Orbán a vérlázító 12 éve után is újra akarja választatni magát, ám a választások tisztaságát egyre többen felügyeik. Az EBESZ egy csoportja már a helyszínen van, és újabb 190 fős csoport érkezik a napokban. Ám az aggodalmak egyrésze a héten már kifejezésre jutott: nem kiegyensúlyozott a jelöltek számára biztosítandó médiamegjelenés, és a postán érkező levélszavazatok számos visszaélésre adnak lehetőséget – írja a France 24 az AFP tudósítása alapján.
A magyar kormány azonnal reagált az előzetes EBESZ-jelentésre, ami szerinte alaptalan vádaskodás, és igyekszik előre magyarázattal szolgálni arra az esetre, ha az ellenzék elveszíti a választást. A cikk azonban legfőképp arra a 20 ezer önkéntesre koncentrál, aki ellenőrizni fogja az Orbán-féle piszkos trükköket a helyi választási bizottságokban. A „Ne hekkeld meg a demokráciát!” csoport egyik vezetője szerint a 2018-i választás az elmúlt három évtizedben a legpiszkosabb volt: a választási turizmus, a megfélemlítés, a megvesztegetés, a szoftver leállása, a postai szavazatok meghamisítása miatt – miközben el is tűntek szavazatok. A tavaly novemberben megváltoztatott választási törvény pedig ismét lehetőséget ad visszaélésre azzal, hogy bárki könnyen választókörzetet válthat, lakcímétől függetlenül – mondja Banuta Zsófia, az Unhack Democracy társalapítója, ügyvezető igazgatója. A Müller Péter üzletember nevéhez is köthető 20K csoport az első a maga nemében, a 10 ezer választó körzethez előre felkészített, és a lehetséges csalások kiszűrésére alkalmazandó telefonos applikációt is használó helyi megfigyelők soha nem vettek részt ilyen nagy számban a választások felügyeletében.
Mérő László matematikus és pszichológus – szintén önkéntes megfigyelő – az AFP-nek úgy nyilatkozott, nem nagy áldozat 250 km-t utazni egy faluba, hogy lásd, mi történik a választás napján.
Sok helyen megjelent – például a Financial Postban – a Bloomberg amerikai hírügynökség tudósítása arról, miként rántotta le a leplet Andrzej Duda lengyel elnök Orbán oroszpolitikájáról, miközben mélyül a szakadék a két politikus között. A Joe Bidennel folytatott találkozó után nyilatkozott úgy a lengyel elnök, hogy egyre kevésbé érti meg Orbánt egy olyan drámai helyzetben, amikor az agresszor Oroszország ártatlan polgárok százainak halálát okozta már, ami háborús bűn. Duda szerint ez a politikája még sokba fog kerülni Orbánnak. Előre jelezte, hogy a lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki a héten bejelenti az orosz gáz- ás olajimport tilalmának tervét Lengyelországban.
Az indiai Wion TV-nek adott interjúban Szijjártó Péter nemcsak azt mondta el, hogy több mint 7000, Ukrajnából menekült indiai egyetemistát szállítottak haza 45 repülőgéppel, hanem azt is, hogy lehetővé teszik a számukra egyetemi tanulmányaik folytatását Magyarországon. Megerősítette: szó sem lehet arról, hogy az Európai Unió szankciókat vessen ki az orosz energiaexportra.
Az újságíró megerősítette a magyar külügyminisztert Scholz német kancellár hasonló bejelentésével, hogy egyelőre ez a kérdés nem aktuális, mert Európa nem tud gyorsan átállni más beszerzési forrásra. Szijjártó kitért Joe Biden bejelentésére is, amely szerint az Egyesült Államok 15 milliárd köbméterrel több LNG, azaz cseppfolyós gázt fog exportálni Európa számára, s ezt Szijjártó összevetette azzal a mintegy 160 milliárd köbméter gázzal, amit jelenleg Oroszországból importál Európa. Szijjártó ugyanakkor egyetért azzal, hogy diverzifikálni kell az egyoldalú orosz energiafüggést, és szerinte ez legkevesebb öt évbe telik. Megerősítette: egyetért Olaf Sholz kancellárral, azt viszont még nem tudja, hogy ezentúl rubelben kellene kiegyenlítenie Magyarországnak az orosz gázszámlákat. A kormány áll a tárgyalás elé.
A hazánkba érkező NATO-csapatokról elmondta: a nyugati országrészben lesznek. Úgy fogalmazott, hogy teljesen egyetért a NATO főtitkár kijelentésével: el kell kerülni a háborút. Miként lesz vége a háborúnak? Szijjártó szerint ennek csak diplomáciai megoldása van, el kell kezdeni a béketárgyalásokat. Magyarország helyszínül felajánlkozott, de nem minket választottak – mondta el a külügyminiszter.
Putyin keze alá játszva Magyarország elfeledkezik 56-ról, amikor Moszkva ezreket ölt meg – mondta a volt ukrán külügyminiszter, Pavel Klimkin a 24 ukrán tv–nek nyilatkozva. Azt mondja, egyszerűen nem érti, miért nem enged át területén fegyvereket a magyar kormány Ukrajnának. Ugyanakkor – tette hozzá, emlékeztetni szeretné Orbánékat, hogy az ukránok is a jók oldalán, a felkelők oldalán csatlakoztak az 1956-i felkeléshez.
„Amikor a mi szabadságharcunkat így elárulják, akkor a magyarok a sajátjukat is elárulják. Sőt, még a kárpártaljai magyarokat is, akik most a mi hadseregünkben harcolnak. Nem várjuk el a (magyarországi) magyaroktól, hogy mellettünk harcoljanak, de fegyverrel ellátni bennünket, nem politikai, hanem erkölcsi és értékrendbeli kérdés. Nemzedékek fognak emlékezni arra, ki harcolt velünk és ki nem.” A volt ukrán külügyminiszter, Klimkin ehhez még annyit tett hozzá, a nemzetközi partnerek támogatják Ukrajnát és szankcionálják Oroszországot.
A nemzetközi kommentárok szerint egyhamar aligha ér véget a háború Ukrajnában – Az Orbán-kormány rasszista menedékpolitikát folytat foglalható össze nagyon röviden a helyben.hu sajtószolgálat nemzetközi sajtószemléje.
Financial Times Amúlt pénteken Varsóban az amerikai elnök kerek-perec kimondta azt, amit a világ vezető politikusai magánemberként egészen biztosan gondolnak: Putyinnak mennie kell, mert valójában mészáros és háborús bűnös. Ám tartani kell attól, hogy a kijelentés egyenetlenséget kelt a nyugati táboron belül, ráadásul így most erősen az a hatása, mintha a NATO meg akarná buktatni az orosz elnököt. Ez azonban gátolja, hogy egyhamar véget érjen az agresszió.
A Kreml ezzel együtt aligha módosít elképzelésein, hiszen már erősen tart afelé a pont felé, ahonnan nem lehet visszafordulni. A célja az, hogy Ukrajna és alighanem több más környező állam is újra az orosz birodalom része legyen. Ily módon azonban csínján kell bánni bármiféle orosz tűzszünet- vagy más egyezménytervezettel.
Viszont egyelőre nem látható semmi olyan, aminek hatására az Egyesült Államok belemenne, hogy Oroszország visszakapja helyét a világgazdaságban. Addig semmiképpen sem, amíg Putyin hatalmon van. Ám ily módon az orosz elnök képtelen oly módon lezárni a konfliktust, hogy fel tudjon mutatni bármiféle sikert. Ez azonban megint csak a harcok folytatását serkenti, ami odáig vezethet, hogy Európa egy idő után azt mondja: na, ebből elég, és enged, hiába vonta meg Washington a vörös vonalakat.
The Wall Street Journal Egy neves amerikai szakértő arra figyelmeztet: a befagyott grúz, moldovai és azeri viszály példája miatt nem szabad elfogadni, hogy Oroszország a maga feltételeivel csikarja ki a békét Ukrajnában, mert annak nem lesz jó vége. Sőt, a fenyegetés újabb vérontást tesz valószínűvé. Thomas Grant, aki az utóbbi három évben a State Department Stratégiai Tervezési Részlegében volt tanácsadó, egyértelműnek veszi, hogy a Kreml a háború után is gúzsba kötné Kijevet, és messze földön veszélyeztetné a biztonságot.
Ugyanezt csinálta az előző konfliktusok során is, miután változatlanul kézben akarta tartani az eseményeket. Ukrajnában végleg szeretné bekebelezni a két szakadár köztársaságot, valamint a Krímet. Utána, persze, gondoskodnék arról, hogy másutt is jelentkezzenek az országon belül önállóságot követelő mozgalmak, amelyek ál-népszavazással, lakosságcserével szereznének érvényt követeléseiknek. Csak azért, hogy Putyin továbbra is tudjon a zavarosban halászni.
Ám ezt nem szabad eltűrni, főként azért, mert Ukrajna szomszédos négy NATO-taggal is és Putyin ugródeszkát kíván szerezni további harcias terveihez. Ezért a Nyugat bölcsen teszi, ha nem ösztökéli az ukrán államfőt az orosz követelések teljesítésére.
Der Standard Az osztrák lap kommentárja szerint a világ immár nyugodtan búcsút inthet az illúzióknak, mert egyértelmű, hogy az uniónak és a NATO-nak a saját biztonsága a legfőbb, ennélfogva egyhamar aligha ér véget a háború. Az persze jó, hogy Putyin felsült, mert másfél évtized alatt sem volt képes éket verni a demokráciák közé.
Viszont Európa arra már nem vállalkozott, hogy a bojkottot kiterjessze az energiahordozókra is, pedig az lett volna igazán hatásos. De hát a jelek szerint nemzeti érdek, a gazdasági növekedés megőrzése felülír minden más szempontot.
Ugyanakkor az, hogy Biden az orosz elnök megbuktatását szorgalmazta Varsóban, inkább a gyengeségről tanúskodik. Hiszen az oroszokra testálja, hogy állítsák félre a zsarnokot, mint ahogy az ukránok dolga s dicsősége lesz a háborúban aratandó győzelem.
Figyelemreméltó, hogy a brüsszeli csúcs nem ajánlott fel harckocsikat és katonai gépeket sem Ukrajnának, és nem mondott ki repülési tilalmat sem, ami persze a nukleáris konfliktus kockázata miatt érthető. Ám ezzel együtt nyomást kell gyakorolnia, mert nem látszik, hogy Moszkva egyhamar véget vetne a harcoknak.
Financial Times Mihail Hodorkovszkij orosz üzletember, vállalkozó, Putyin legádázabb ellenfele azt írja az újonnan alakult Orosz Háborúellenes Bizottság nevében, hogy fel kell nyitni az orosz lakosság szemét, mert jelenleg nagyon is hatásos a Kreml propagandája. Így sokan bedőlnek a hivatalos moszkvai mesének. A Jukosz olajvállalat egykori tulajdonosa, aki 10 évet ült Putyin börtönében, rámutat, hogy az új, nemzetközi testület feladata a menekültek segítésén túl éppen a felvilágosítás, mert félő, hogy az oroszok bűnrészesek lesznek az orosz elnök oldalán, ha az tartósan meg tudja nyerni a lelküket fasiszta ideológiája számára.
Miközben Ukrajnában temetetlenül hevernek az utcákon a holttestek, gyerekeket ölnek meg, mindenütt vért látni, szenvedést tapasztalni. Mégpedig egy bűnöző miatt, aki élete utolsó szakaszába fordulva úgy gondolja, itt az idő a birodalmi álom valóra váltására. A háború egyben a figyelemelterelést is szolgálja nála, mert elszúrta a járványkezelést és a gazdaság 10 éve stagnál.
Meg kell azonban dönteni az elnök uralmát, egyben fel kell számolni a putyinizmust. A küzdelem Ukrajnán túl a fasizmus és az önkényuralom ellen folyik, mindannyiunkon múlik, hogy ez a harc legyen a végső.
The Washington Post/AP A magyar kormány idehaza elvesztette azt a pert, amelyet a Helsinki Bizottság indított ellene, mivel a rendőrség kitoloncolt Szerbiába egy afgán egyetemistát, miután az három évig tanult Budapesten, ám a tálibok győzelme után már nem jött otthonról az anyagi támogatás, így a fiú nem tudta fizetni a tanulmányokat. Ezért menedékért folyamodott.
Csakhogy ezek után múlt szeptemberben a rendőrök megbilincselték a lakásán, azt mondták neki, jobb, ha nem csinál semmi őrültséget, majd áttették a szerb határon. A jogászok most azt igyekeznek elérni, hogy visszatérhessen Magyarországra. Mellesleg az ügyben zajlik a per az Európai Emberi Jogi Bíróságon is.
Egyébiránt sokszor fordul elő, hogy a magyar hatóságok a menedékkérőket nem oda toloncolják vissza, ahonnan azok érkeztek, noha ez törvénysértő.
Az Amnesty International egyik munkatársa felhívja a figyelmet, hogy az ukrán válság kapcsán a hatalom mindenáron igyekszik megmagyarázni: különbség van menekült és menekült között. Azaz: az ukránok jók, a máshonnan útra kelt migránsok rosszak.