását változatlanul hagyta a Coface.
A Coface – amely nem az államadósságot ítéli meg, hanem az egyes országok vállalatainak fizetésképtelenségi veszélye alapján alakítja a besorolást – most úgy látja, hogy a világgazdaság talpra állása folytatódik ugyan, de a vártnál kevésbé dinamikusan. Nem kis részben amiatt, mert folytatódik a nemzetközi kőolajárak emelkedése, köszönhetően a kőolaj-exportáló országok egy részében tapasztalható társadalmi-politikai feszültségeknek és a világ harmadik nagy olajimportőrének számító Japán helyreállítási igényeinek. A Brent hordónkénti ára 25 százalékkal emelkedhet a tavalyi 100 dollár/hordós szintről.
„Azután, hogy 2010-ben egyértelmű volt a helyzet javulása, most ismét a kockázatok növekedésének vagyunk a tanúi. Ezúttal az első negyedévi politikai zavargások, illetve természeti katasztrófák okolhatók a romló helyzetért.” Így összegezik a globális folyamatokat a Coface elemzői. Hozzátéve: a gazdasági visszaesés a feltörekvő országokat is érinti. A hatvan országban jelen lévő hitelbiztosító szakemberei egyébként most úgy látják, hogy a világgazdaság egésze az idén 3,2 százalékkal fog nőni, ami 0,2 százalékponttal lassúbb ütem, mint amit eredetileg vártak. Ezen belül a fejlett országok dinamikája 1,7, a fejlődőké ugyanakkor 5,6 százalékos lehet 2011-ben. Az előrejelzésekben már bele van kalkulálva egyes euróövezeti országok kritikus adóssághelyzete, valamint a fejlődő országok lassuló növekedése, ami főként bizonyos ázsiai országok által bevezetett, a gazdaság túlhevülését kezelni hivatott intézkedéseknek köszönhető.
Egyes országok/régiók folyamatai
Japán Az ázsiai szigetország ezúttal nem úszta meg: besorolását (ami a lehetséges legjobb) érintetlenül hagyta ugyan a Coface, ám negatív kilátással látta el. A természeti katasztrófák nyomán az ország gazdaságának növekedése a prognosztizált 1,5 százalék helyett legfeljebb 0,3 százalék lehet az idén (tavaly még 3,9 százalékos volt). Elsősorban a gazdaság húzóerejének számító export sínyli meg a helyzetet, miután a ki-kimaradó energiaellátás hosszú távon is negatívan hat a termelésre. Különösen a minimális cash-flow-val rendelkező kis beszállítók szenvednek majd erőteljesen. A legkorábban a harmadik negyedévre várható a kilábalás megindulása, amit az újjáépítés és az ismét erősödésnek induló fogyasztói bizalom húzhat. S habár egyelőre nehéz megjósolni, mindez hogyan hat a világgazdaság egészére, a Coface szakértői szerint a hatás negatív lesz a globális termelési láncokra, különösen az autóiparban és az elektronikában.
Euróövezet Az elit klubhoz tartozó néhány ország adóssághelyzetének válsága miatt a Coface 0,5 százalékponttal 1,3 százalékra vette vissza az idei növekedési kilátásokat a zóna egészében. Ennek ellenére csak Portugália és (a görög helyzet hatása miatt) Ciprus besorolása romlott A4-re, illetve A3-ra. A politikai krízist is átélő Portugália az idén recesszióban marad (a gazdaság 1,3 százalékkal zsugorodik), s az alacsony cash-flow-rátával rendelkező vállalatai számára komoly nehézséget jelent majd a hitelhez jutás.
Az eurózónán kívül lévő Egyesült Királyság pozitív figyelőlistás besorolása megszűnt; oka: a megszorító csomag miatt visszaeső fogyasztói bizalom. A termelővállalatok nyeresége nagyon be fog szűkülni a növekvő termelési árak miatt.
Észak-Afrika, Közel-kelet E két régióban a múlt hónapokban tapasztalható politikai bizonytalanságok negatív hatást gyakorolhatnak az állami költségvetési politikára és visszavethetik a gazdaság teljesítményét. Mindezeket is figyelembe véve a Coface negatív figyelőlistára tette Egyiptomot (B↓) és Tunéziát (A4↓), miután az ott végbemenő változások rövidtávon törékennyé teszik a politikai és gazdasági helyzetet. Szíriában (C↓) a politikai tiltakozások sora ellehetetleníti az üzleti környezetet, ezért a negatív figyelőlistára helyezés. Líbiában a leginkább drámai a helyzet: előrejelzések szerint a gazdaság teljesítménye 15 százalékkal zuhan az idén, a Coface ezért leminősítette az országot (D).
Oroszország, FÁK Ez a térség lesz az egyedüli, amely az idén gyorsabban növekedhet, mint tavaly: 4,7 százalékkal a 2011-es 4,4 százalék után. Oroszországban a dinamika 4,5 százalékos lehet, köszönhetően a lakossági fogyasztás élénkülésének és az ismét emelkedő nemzetközi kőolajáraknak. A vállalatok folytatják adósságuk leépítését, s a beruházásaik visszafogottak maradnak. Az orosz vállalatok fizetési hajlandósága az elmúlt időszakban jelentősen javult, miután a válság alatt komolyan leromlott. Oroszországot tavaly ősszel minősítette vissza a válság előtti szintre, B besorolásba a Coface, amit most megerősített.
„A magyar cégeknek érdemes szorosan figyelemmel kísérni az oroszországi, s általában az egész térségbeli fejleményeket” – mutat rá Bagyura András, a Coface kereskedelmi igazgatója. Részint hagyományos kapcsolataink, részint földrajzi közelségünk esélyt adnak arra, hogy kivegyük a részünket a javuló kilátások miatt folyamatosan bővülő importigények kielégítésében. Európában kevés ilyen bővülő piac van, s bár nagy a verseny, vannak a magyaroknak komparatív előnyeik ebben a térségben. A magyar exportőrök számára ennek fényében is jó hír, és egyben lehetőség, hogy bíztatóak az orosz kilátások.
A FÁK többi országában azonban még alig-alig látszanak a talpra állás jelei. Továbbra is jelentős politikai instabilitás és az Oroszországtól való erőteljes függőség jellemzi ezeket az országokat. Ukrajna helyzete azonban ezen belül jobbnak mondható: a talpra állás ott folytatódik, tavaly nyár óta pozitív figyelőlistán tartja a Coface az országot. De azért nagy kihívásoknak kell Ukrajnának megfelelnie, beleértve a bankrendszer törékenységét, a nemzetközi szállítmányoktól, így Moszkvától való függőséget.
Magyarország továbbra is a még befektetésinek számító A kategóriás minősítéssel rendelkezik, igaz, annak a legalsó, 4-es fokozatán. Ez az Európai Gazdasági Térségben nem egyedülálló, ilyen a besorolása Görögországnak, Írországnak, Izlandnak, Portugáliának is; miközben Bulgária és Románia a B-kategóriába esik. Igaz, Csehországot A2-ben tartja a Coface. „Reális a mostani besorolás, amit most stabilnak látunk. Veszélyek ugyan vannak, de – miként a nagy hitelminősítők, úgy – a Coface is úgy látja, hogy rövidtávon nem várható a kockázat negatív irányú változása.” – kommentálja a trendeket Bagyura András. Hozzáteszi: érdemes persze megvárni a bejelentett, illetve a már elindult kormányzati programok kibontását, kifutását. Jó lenne, ha a második félévben, a jövő év elején már javulnának a makrogazdasági számok, ami megalapozhatná a jó kilátásokat és ezzel a besorolás javítását is – fűzi hozzá.
Mire figyeljenek az exportőrök? Az országkockázati besorolások közvetlenül nem hatnak ugyan a nemzetközi partnercégek fizetőképességére, ám közvetetten igen. Mint Bagyura András kifejtette: a folyamatosan romló gazdasági környezetben az egyes cégek saját egyedi minősítése is romlani fog egy idő után. Hiszen a romló megítélésű országokban nehezednek a finanszírozási feltételek (nehezebb és drágább például a banki hitel), s emiatt romlanak a fizetési szokások. Ilyen körülmények között még jobban felértékelődik a szállítói hitel. Éppen ezért azonban fokozottan ügyelniük kell a nemzetközi piacokra szállító hazai cégeknek, ne ők finanszírozzák saját exportjukat – hangzik tanácsa. Azokban az országokban ugyanakkor, amelyekben javulnak a kilátások, a kereslet is nő, s így a piacok is bővülnek, amit meg lehet lovagolni – állítja.
Coface besorolásai
A1 Mind a politikai, mind a gazdasági helyzet, és a környezet kiváló, s pozitívan hat a vállalatok fizetőkészségére. Általában nagyon alacsony a vállalatok fizetésképtelenségének az esélye
A2 Mind a politikai, mind a gazdasági helyzet kedvező, ám az üzleti környezetben vannak hiányosságok. Általában a vállalatok fizetésképtelenségének az esélye nem túlságosan nagy.
A3 A vállaltok fizetési hajlandóságát befolyásolhatják az ország alapvetően jónak minősíthető, ám volatilis gazdasági és politikai környezete. Általában kielégítő a vállalatok fizetésképtelenségének az esélye.
A4 A politikai és gazdasági kilátásokat néhány gyengeség árnyékolja be. Az üzleti környezet viszonylagos volatilitása kihathat a fizetési hajlandóságra, de még az elfogadható keretek között van a vállalatok fizetésképtelenségének az esélye.
B A fizetési hajlandóságot befolyásolhatja a bizonytalan politikai és gazdasági, illetve az időnként nehézzé váló üzleti környezet. Általában viszonylag nagy az esélye a vállalatok fizetésképtelenségének.
C A számos hiányosság miatt kialakult igen bizonytalan politikai és gazdasági kilátások és üzleti környezet komolyan alááshatja a fizetési hajlandóságot. Általában nagy az esélye a vállalatok fizetésképtelenségének.
D Igen nagy kockázatok övezik a politikai és gazdasági kilátásokat, s az üzleti környezet nagyon kedvezőtlen lehet. Ezek a gyengeségek jelentősen befolyásolhatják a fizetési hajlandóságot. Általában a vállalati fizetésképtelenség esélye nagyon nagy.