A magyar kormány meg akar állapodni Trumpékkal az oroszellenes szankciók meghosszabbításáról és csak Washington áldásával mond igent az uniós határozatra –hívja fel a figyelmet az Euractiv az újabb háttéregyeztetésekre, és amikről Bóka János magyar EU-s miniszter beszélt a Die Weltnek. Azt jelezte Amerikának és Brüsszelnek is, hogy addig semmi esély az újabb, lejáró (fél évente kell őket meghosszabbítani) szankciók további kiterjesztésére, amíg nem köt alkut erről a washingtoni vezetéssel.
Bóka egyébként csak megismételte Szijjártó szavait, aki pár napja már bejelentette a magyar kormány álláspontját a Brüsszellel való újabb konfliktus felvállalásával. A brüsszeli újság viszont diplomatikusan arra hívja fel a figyelmet, hogy egyrészt Trumpnak most kisebb gondja – mondjuk: Grönland vagy a Panama-csatorna megszerzése – is nagyobb annál, mint hogy a magyarokkal alkudozzék. Gondjait növeli a hétvégén ismertté vált újabb intézkedés, amivel Trump súlyos vámtarifákat vetett ki Kanadára, Mexikóra és Kínára.
Aligha tévedünk, amikor megjegyezzük: Trump nagyhatalmi területszerzési fenyegetései épp abba az irányba mutatnak, mint amit Putyin Ukrajnában már elkezdett.
Szintén erről adott hírt a New Voice of Ukraine portál, ami viszont kitért arra is, hogy a brüsszeli vezetésnek is szót kellene értenie ez ügyben Donald Trumppal, mielőtt újabb hosszabbítást kezdeményezne.
A magyar kormány nem a kárpátaljaiak védelmében, hanem feltehetően az oroszokkal kötött paktum miatt vonultatta fel a katonákat az ukrán határ mentén az orosz invázió előtt 2022-ben – állította az ukrán titkosszolgálat nyugalmazott vezérőrnagya, Viktor Jagun, amiről a magát pártatlannak hirdető („az Eurasia Daily hírügynökséget 2015-ben alapították az eurázsiai kontinens politikai és társadalmi fejleményeinek elfogulatlan közvetítésére”) moszkvai székhellyel alapított, angol és orosz nyelvű EurAsia Daily számolt be. A cikknek nincs szerzője, de ellenőriztem, általában nem is szokott lenni. Azt írják, hogy Magyarország és Oroszország fel akarta osztani egymás közt Ukrajnát, ha az orosz csapatok esetleg elfoglalják Kijevet. Jagun azt állítja, erre bizonyítékok is vannak: „… egyedül a magyar hadsereg volt az, amelyik nem a saját államát akarta megvédeni, hanem az ukrán határ felé lett tartott.
Idézem a vezérőrnagyot: „Nem zárom ki, hogy Orbán aláírt egy memorandumot Ukrajna bizonyos területének elfoglalásáról Putyinnal, ami hatályba lépett volna, ha mondjuk Kijevet elfoglalják”. És ő nem hisz Orbánék erre vonatkozó, ezt cáfoló magyarázatának. Jagun törekvése, hogy hiteltelenítse Orbánt. Az EurAsia Daily találgatásokba kezd, amik szerint Orbánék pusztán csak a kárpátaljai magyarokat akarták védeni. Orbán feltétel nélküli vagy mindenáron történő békekövetelése is erre utaló jel, akárcsak az Ukrajna megsegítését célzó brüsszeli intézkedések vagy kijevi törekvések folytonos gáncsolása. Utalás olvasható Orbánnak a Kossuth rádióban elhangzott nyilatkozataira is, az általa megszabott három feltételre, amiknek a teljesülése esetén a magyar kormányfő támogatni tudja az Oroszország elleni szankciókat. Az állítólagos feltételek: Ukrajnának vissza kell állítani az orosz gáztranzitot, nem intézhetnek katonai támadást a Török Áramlat ellen és továbbra is biztosítani kell az orosz olajszállításokat Európába.
Ismeretes: január végén a magyar kormány belement a szankciók meghosszabbításába, azonban fenyegetőzött, ha: Brüsszel nem teljesíti az általa szabott feltételeket, akkor az újabb hosszabbítás Orbán részéről kizárt. Jagun erről is nyilatkozott is, ami a Telegram-on jelent meg.
Az ugyancsak orosz híreket tálaló Reporter oldalán is megtalálható a hír, szintén a nyugalmazott vezérezredes ukrajnai tv-nyilatkozata alapján. Megtaláltam a tv-s nyilatkozatot is: az Espreso internetes tévéportál oldalán is (a portál 2013-ban azzal vált ismertté, hogy lehetővé tette az euromajdan-tüntetések közvetítését világszerte; az euromajdan (ukránul: Євромайдан, Jevromajdan, ’Euró tér’) több hónapos Oroszország-ellenes, Európa-párti tüntetéssorozat volt 2013. november vége és 2014 februárja között. Helyszíne az ukrán főváros központi tere, a Függetlenség tér (Майдан Незалежності, majdan Nezalezsnosztyi) volt, melyet a köznyelvben majdannak hívnak. Ott kezdődtek, majd folytak az Európa-centrikus méltóság forradalma (Революція гідності) eseményei, innen az euromajdan név). Ezen a portálon viszont már névvel ellátott cikk adott hírt Jagun véleményéről, beágyazva a nyugalmazott vezérezredes tv-s interjúját.
A kétnyelvű Espreso internetoldalán angolul is olvasható az írást, ami szerint Orbán a Trumppal lezajlott floridai találkozója után telefonon beszélt felhívta Putyinnal. Jagun nyilatkozatának lényegét a GlavRed ukrán portál is közölte.
