Ahogy két régi barát, két okos, művelt ember beszélget. Olyan egyszerűen, ahogy azok tudnak csevegni, akiknek természetes elemük a művészet és a humor.
A diskurzus helyszíne az Örkény István könyvesboltbeli Cultiris Galéria volt. Olyan hely, ahol időnként összejönnek emberek, hogy meghallgassák egymást, körülnézzenek a könyvek között is, megnézzék, miket alkottak mostanában a művészek, és beszélgessenek.
A legutóbbi alkalom főszereplőjeFehér Lászlóvolt. Az ország egyik legsikeresebb festőművésze, számtalan nemzetközi kiállítással a háta mögött. Aki úgy tudott adomázni a mestereiről, Szentiványi Lajosról, Kokas Ignácról, Domanovszky Endréről, hogy egy pillanatra sem lehetett elfelejteni az irántuk érzett tiszteletet. Azt, ami áthatotta akkor is, amikor fiatal festőnövendékként mélyen megtisztelve érezte magát, hogy maga Bernáth Aurél visszaköszönt neki a főiskolán.
Ilyenek azok a pillanatok, amikor látó, teremtő emberek kicsit megmutatják a belső világukat, nemcsak a műveikkel, hanem az emberi magatartásukkal is.
