A napokban megvalósult a pedagógusok tartós béremelésének első lépése, ami az Európai Unió támogatásával megvalósuló egyik kiemelkedően fontos magyarországi intézkedés. (A nyitó kép forrása: index.hu.)

Az Európai Unió az Európai Szociális Alap Pluszból 1800 millió euróval – jelenlegi árfolyamon mintegy 700 milliárd forinttal – támogatja a béremelést. Ez egyben azt is jelenti, hogy az első években a béremelés javarészt EU-s forrásból valósulhat meg.

A tartós béremelés célja a pedagógushivatás vonzerejének növelése, és ezáltal az oktatás minőségének és hozzáférhetőségének javítása. A pedagógusok átlagbérének – lépcsőzetes emeléssel – 2025. január 1-jéig kell elérnie a diplomás átlagbér legalább négyötödét, és ezt a szintet 2030. december 31-ig mindenképpen fenn kell tartani.

Az Európai Bizottság országjelentései 2017 óta, az Európai Tanács országspecifikus ajánlásai 2019 óta visszatérően felhívták a figyelmet a tanárhiány növekvő problémájára, és ennek okaként a bérek alacsony szintjére. A pedagógusok átlagbére a diplomás átlagbér 60%-a körül alakult, szemben az EU 90%-os átlagával. Az oktatás javításához alapvető fontosság a pedagógushivatás vonzerejének növelése.

Magyarország és az Európai Unió 2022-ben megállapodott a pedagógushivatás vonzerejét növelő tartós béremelés minimális feltételeiről, és ezt két dokumentumban is rögzítette: a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben (HET) és az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszban (EFOP Plusz).

A közszolgáltatások, így az oktatás működtetése az EU-ban a tagállamok feladata. Az EU az oktatás minőségének vagy hozzáférhetőségének javítását támogathatja. Az Európai Unió Magyarország esetében rendhagyó módon – tekintettel az országspecifikus ajánlásban bemutatott szükségletre – a pedagógushivatás vonzerejének növelését is ebbe a körbe sorolta. Így vált lehetővé az e célt elősegítő, kiszámítható jövedelmet biztosító, tartós béremelés uniós támogatása. 

A pedagógus-szakszervezetekkel folytatandó érdemi társadalmi párbeszéd szintén szükséges az oktatás minőségének javításához; ennek megfelelően ez az elem is részét képezi a Magyarország és az Európai Unió közötti megállapodásnak.

Kötelezettségszegési eljárás a „szuverenitásvédelmi törvény” miatt

A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások szolgálatában teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Ha a helyzetet párbeszéddel nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.

A Bizottság ma a többi között a következő felszólítást fogalmazta meg Magyarországra vonatkozóan:

Jogállamiság: a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvény miatt

Az Európai Bizottság ma úgy határozott, hogy felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben (INFR(2024)2001) az uniós jog megsértése miatt. A Bizottság azt követően döntött így, hogy alapos értékelésnek vetette alá a magyar Országgyűlés által 2023. december 12-én elfogadott és 2023. december 22. óta hatályos, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló új törvényt.

A Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó magyar jogszabály sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között:

  • az uniós demokratikus értékeket,
  • a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát,
  • az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot (például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát és az ügyvédi titoktartási kötelezettséget),
  • a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket, valamint
  • számos, a belső piacra alkalmazandó szabályt.

Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a felszólító levélre. Ha nem orvosolja a Bizottság által felvetett kifogásokat, a Bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt küld.

A kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos ma bejelentett döntések összefoglaló közleménye.