A 2011 első negyedévében a kiadott engedélyek száma és a használatba vett lakások száma közötti különbség tovább nőtt, 2009-ben 11, 2010-ben 17, 2011 I. negyedévében pedig már 24 százalékkal maradt el az építési engedélyek száma a lakásépítések számától. Ez a folyamat 2011 következő hónapjaira a lakásépítések további csökkenését vetíti előre.

A lakásépítéseknek közel kétharmada, az építési engedélyeknek csaknem fele koncentrálódik Közép-Magyarországra. A negyedév folyamán használatba vett lakások száma Budapesten esett vissza a legkisebb mértékben, 15 százalékkal. A községekben az országos átlaggal megegyező mértékű csökkenés következett be (35 százalékos), a megyei jogú városokban és a többi városban ennél nagyobb arányban, 53, illetve 43 százalékkal esett vissza a lakásépítés. 

Az új lakásépítési engedélyeket tekintve erős (76 százalékos) visszaesés következett be Budapesten, ahol 2010 első negyedévében még 30 százalékos volt a növekedés. 2010-ben a főváros volt az egyetlen, ahol az év első felében még nőtt a kiadott építési engedélyek száma, és az év egészét tekintve is csak 13 százalékkal csökkent. A 2011-ben eddig tapasztalt erős csökkenés alapján úgy tűnik föl, hogy Budapest tartalékai is kimerülőben vannak. A megyei jogú városokban az átlagnak megfelelő mértékű(51 százalékos) a kiadott engedélyek számának csökkenése, a többi városban 24, a községekben13 százalékos.

Az építtetői kör a korábbiakhoz képest változatlannak tekinthető, fele-fele arányban oszlik meg a lakosság és a vállalkozások között, az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen. Az új lakások felét – ugyancsak hasonlóan a korábbi időszakhoz – értékesítési céllal, 48 százalékát saját használatra, 2 százalékát bérbeadásra építették. Jogi személyiségű gazdasági társaságok építették a használatba vett lakások 59, egyéni vállalkozások a 25 százalékát, 9 százalékuk pedig lakossági kivitelezésben készült el. Az új lakóépületben létesült lakások közül családi házban 45, többszintes, többlakásos épületben 47 és lakóparkban 3 százalék épült. Az előző év első negyedévében az új lakóparki épületek részesedése még 10 százalék feletti volt. Az adott időszakban használatba vett lakások átlagos alapterülete 93 m2 volt, lényegében ugyanannyi, mint 2010 I. negyedévében.2011 I. negyedévében 316 lakás szűnt meg, 37 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. 

A megszűnés leggyakoribb oka a lakások avulása volt (48 százalék). A vizsgált időszakban 98 üdülőegységet építettek, és 84 üdülőépületben 87 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 57, az engedélyezetteké 46 százalékkal esett vissza a tavalyi év első három hónapjához képest. Az új üdülők átlagos alapterülete 76 négyzetméter, a tavalyinál 5 négyzetméterrel nagyobb.

A kiadott új építési engedélyek alapján 1386 lakóépület és 847 nem lakóépület építését tervezik. Ez a lakóépületek esetében 16, a nem lakóépületeknél 23 százalékos visszaesést jelent. A nem lakóépületek közül a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyek száma 33, a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 29, az ipari épületekre kiadott engedélyeké pedig 2 százalékkal csökkent.

Az ipar belföldi értékesítési árai 2011 márciusában az előző havihoz mérten 0,1, a 2010. márciusival összehasonlítva 8,7 %-kal emelkedtek. Az ipari exportértékesítés forintban mért árai a 2011. februárinál 0,1 %-kal kisebbek voltak, 2010 márciusához képest 5,2 %-kal nőttek. A belföldi és az exportárváltozás eredőjeként az ipari termelői árak az előző hónaphoz képest nem változtak, az egy évvel azelőttihez mérten 6,6 %-kal emelkedtek.

Márciusban az ipar belföldi értékesítési árai az előző havinál 0,1, ezen belül a feldolgozóipari ágazatokban az árszínvonal 0,6 %-kal volt magasabb. Áremelkedést tapasztaltunk a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás (1,8 %) és a kohászat, fémfeldolgozás területén (1,5 %), valamint a textil- és bőriparban (1,2 %), illetve az élelmiszeriparban (1,0 %). Csökkentek az árak a járműgyártásban (1,4 %), a számítógép, elektronikai, optikai termék (1,2 %), a villamos berendezés (1,0 %) és a gyógyszer gyártásában (0,6 %), továbbá az egyéb feldolgozóipar és javítás területén (0,4 %). A többi feldolgozóipari ágazatban az árszínvonal 0,1 és 1,0 % közötti mértékben lett magasabb. Az ipar belföldi értékesítésében jelentős súlyt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás árai márciusban 0,9 %-kal csökkentek.

Az egy évvel korábbival összehasonlítva a feldolgozó-ipari ágazatok belföldi értékesítését 9,2 %-os áremelkedés jellemezte. Ezen belül a legnagyobb mértékben a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban (23,1 %), a vegyi anyag, termék gyártásában (15,6 %), valamint a kohászat, fémfeldolgozásban (13,5 %) nőttek az árak. Kisebb mértékben emelkedtek az árak az élelmiszeriparban (8,8 %), a villamos berendezés gyártásában (6,0 %), továbbá az egyéb feldolgozóipar és javítás területén (5,9 %). 2010. márciushoz viszonyítva alacsonyabbak lettek az árak a jármű (3,0 %), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában (2,3 %), a gyógyszergyártásban (1,6 %), valamint a textil- és bőriparban (0,4 %). A többi feldolgozóipari ágazatban az áremelkedés mértéke 2,1 és 4,1 % között alakult. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás árai 7,7 %-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat.

A belföldi értékesítésben az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül 2011. márciusban az előző hónaphoz képest az energiatermelő ágazatokban 0,3 %-os árcsökkenést, a továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 0,7%-os árnövekedést mértünk. A beruházási javakat gyártó ágazatok árai 0,4 %-kal alacsonyabbak, a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatoké 0,4 %-kal magasabbak lettek. 2010 azonos hónapjához mérten az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban összességében 10,8, a beruházási javakat előállító ágazatokban 1,7 %-kal nőttek az árak. A fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok esetében 3,5 %-kal magasabb árakat mértünk.

Az ipar forintban mért exportértékesítési árai 2011. márciusban az előző hónaphoz képest gyakorlatilag nem változtak (0,1 %-kal kisebbek lettek), 2010 márciusához viszonyítva 5,2 %-kal emelkedtek. Hazai fizetőeszközünk egy hónap alatt az euróhoz mérten 0,2, az amerikai dollárhoz képest 2,8 %-kal erősödött; a 2010. márciusban jegyzett árfolyamokkal összevetve az euróhoz mérten 2,0 %-kal gyengült, a dollárhoz viszonyítva 1,3 %-kal erősödött.