Egekben a beépíthető telkek ára

Akár már ezer forintért is lehet egy négyzetméternyi építési telket vásárolni a kisebb településeken. Budapest belvárosában egy társasház-fejlesztésre alkalmas telek esetében már 360–380 ezer forintot kérnek négyzetméterenként.

A telekpiaci forgalom jellemzően ott élénk, ahol a lakásépítési kedv is nagy. Az utóbbi öt évben Budapesten adták ki az építési engedélyek harmadát, a megyei jogú városokban mintegy negyedét. A telkek méretében nagy különbségek tapasztalhatók. A legkisebbek 500 négyzetméternél kezdődnek, ennél azonban kedveltebbek a nagyobbak (700-800 m2). Népszerűek az átlagos családi házra optimalizált 1000-1300 m2-es telkek is.

Az egyik ingatlanközvetítő cég felmérése szerint az idén értékesített telkek közül a legolcsóbbak a kis településeken található, külterületi, zártkerti, 1000–1500 négyzetméternél nagyobb ingatlanok. Áruk nem érte el négyzetméterenként az 1000 forintot. Ilyenek jóformán az ország minden részén találhatók, a leggyakrabban Zala, Heves, Borsod-Abaúj Zemplén megyében.

Kis szerencsével vagy kivárással akár a főváros vonzáskörzetében is akad ilyen lehetőség. A Cegléd közeli Csemőben és a Komárom megyei Tatán is előfordult hasonló árú ingatlanügylet.

A lakásépítésre alkalmas területek árát jó néhány tényező alakítja: a telek méretén túl a beépíthetőség mértéke is fontos, nem mindegy, hogy egy vagy több családi ház, esetleg többlakásos épület építhető-e a telekre. Döntő az árban a telek elhelyezkedése és közművekkel ellátottsága. A városközponttól távoli ingatlanok általában olcsónak számítanak, de ezt az egyes városrészek rangja, kedveltsége is meghatározza.

A legdrágább ingatlanok Budapesten keltek el, ott a helyszűke miatt a társasház-fejlesztésre alkalmas telkek nagyon sokba kerülnek. A belvárosban 360–380 ezer forintot is elkérnek a telek négyzetméteréért. Ennyi pénzért a pesti külső kerületekben akár egy négyzetméternyi lakás is vásárolható. A belvároshoz közeli kerületekben ennél valamivel olcsóbb egy négyzetméternyi telek átlagára (260 ezer Ft), Buda felé haladva tovább mérséklődnek az árak (130-170 ezer Ft/m2). A külső kerületekben még tovább csökken az ingatlanok négyzetméterára: 20–60 000 Ft.

A családi házak építésére alkalmas külső kerületi telkek 10 ezer forintos négyzetméterártól indulnak, Budafokon már négyszer nagyobb az átlagár, és általában: a budai oldalon tovább növekszik, 50–80 000 forintot kérnek egy négyzetméterért. Jellemző mutató, hogy a magas fajlagos ár kis telekmérettel társul. Ahogy távolodunk a városhatártól, úgy válik kedvezőbbé a fajlagos telekár: Budaörsön, Nagykovácsiban és Ürömön 40-60 ezer forintos négyzetméterár volt a jellemző az idén eddig; Solymáron ennek nagyjából a fele (25 ezer Ft) az átlagár. Az ország keleti felében Miskolcon már 5–7 ezer, Nyíregyháza külső kertvárosrészeiben (Borbánya, Oros) 9-10 ezerért lehetett egy négyzetmétert vásárolni.

Debrecenben lakásépítésre alkalmas telkeket átlagosan 16–18 ezer forintos négyzetméteráron értékesítettek, a belvárosi fejlesztési tervekben megjelölt telkek négyzetméterára elérte 50 ezer forintot.

Sajátos térség a Balaton környéke: a vízparti települések országos vonzerejét jelzi, hogy a hivatalos lélekszámhoz képest kiugróan magas az adás-vételek száma. Az északi és a déli part kedveltséget mutatja, hogy Siófok Töreki városrészében, Balatonföldváron, Balatonlellén, Szárszón általában 4-5 ezer Ft/m2 a lakó- és üdülőtelkek fajlagos ára, az északi part (Balatonalmádi, -füred, -akali, Örvényes) lakótelkei 15-18 ezerért keltek el négyzetméterenként. Összehasonlításként Veszprém megye más városaiban (Pápán vagy Ajkán) 4-5 ezer forintos négyzetméteráron lehetett lakótelket venni, míg Várpalotán pedig akár 3500 forintért is.