Bizakodva tekintenek az idei akácszezonra a hazai méhészek, azonban az Európai Unióba beáramló kínai – zömében hamisított! – méz miatt kialakult tartósan alacsony felvásárlási árak miatt várhatóan idén mégis számos nagy hazai méztermelő vállalkozás szüntetheti be tevékenységét – nyilatkozta az Agroinform.hu-nak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.
A megszokottnál jóval előbb érkező tavasz hatására az idén már március közepére lezajlott a generációváltás a hazai méhészetekben, az áttelelt mintegy 1,2 millió hazai méhcsalád többsége jó állapotban kezdte meg a hordást. Az akác hajtásai átvészelték a márciusi fagyos napokat, és a jelenlegihez hasonló időjárás mellett már április végén megkezdődhet az akácméz idei szezonja. A fehér akác az egyik legfontosabb hazai mézelő növény; a szakemberek igen bizakodóak: a 25-30 tonna közé várt hazai méztermés több mint felét várhatóan az idén is az akácméz teheti ki.
Bajban az uniós felvevőpiac
Hiába kedvezőek azonban a kilátások, a több mint 20 ezer hazai méhész többségének mégis súlyos megélhetési problémával kell szembesülnie. Az itthon termelt méz 60-70 százaléka ugyanis exportra megy, ugyanakkor 2022 elejéhez képest mára felére zuhant a méz ára az EU-ban, így Olasz-, Német- és Franciaországban is, amely három ország a hazai mézkivitel 80 százalékát vásárolja meg.
Az uniós mézpiac összeomlását a harmadik országokból, így az Ukrajnából, Argentínából, de legfőképpen a Kínából származó mézimport okozza.
Az Európai Bizottság 15 tagországra kiterjedő tavalyi mézvizsgálat eredményei szerint a kínai exportból származó minták háromnegyede bizonyult hamisnak, e termékek gyakorlatilag cukorszirupot tartalmaztak. Ezekkel a termékekkel sem a hazai, sem a többi európai országban működő termelők nem képesek árban versenyezni, így folyamatosan zajlik kiszorításuk a piacról.
A piaci zavarok a méztermelés esetében elsősorban a nagy, legalább 200-300 méhcsaláddal működő piaci szereplőket sújtják, a kisebb szereplők ugyanis hosszú évek munkájával kialakították a saját fogyasztói körüket, amit közvetlen értékesítéssel: termelői piacokon vagy online webshopon keresztül képesek elérni. A nagy tételben történő értékesítést ugyanakkor „piacozással” nem lehet felváltani.
„Bár Magyarországon július 1-jétől kötelező lesz feltüntetni a méz címkéjén összetételi sorrendben a származási országokat, az Európai Unió egészében egyelőre még várni kell a hasonló rendelet megszületésére – mondta Bross Péter, az OMME elnöke. – Ameddig az európai vásárlók nem tudnak tájékozódni arról, milyen származású termékek fogyasztanak, nem is várható el tőlük, hogy ne az ár alapján döntsenek.”
Hogyan menthetők meg az európai – köztük a magyar – méhészek?
A jelenlegi belga uniós elnökség intézkedett ugyan az eredetfeltüntetés kötelezővé tétele végett, ám ez a folyamat igen vontatott. Olyan lépésekre is feltétlen szükség van, mint például
- Az élelmiszerkönyv szigorítása: olyan paraméterek beiktatásával, amit a kínai mézhamisítók nem tudnak teljesíteni
- Nyomon követés: nem csupán az unión belül, hanem a harmadik országokban is nyomon követhető legyen, van-e valódi méhész az eladott tétel mögött
- Vámvisszaállítás: a vámmentességgel nem az ukrán termelők, csupán a kereskedők nyernek, viszont a jelenlegi helyzet közvetlenül sújtja az uniós termelőket is.
Bross Péter szerint „…Az Európai Unió nemrégiben megalkotott úgynevezett vészfék-rendeletébe a búza, a tej, a tojás és a baromfi mellett felvették a mézet is. Ez a rendelet azt biztosítja, hogy ha bármelyik tagország tudja igazolni, hogy a 2022–23. évhez képest nagy mennyiségű ukrán termék áramlik be, és az piaci zavart okoz, akkor az uniónak 14 napon belül döntenie kell az adott termék vámjának visszavezetéséről”.