Jelenleg egy olyan nemzedék ül az iskolapadban, amelyik már nem a hagyományos, tantermi tanítást tekinti a nyelvtanulás kizárólagos terének. Egyértelmű igénye van arra, hogy a nyelvtanulás a számára ismert és kényelmes online térben is helyet kapjon. Milyen kívánalmaik vannak a mai nyelvtanulóknak? Hogyan érinti mindez a nyelvtanárokat? A többi között ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása. (A nyitó illusztráció forrása: https://www.sprachcaffe.de)
Az NMHH megbízásából készített kutatásban nyelvtanárokat és felső tagozatos általános iskolásokat kérdeztek az online nyelvtanulásról. A Thékes István által jegyzett kutatás szerint a válaszadók negyede még mindig a hagyományos környezetben megtartott órákat kedveli jobban. Emellett már megjelenik a digitalizáció iránti nyitottság is: a válaszadó diákok 55 százaléka szereti, ha a mobiltelefonját nyelvórán tanulásra használhatja, ezt ugyanakkor nagyjából a negyedük elutasítja; 42 százalékuk viszont elvárja, hogy valamilyen digitális eszközt használjon a tanár.
Amellett, hogy a nyelvtanulók általában megértő lendülettel állnak hozzá a digitális nyelvtanuláshoz, a nyelvtanárok is rendkívül nyitottak a digitális eszközök, felületek iránt.
A nyelvtanuló alkalmazások összehasonlításánál elmondható, hogy a Busuu, a Duolingo, a Rosetta Stone és a Xeropan használatának hatékonyságában nincs meghatározó különbség. Összességében a kutatás megállapítja, hogy az ilyen alkalmazások önmagukban nem járnak eddig nem tapasztalt előnyökkel a nyelvtanulók számára, ezért érdemes őket inkább a tanulás kiegészítőjeként használni. Az alkalmazások leginkább a B2-es szintig segítik erőteljesebben a fejlődést, a digitális applikációt használó nyelvtanulók szignifikáns mértékben fejlődnek az alkalmazásokat nem használó társaikhoz képest.
A B2-es szinttől inkább csak kiegészítésként ajánlott alkalmazásokkal tanulni. Leginkább a vegyes tanulási módot érdemes választani: nyomtatott tankönyv, nyelvtanári segítség és az alkalmazások használata jól kiegészítik egymást.
A kutatók azt is megállapították, hogy mivel az alfa-generáció, azaz a 2010-től születettek számára már idegen a nyomtatott szótár használata, érdemes inkább gépi fordítóprogramokat használniuk. Összességében elmondható, hogy mivel ez a nemzedék nem fordul el a hagyományos tanulási környezettől, a nyelvtanároknak nem kell kételkedniük abban, hogy évtizedek múlva is szükség lesz-e rájuk. A kutatás teljes terjedelmében az NMHH tematikus oldalán, az onlineplatformok.hu-n érhető el.
Egy másik kutatás azt vizsgálta, hogy milyen online eszközök és applikációk segítik manapság a nyelvtanulást.
A nyelvi applikációk egyik fajtája, ami csak egy bizonyos nyelvi készséget vagy tartalmat fejleszt. Segíti a szókincs elsajátítását. A legnépszerűbb szókártyás alkalmazások, így a SuperMemo, az Anki, a Memrise és részben a Quizlet is az időközönkénti ismétlés rendszerén alapulnak. Vannak komplex eszközök, mint az okos nyelvkönyvek is, ezeket kifejezetten nyelvtanulási célra fejlesztették, így valamennyi nyelvi készség fejlesztéséhez alkalmazhatók. Természetesen ott vannak a nyelvtanuló alkalmazások, mint a DuoLingo, Xeropan, Babbel vagy az English Grammar Book. Ezen alkalmazások közül sok nem magyar, hanem valamelyik nagy világnyelven mutatja be a tanulni kívánt idegen nyelvet, ugyanakkor könnyű, értelemszerű kezelhetőségük miatt ez általában nem okoz nehézséget. A részletes tanulmány az egyes alkalmazások képességeivel az onlineplatformok.hu-n olvasható.
A nyelvtanulási alkalmazásokon túl napjainkra számos, eredetileg más célokra tervezett digitális eszköz is helyet kapott a nyelvtanulásban. Ilyenek az idegen nyelvű vitafórumok, a történetmesélő alkalmazások, a hangrögzítő alkalmazások, a diktálóprogramok és a fordítói szolgáltatások.
Itt is érdemes beszélni a mesterséges intelligenciáról, ami ma már nagyban segít optimalizálni a tanulási folyamatot, és számos alkalmazás alkalmazza. Ennek elemei a személyre szabott tanulás, a fejlesztő értékelés, a tanulóközpontú és együttműködésen alapuló tanulási formák kialakítása. A mesterséges intelligencia segíthet a figyelem-összpontosításban azzal, hogy rendszeresen értesítést küld a feladatokról, és arról is tájékoztat, hogy a kitűzött cél felé vezető úton éppen hol tart.
(A tanulmányt az NMHH megbízásából Szűts Zoltán, Törteli Telek Márta, Móser Anna és Radics Krisztina készítette.)