Éghajlat-változási vészhelyzetet hirdetett az Európai Parlament

Az Európai Parlament a december 2–13. között Madridban megrendezendő, 25. ENSZ éghajlat-változási konferencia (COP25) előtt Európában és világszerte éghajlat- és környezeti vészhelyzetet bejelentő állásfoglalást fogadott el ma. A képviselők a Bizottságtól azt várják, hogy minden jogalkotási és költségvetési javaslata összhangban álljon a legfeljebb másfél Celsius fokos globális felmelegedés céljával.

Egy másik állásfoglalásban a Parlament arra sürgeti az uniót, hogy az ENSZ éghajlat-változási konferencia számára nyújtson be a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2050-ig megvalósuló éghajlat-semlegesség elérésére alkalmas stratégiát. A képviselők az Európai Bizottság új elnökét, Ursula von der Leyent is kérik, hogy az Európai Zöld „New Deal” tartalmazza a 2030-ig elérendő 55 százalékos kibocsátás-csökkenés célértékét.

A képviselők szerint a légi közlekedés és hajózás jelenlegi kibocsátás-csökkentési céljai a szükségesnél kevésbé ambiciózusak. Minden országnak bele kell számolnia nemzeti tervébe a nemzetközi légi közlekedésből és hajózásból eredő kibocsátást, teszik hozzá. A Bizottságnak a hajózási ágazatot is az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer hatálya alá kell vonniuk, vélik a képviselők.

Az uniós tagországoknak legalább kétszeresére kellene emelniük a nemzetközi Zöld Éghajlati Alaphoz való hozzájárulásukat, mondja a Parlament. Saját büdzséjükön és az uniós költségvetésen keresztül az uniós országok fedezik az éghajlatváltozás elleni küzdelem állami finanszírozásának oroszlánrészét, az uniós költségvetésnek pedig teljesítenie kell nemzetközi kötelezettségvállalásait. A képviselők megjegyzik: a fejlett országok felajánlásai nem érik el a 2020-tól évenként ígért 100 000 millió dollárt. A képviselők végül felszólítják a tagállamokat, hogy 2020-ig sürgősen vezessék ki a fosszilis tüzelőanyagoknak adott összes közvetlen és közvetett támogatást.

Pascal Calfin (RE, Franciaország): „Az Európai Parlament ambiciózus álláspontot fogadott el a madridi éghajlat-konferencia előtt. Az éghajlat- és környezeti vészhelyzet tudatában elengedhetetlen, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkentsük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A Bizottságnak is egyértelmű és jókor érkező üzenetet küldtünk egy pár héttel a Zöld New Dealről szóló bejelentése előtt” – mondta a környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottság francia elnöke a hétfői vitán.

Az éghajlat- és környezeti válsághelyzetet bejelentő állásfoglalást 429 szavazattal, 225 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett fogadták el. A Parlament a COP25-állásfoglalást 430 szavazattal, 190 ellenszavazat és 34 tartózkodás mellett fogadta el.

Több ország, önkormányzat és tudós jelentette már ki, hogy a Föld eljutott az éghajlati vészhelyzet állapotába.

Az Európai Bizottság már javasolta a nettó zéró kibocsátási cél elérését 2050-re, de a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács nem támogatta a javaslatot, mivel Magyarország, Lengyelország és Csehország az ellen szavazott.

A COP25 Madridban, december 2–13. között zajlik. A Parlament elnöke, David Sassoli (S&D, Olaszország) részt vesz a hivatalos megnyitón. A Bas Eickhout holland zöld képviselő vezette parlamenti delegáció december 9–14. között tartózkodik a helyszínen.

EP kutatószolgálat háttér a COP25 éghajlat-változási konferenciáról (angolul)

Az Unió és a Párizsi Megállapodás (angolul)

Az EP éghajlati vészhelyzetet hirdetett: a képviselők gyors, ambíciózus lépéseket kérnek az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére