Erre a kérdésre keresi a választ az MTA Lendület-programjának támogatásával Antal Miklós. A humánökológus az Eötvös Loránd Tudományegyetemen alakít kutatócsoportot.
A vele készített interjúból kiderül, hogy milyen kapcsolat van a munkaidő csökkentése és a környezetvédelem között, valamint az is, hogy miként járulhat hozzá a munkaidő csökkentése a klímastratégiák céljainak a megvalósításához.
A magyar és külföldi tagokból álló kutatócsoport vizsgálja majd a németországi munkaidő-csökkentés jellegzetességeit és hatásait. Ott a legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall kiharcolta, hogy a tagjai heti 28 órára csökkenthessék a munkaidejüket. A kutatók ebben az esetben elsősorban arra kíváncsiak, hogy kik választják ezt a lehetőséget, illetve milyen hatása lesz mindennek.
Mivel az IG Metall a legnagyobb német szakszervezet, és a hozzá tartozó, nagy autóipari cégek a legnagyobb német vállalatok közé tartoznak, ennek a kísérletnek hosszú távú következményei lehetnek az ipar egészére, hiszen a nagy szakszervezeteket és a nagy cégeket gyakran követik a többiek, és egy-egy ehhez hasonló, eleinte próbaként alkalmazott változtatás később általánossá válhat.
A kutatócsoport vizsgálja majd a munkaadók, a munkavállalók és az állam szerepét, eltérő érdekeit és küzdelmeit. Történeti áttekintésben elemzik, hogy kik küzdenek a csökkentésért, és kik ellene egy adott gazdaságpolitikai helyzetben. Kitérnek majd arra, hogy miként számszerűsíthető a munkaidő-csökkentés környezeti hatása és arra is, hogy a munkaidő csökkentése miként hat a jóllétre.
Antal Miklós szerint kutatócsoportja egyik fontos szerepe, hogy keresse a fogyasztói társadalom alternatíváját. Egy olyan új víziót, amelyre az emberek adott esetben azt tudják mondani, hogy ez kívánatosabb számukra, mint amit a 20. század közepe óta csináltunk. Céljuk az is, hogy olyan irányba formálják az emberek gondolkodását, hogy ez hosszabb távon társadalmi normává tudjon válni.
A kutató azt reméli, hogy kutatócsoportja közvetve vagy közvetlenebbül, de hozzájárulhat az optimálisnak tartott klímastratégia megvalósításához. Mint mondta, a technológiai stratégiáknak vélhetően nagyobb szerepük lesz, de nekik az a feladatuk, hogy megmondják: milyen munkaidő-csökkentésre van szükség, milyen társadalmi csoportokban, milyen infrastrukturális vagy normatív környezetben ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a klímacélok eléréséhez.