Égbe szöktek a telekárak is

Felértékelődtek az ingatlanpiacon a családi házak, ami a telekpiaci forgalom látványos növekedésével járt: az Otthon Centrum értékesítési statisztikái szerint az idén ötödével több építési terület kelt el, mint egy évvel előtte. A telekárak is megugrottak, sok helyütt a vírus előtti időszak másfélszeresét kell fizetni.


A koronavírus járvány egyik ingatlanpiaci hatása, hogy egyértelműen megnőtt a kereslet a kertes házak iránt, és ez jól érzékelhető áremelkedést gerjesztett egy év alatt. Azok, akik a használt eladó házak között nem találtak igényeiknek és anyagi lehetőségeiknek megfelelő ingatlant, a telekpiac felé fordultak, hogy építkezzenek. A legtöbb településen 30–50 százalékkal megugrott a családi házak építésére alkalmas telkek ára; a legnépszerűbb városokban – Érden, Debrecenben, valamint Cegléden – akár másfélszeres az áremelkedés.

Jellemzően a nagyvárosok kertvárosias városrészeiben és a városkörnyéki településeken nagy az áremelkedés; a foglalkoztatási centrumoktól távol elhelyezkedő településeken nem, vagy csak kis mértékben. Debrecenben vagy Érden majdnem megkettőződtek a telekárak, csakúgy, mint az említetteknél jóval olcsóbb árszínvonalú telekpiaccal jellemezhető Cegléden.

Továbbra is a fővárosban a legdrágábbak telkek: a III. kerületben 65 ezer forintot kértek négyzetméterenként a családi, illetve ikerház építésre alkalmas telkekért. Hasonló a helyzet a Buda többi kerületében is. A pesti külső városrészekben is csak néhány ezer forinttal kell kevesebbet fizetni a vásárlóknak négyzetméterenként. A Budapesthez közeli településeken is magasak a négyzetméterárak: Budakeszin és Solymáron 30 ezer, Érden 25 ezer, Diósdon 20 ezer, a távolabbi településeken 5-10 ezer forint közötti fajlagos ár uralta az idén megkötött adásvételeket.

A Balaton-parti településeken és a nagyvárosokban is gyakran 50 százalékot meghaladó áremelkedés a jellemző. Az ott kialakult árszint a fővárosi agglomeráció, illetve a külső budapesti kerületek telekáraival vetekszik. A népszerű Balatonlellén akadt telek, amely négyzetméterenként 50 ezer forintért kelt el, és Siófokon is minimum 25 ezer forint volt a családi ház vagy nyaraló építésére alkalmas építési telek fajlagos vételára. A legkeresettebbek továbbra is a vízparthoz közel található telkek, illetve azok a 40-50 éve épült önálló üdülőházak, amelyeknek a lebontása után a mai igényeknek megfelelő családi ház vagy nyaraló építhető.

A városok átlagos telekár-rangsorát az ország második legnagyobb városa, Debrecen vezeti, ahol 22 ezer forintos négyzetméterár a jellemző; a többi megyei jogú városban néhány ezer forinttal kedvezőbb fajlagos áron lehetett családi ház építésére alkalmas telekhez jutni az idén. A kisebb városokban akár ennek negyedéért is, Pápán 5000 Ft/m2 áron is kelt el építési telek. A skála túlsó felén jellemzően a kevésbé népszerű, a nagyvárosoktól távolabb fekvő, kisebb települések találhatók, ahol a fajlagos telekár néhány ezer forint. Az Otthon Centrum által közvetített adás-vételek alapján Zalalövőn 4000, Úrhidán 3500, Dunaalmáson 2500 forintos átlagos négyzetméteráron cseréltek tulajdonost az építési telkek. Jellemzően a kisebb méretű telkek négyzetméterre vetítve drágábbak, a nagyobbak, amelyek főként vidéken és a kisebb településeken fordulnak elő, fajlagosan olcsóbbak, de abszolút értékben a különbség kevésbé érzékelhető.

A drágulást nem csupán a kereslet növekedése hajtja, hanem az is, hogy az agglomerációs településeken a múlt években a növekvő népességszám tetemes terhelést okozott a forgalom, és a közszolgáltatási infrastruktúra tekintetében is, ezért egyre több önkormányzat igyekszik korlátozni az új beépítés lehetőségét. Ezt jellemzően a telkenként építhető lakásszám csökkentésével és a minimálisan kialakítható új telkek méretének megnövelésével érik el. Ez nemcsak a létrejövő új telkek árát növeli, de a kínálat korlátozása a használt családi házakat is drágítja.