Miközben Ukrajna nyugati támogatói lassan araszolnak egy új brit–francia irányítású béketervvel a „tettre készek koalíciójának” megteremtése felé, még mindig híján vannak az erőfeszítéseket vezérlő erős hangnak, és vonakodnak az Egyesült Államok nélkül fellépni – ezzel a patikamérlegen kimért szóhasználattal összegzi az EurActiv az amerikai és az ukrán elnök közötti, múlt pénteki veszekedés utáni helyzet alakulását. 

Mint a brüsszeli hírportál áttekintésében olvasható, tűzszünet esetén az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garancia jegyében London hajlandó lenne másokkal együtt katonákat küldeni a terepre, és felhasználni a légierőt. A franciák és a britek együtt dolgoznak az ukránokkal a béketerven, Giorgia Meloni olasz kormányfő pedig kész arra, hogy mintegy hídépítőként próbálja használni Donald Trumphoz fűződő jó kapcsolatát. Németországot ugyanakkor „a bevetés közben eltűntek” között kell említeni az EurActiv szerint, legalábbis addig, amíg meg nem alakul Berlinben az új kormány. Ami Lengyelországot illeti, Donald Tusk az elsők közt állt ki Volodimir Zelenszkij támogatása mellett, de Varsó most még nem jelezte, vállal-e vezető szerepet Ukrajnát illetően. A portál Német- és Spanyolország mellett Lengyelországot is kiemeli olyan európai hatalomként, amely habozik, hogy küldjön-e békefenntartókat Ukrajnába. 

Az európaiak – írja az EurActiv – a megrázó fehér házi epizód után is vonakodnak tudomásul venni az új transzatlanti realitásokat, és ahelyett, hogy Trump nélkül is előre lépnének, elpazarolják az értékes időt Ukrajna ügyében azzal, hogy Washingtonra várnak.

Ugyanerről a témáról írva a The New York Times úgy vélekedik: nemcsak az a kérdés, hogy hány ország lesz hajlandó csatlakozni „a tettre készek koalíciójához”, hanem az is, hogy egy ilyen koalíció számítana-e egyáltalán bármit is, tekintettel arra, hogy Oroszország elutasítja ezt a fajta részvételt a rendezésben. Az EurActivtól eltérően a New York-i lap fontosnak tartja, hogy Trumpot visszahúzzák a közös folyamatba, mert pillanatnyilag úgy látszik, hogy az Egyesült Államok eltökélte: biztonsági garanciák hiányában is megköti az alkut Vlagyimir Putyin elnök Oroszországával, Európa és Ukrajna feje fölött.  

A britek és a franciák közös elképzeléseit illetően a The New York Times ismerteti, miként nyilatkozott Emmanuel Macron a párizsi Le Figarónak. Eszerint a következő hetekben semmiképpen sem jelennek meg Ukrajnában európai katonák, ilyesmire legfeljebb csak egy egyhónapos tűzszünet után kerülhetne sor. 

A Giorgia Meloni által mondottak közül a lap kiemeli: arról sosem volt szó, hogy Olaszország katonákat küldene. Ott vannak aztán a nyíltan ellenkező országok – folytatódik a The New York Times cikke, felhíván a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor köszönetet mondott Trumpnak, amiért ellenségesen bánt Zelenszkijjel az Ovális Irodában. Orbán, valamint Robert Fico szlovák miniszterelnök azzal fenyegetőzött, hogy meg fogja akadályozni Ukrajnát támogató nyilatkozat elfogadását a csütörtöki rendkívüli EU-csúcson – emlékeztet a lap, és hozzáteszi: az európai vezetők attól is tartanak, hogy Orbán keresztbe tehet majd azoknak az erőfeszítéseknek, amik azt célozzák, hogy a nyáron az EU meghosszabbítsa mintegy 200 milliárd dollárnyi orosz vagyon befagyasztását.

A Politico, a csütörtöki EU-csúcsra való készülődésről szóló cikkében azt hangsúlyozza, hogy EU-tagországok vezetői most attól tartanak: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a válságos helyzetet arra próbálja kihasználni, hogy a tagállamok kárára növelje az általa vezetett uniós végrehajtó testület hatáskörét védelmi kérdésekben.

A cikk emlékeztet arra, hogy a covid-19 világjárvány alatt Von der Leyen már partvonalra szorította a tagországi kormányokat az oltóanyag beszerzésében, majd pedig az ukrajnai háború kezdetén élére állt az Oroszország elleni szankciók meghozatalának és Kijev fegyverekkel való ellátásának. Ennek a központosító hajlamának köszönhetően a Politico szerint ki is vívta magának az Orsolya királynő elnevezést.  

A portál diplomatákat idézve azt írja, hogy Lengyel- és Finnország ragaszkodik a leginkább ahhoz, hogy az uniós alapszerződés értelmében a védelmi kérdések erősen tagállami felelősségi körbe tartoznak. A Politico bepillantást nyert abba a tervezetbe, amit a tagállami kormányok készítettek, és ami sürgeti a brüsszeli bizottságot, hogy biztosítson több pénzügyi mozgásteret a tagállamoknak, és tegyen javaslatot új, védelmi célú finanszírozási források megteremtésére, beleértve azt is, hogy forrásokat irányíthassanak át a regionális fejlesztési keretből a védelmi célú kiadásokhoz.

A portál úgy tudja, hogy néhány tagállam, így Lengyelország, azt szeretné, ha az EU intézményrendszerén kívül hoznának létre külön alapot, mert akkor ennek az eszköznek az igénybevételéhez nem lenne szükség mind a 27 tagállam egyetértésére. „Hogy a csudába fogjuk meggyőzni Magyarországot?” – idéz a Politico egy diplomatát.