Drónok: határ a csillagos ég?

“Drónok: Az ég a határ?” címmel mutatja be New York egyik legismertebb látványossága az Intrepid Sea, Air & Space Museum (Tengeri, Légi és Űrmúzeum) azt, hogy a drónok mire is használhatók. Tudósítónk a kiállítás sajtótájékoztatóján járt, s beszámol az ott látottakról, hallottakról.

Figyelmet keltő a kiállítás beharangozója: “Fedezze fel a drón-technológia történetét, a legkorábbi pilóta nélküli repülőgépektől a 21. század ifejlett rendszerekig…” A kiállítás látogatói – megcsodálhatják mindazt, amire a drónok képesek voltak, s várhatóan képesek lesznek majd a jövőben. Mert a kiállítás címe igazat állít: az ég,  csillagos ég a határ…

A drón mint fényképezőgép

A nem szakember kiállításlátogató, mielőtt belép a kiállítási sátorba, általában csak annyit tud, hogy a drónok fényképezésre alkalmasak. Hiszen a hirdetésekben ezt látja. S ma már a szaküzletekben bárki megvásárolhatja a fényképezésre, videózásra alkalmas saját drónját. A dróntechnika fejlettsége lehetővé teszi, hogy egy gyakorlott amatőr – akár egy gyerek is – játszva irányítsa a drónokat. Nagyjából annyit tesz a drón irányítása, mintha  távirányítású gyerekjátékokat, a versenyautókat, motorcsónakokat, avagy repülőgép-modelleket vezérelne bárki. A különbség annyi, hogy a drónok irányítása egy kicsit veszélyesebb, mint a játékoké, és ezt soha, senki se feledje!. Mert nem csupán az lehet probléma, hogy valakinek a fejére eshet egy rosszul irányított drón; sokkalta nagyobb gond, felelősség a repülő szerkezet etikus használata.

A sajtó is elsősorban ezt a morális kérdést feszegeti, és szóvá teszi: máig nincs kellőképpen szabályozva a drónhasználata, különösen a fényképezés a drónokkal. Sokan és jogosan érvelnek: a drónnal fényképezés “belépés az ember magánszférájába”, hiszen sokszor észre sem vesszük, hogy ismeretlenek esetleg kompromittáló fotót készítenek rólunk és közzé teszik. Sürgető tehát a drónnal (és általában a tudtunk nélkül) készített fénykép- és videófelvételek használatának a jogi szabályozása. Egyértelműen ki kellene mondani: egy személyről csakis az illető engedélyével szabad felvételt készíteni és publikálni. Kivételek persze a tömegrendezvényeken megörökített jelenetek…

A nagyszabású New York-i kiállítás természetesen bemutatja a drónok történetét; láthatunk eredeti, egykoron használt drónokat és pilóta nélküli modell-repülőgépeket egyaránt. Vannak helyszíni drónbemutatnók, és vetítenek drónos videófelvételeket.

A pilóta nélküliA kiállítás látogatói egy tablón megtekinthették - a kiállításnak helyt adó, ma már múzeumként használt - Intrepid repülőgép-anyahajón készült felvételt, amely egy katonai drónt mutat be használat közben. repülő alkalmatosságok nagyon régen ismertek és használtak a világon. Gondoljunk csak a meteorológiai ballonokra, amelyeket már a 18. században is használtak.

A pilóta nélküli repülő eszközök tömeges elterjedére a második világháború idejéig kellett várnia a világnak és a hadseregeknek, amelyek egyre gyakrabban vetették be katonai (felderítő) célokra az ilyen szerkezeteket. Az 1950-es években, a hidegháború idején sugárhajtóműves és helikopter típusú drónokat kezdtek használni katonai célokra.

A New York-i bemutató látogatói egy tablón megtekinthetik – a kiállításnak helyt adó, ma már múzeumként használt – Intrepid repülőgép-anyahajón készült felvételt, amely egy katonai drónt mutat be használat közben. Sokan bizonyára meghökkennek a méretek láttán: mlyen kicsi is egy-egy katonai célra használt pilóta nélküli repülőgép: még egy törpe sem férne el benne.

Egy másik kiállítási tablón a látogatók összehasonlíthatják egy ember méretét a katonai felhasználású pilóta nélküli repülőgépek méretével.

Persze, vannak “óriások” is, mint a pilóta nélküli bombázó drón helikopter, amely évtizedekig volt hadrendben. Egyébként a “drón” név is abból az időből származik: a repülő szerkezetek  zümmőgő hangja ihlette az elnevezést.

A kiállítás egyik érdekessége a katonai célra használású professzionális drón földi irányítóközpontja.

A drónok felhasználásának határa a fantázia

A kiállításon látunk pilóta nélküli repülőgépeket a 20. századból, s bemutatják, mit, mire, hogyan használnak napjainkban, és bepillanthatunk a jövőbeni elképzelésekbe is.

A drónok használatának csupán a fantázia szabhat határt. A tudósító számára a leghasznosabbat a tűzoltóság mutatta be. A lánglovagok drónokkal keresik meg a tűzfészkeket olyan helyszíneken, amelyek egyébként nehezen vagy egyáltalán nem közelíthetők meg.

A kiállítás talán egyik legérdekesebb darabja az eredetiben bemutatott, a Lady Gaga által használt, a Haus of Gaga, a Studio XO technológiai fejlesztési részlege és a TechHaus Volantis által készített “repülő ruha”, ami nem más, mint egy nagyméretű drón, amellyel a sztár röpködhet a színpad fölött. A kiállítás látogatói nemcsak az eredeti drónt, de a repülésről készült videofeofelvételt is megtekinthetik. (Az érdeklődők a youtube-on is megtalálhatják ezt az érdekes felvételt.)

A kiállításon bemutatják a drónpostás prototípusát: a világ legnagyobb internetes kereskedelmi hálózata, az Amazon használ az online megrendelt csomagküldeményeinek kiszállítására.

A látogatók meggyőződhetnek arról, hogy a drón-technológia eddig nem is sejtett új távlatokat nyit a fotósok, művészek, filmkészítők és színpadi produkciók számára. Egyedülálló példa rá a drón világítótest, amelyet a világhírű Cirque du Soleil Broadway “Paramour” című produkciójában használtak 2016-ban először.

S álljon itt egy, igaz, a kiállításon még nem bemutatott, magyar vonatkozású megjegyzés: a tudósítónknak nemrégiben nyilatkozott egy Amerikában élő magyar származású filmrendező, aki a közeli jövőben készíti legújabb filmjét. A Sanghajban forgatandó alkotás műszaki érdekessége lesz, hogy drónokat  nem csupán világításra használnak majd, hanem drónnal röptetett mobiltelefonokat, amelyek kameraként rögzítik a kínai világváros legmagasabb épületének tetején a film legizgalmasabb jeleneteit…

(A szerző felvételei)