Magyar, lengyel két jó elvtárs

Két, csaknem teljesen azonos megfogalmazású, nagyon szűkszavú közleménnyel kezdem – a magyar, illetve a lengyel állami hírügynökség bejelentésével. Nézzük az MTI-t!

Megbeszéléseket folytatott Varsóban Jarosław Kaczyńskivel, a kormányzó Jog és Igazságosság párt elnökével Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke. A megbeszélésen aktuális európai pártpolitikai kérdésekről volt szó, valamint egyeztettek az Európa jövőjéről szóló konferencián folytatandó együttműködés lehetőségeiről is.

Ezzel a közléssel csaknem szó szerint megegyezik a lengyel PAP szövege, azzal az eltéréssel, hogy a lengyelek az „aktuális európai pártpolitikai kérdések” kifejezés használata helyett a két pártnak „az EU-színtéren való közös fellépését” említették.

Namármost: a Fidesz tagsági jogai az Európai Néppártban jelenleg fel vannak függesztve. A Néppárt a közeli napokban dönt a Hogyan tovább?-ról. A Fidesz részéről több olyan nyilatkozat hangzott el, hogy majd saját maga fog dönteni tagságának kérdéséről. Többen ezt így értelmezik: ha a Fidesz megtudja, hogy ki akarják zárni, akkor inkább magától kilép. De akkor kikkel alkothatnak majd közös frakciót a fideszesek az Európai Parlamentben? A lengyel kormánypártra nyilván számíthatnak. Ha van „EU-színtér”, ahogy a PAP fogalmaz, akkor az Európai Parlament annak mondható. Ettől még persze nyilván merész lenne a feltételezés, amely szerint Orbán arról tárgyalt Kaczyńskivel, hogy a Fidesz távozik a Néppártból, és átülne hozzájuk.

Az APA osztrák hírügynökség arról közöl budapesti tudósítást, hogy válsághangulat van a Fideszben, a kormánypárt politikájával szembeni bírálatok immár párton belülről érkeznek. A beszámoló ismerteti Lázár János nemrégiben adott nyilatkozatát: a Fidesz nem a realitásokkal, az emberek mindennapi gondjaival foglalkozik, márpedig erre lenne szükség a szavazók visszaszerzéséhez. Lázár úgy véli, új politikai korszak kezdődött Magyarországon: csak két párt van, a Fidesz és a nem-Fidesz. Az osztrák közmédia hírügynöksége szemlézi Török Gábor politológus Népszava-interjúját is, amelyben a párton belüli válsághangulatról lehet olvasni, és arról, hogy több fideszes úgy érzi, már el is veszítették a 2022-i választásokat.

Egyre szorultabb helyzetbe sodródik Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnöke – írja a dpa német hírügynökség. Ajánnal, illetve az általa irányított szövetséggel szemben az ARD német közszolgálati tévécsatorna vetette fel a minap a doppingcsalás és korrupció vádját. A dpa idézi Michael Caytont, az amerikai súlyemelő-szövetség volt elnökségi tagját, aki 5 és fél millió dollár eltűnéséről beszél.

Merő kudarcnak nevezi az Európai Unió külpolitikáját a Bloomberg hírügynökség, amely – azon túl, hogy az üzleti világban nagy figyelemmel tanulmányozott információforrásnak számít – immár arról is nevezetes, hogy milliárdos tulajdonosa, Michael Bloomberg indulni kíván az idén novemberben tartandó amerikai elnökválasztáson. A cikk elsősorban annak nyomán jut erre, az Európára nézve lesújtó következtetésre, hogy az unió nem képes érdemben befolyásolni a Líbiával, illetve Iránnal kapcsolatos fejleményeket.

Amikor Recep Tayyip Erdogan török államfő csapatokat küld Líbiába, akkor abba az is beleértendő, hogy emlékezteti az Európai Uniót, mennyire tehetetlen a külpolitikája – olvasható az elemzésben, amelynek a szerzője úgy véli, az európai hatalmaknak kellene fellépniük Líbiában diplomáciai úton. Ehelyett a jelek szerint Török- és Oroszország osztja fel az afrikai országot befolyási övezetekre, az EU-érdekek rovására. Ugyanez történik egyébként Szíriában is – jegyzi meg a cikk szerzője. Hozzáteszi: Líbiát illetően Európa képtelen hatékonyan fellépni, és még abban sem egységes, hogy melyik oldalra álljon. Olaszország, az egykori gyarmattartó az ENSZ által elismert líbiai vezetést támogatja, miként Törökország is, Franciaország viszont Kalifa Haftár hadúr mögött áll, miként az oroszok is.

Iránnal kapcsolatban – állapítja meg a Bloomberg – szintén az a szembetűnő, mennyire irreleváns az Európai Unió abban a viszályban, amely a megtorlások és ellenmegtorlások lefelé tartó spiráljába sodorta a perzsák iszlám köztársaságát és az Egyesült Államokat. A mullahok most sutba dobják azt az atomalkut, amelynek a létrejötténél három európai hatalom is bábáskodott, nevezetesen Franciaország, Németország és az unióból most minden bizonnyal távozó Egyesült Királyság. Az a megállapodás, amelynek alapján Irán kötelezte magát a katonai célú nukleáris fejlesztésektől való tartózkodásra, annak idején az európai külpolitika legnagyobb sikerének számított.
A Bloomberg szerint az EU külpolitikai gyengesége igen éles kontrasztban van azzal, hogy más területeken, például a kereskedelempolitikában az unió képes egységet felmutatni.