„Nem elég elemezni a nyugtalanító folyamatokat, hanem tudományos felfedezésekre és erre alapozott technológiai fejlődésre van szükségünk a globális problémák kezelésére” – mondta Lovász László, az MTA elnöke a nyolcadik World Science Forum (WSF) résztvevői előtt Jordániában.
A kutatók, döntéshozók és tudománypolitikával foglalkozó szakemberek legnagyobb nemzetközi tanácskozását a világ legalacsonyabb tengerszint alatt fekvő vidékén, a Holt-tenger partján rendezik ezekben a napokban.
A nyolcadik World Science Forum sok ezer résztvevője tanácskozik arról, hogy miként lehet világméretű problémákat a tudomány eszközeivel a leghatékonyabban megoldani. A programsorozat a „Science for Peace” főcím köré épül. A „Tudomány a békéért” mottóval a fórum szervezői a tudomány nélkülözhetetlen szerepére és a döntéshozók felelősségére hívják fel a figyelmet a világszerte súlyos társadalmi, gazdasági és környezeti konfliktusok békés feloldásában. Ilyen egyebek között a klímaváltozás, a természeti erőforrások fenntartható felhasználása (ide értve a vízkészletek megőrzését és az élelmiszer-biztonságot), a migráció és a fenntartható fejlődés összefüggései, az agyelszívás problémája, a kutatónők körülményei, a tudományos tanácsadás döntés-előkészítő szerepe, a digitális korszak kihívásai és esélyek.
A programsorozat résztvevőit ma délelőtt Szumaja bint al-Hasszan hercegnő, a Jordániai Királyi Tudományos Társaság és az idei fórum elnöke, Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Gordon McBean, a Nemzetközi Tudományos Tanács elnöke, valamint Rush D. Holt, az Amerikai Társaság a Tudomány Fejlődéséért vezérigazgatója köszöntötte.
„A problémák tudományos megközelítése a maga tisztességességével, nyíltságával, becsületességével és gyakran a politikai korrektségre nem sokat adó beszédmódjával lényegbevágóan fontos a békét fenyegető tényezők kezelése közben – mondta beszédében Lovász László. – Muszáj tudományos módszerekkel elemeznünk és előre jeleznünk a globális trendeket. Sőt, nem elég elemezni e nyugtalanító és komplex folyamatokat, hanem tudományos felfedezésekre és erre alapozott technológiai fejlődésre van szükségünk a világméretű problémák kezelésére. A kutatásoknak egyaránt fel kell tárniuk a régi és az új technológiák előnyeit és hátrányait, ilyenek például a genetikailag módosított szervezetek, a nukleáris reaktorok, a vízi erőművek, új gyógyászati eljárások” – hangsúlyozta az MTA elnöke. Lovász arról is beszélt, hogy a klímaváltozás, a túlnépesedés, a szegénység, a természeti erőforrások kimerülése, a termőtalaj leromlása, a fertőző betegségek, a politikai és vallási szélsőségesség mind olyan bonyolult, összetett következmény-láncolatokba szerveződött folyamatok, amelyeknek a tanulmányozásához sok tudományág szereplőinek tudományközi kutatásaira van szükség.
Lovász László így fordult a résztvevőkhöz: „Ha hiszünk a tudomány küldetésében, akkor nem elég kutatni, hanem meg kell győzni a nagyközönséget, a szavazókat, a politikusokat, a tanárokat, az újságírókat arról, hogy támogassák a tudományt, kérjék ki a kutatók véleményét és tartsák tiszteletben a tudományos tényeket”.
„Nagy öröm számunkra, hogy a közel-keleti térségben először van World Science Forum” – mondta beszédében Szumaja bint al-Hasszan (a képen). A jordán királyi család tagja kiemelte: a 8. WSF-nek minden eddiginél több, kereken 3000 résztvevője van 140 országból, közülük mintegy ezren a Közel-Keletről érkeztek. A programkínálat is bővült: kilenc plenáris ülés mellett tizennégy tematikus és huszonöt külön szekcióban zajlik a tanácskozás. A WSF alkalmából több kiállítás nyílt, és Al Gore Kényelmetlen igazság című dokumentumfilmjének 2017-i folytatását is bemutatják. – emelte ki Jordániai Királyi Tudományos Társaság és az idei fórum elnöke, és külön megköszönte az MTA segítségét a rendezvény létrehozásában.
Gordon McBean köszöntőjében arról beszélt, hogy 1999, a WSF-et útjára indító első konferencia óta sokat javult a párbeszéd és a közös munka az egyes tudományterületek és a döntéshozók között, de még kell javítani azon, hogy csökkenjen a tudományt övező félreértések sora. Rush D. Holt arról beszélt, hogy a világ összes országából a tudósok összefogására van szükség ahhoz, hogy a bizonyítékokon alapuló döntéshozatal minél inkább elterjedjen. Az AAAS vezérigazgatója egyúttal a tudományos képzés fontosságára hívta fel a figyelmet.
A 8. tudományos világfórum első plenáris ülésén a felszólalók a tanácskozás mottóját értelmezték. A plenáris ülés bevezető előadását al-Hasszan bin Talál herceg tartotta. A mások között Áder János magyar államfő arról beszélt, hogy miként segíthet a tudomány olyan globális kérdések és problémák megválaszolásában, amelyek a vízgazdálkodáshoz, az élelmiszer-ellátáshoz és az energiaügyhöz kötődnek.
A World Science Forumot a Magyar Tudományos Akadémia és hét partnerintézmény közös szervezésében kétévente rendezik meg 2003 óta. A tanácskozás kiindulópontja egy 1999-i budapesti tudományos-tudománypolitikai rendezvény, a „Világkonferencia a tudományról a 21. században” volt. A World Science Forum a Magyar Tudományos Akadémia és hét nemzetközi partnerintézmény, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU), a Nemzetközi Társadalomtudományi Tanács (ISSC), az Amerikai Társaság a Tudomány Fejlődéséért (AAAS), a Tudományok Világakadémiája (TWAS), az IAP – InterAcademy Partnership (a világ tudományos akadémiát képviselő szervezet), valamint az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) közös szervezésében jött létre.